Századok – 1970
LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pölöskei Ferenc: Tisza István nemzetiségi politikája az első világháború előestéjén 3/I
6 J'ÖLÖSKEI FERENC egyletek útján tovább folytatta a magyarosítást. A kormány a magyar nacionalista hegemónia alapján ugyanakkor kereste a megegyezést a nemzetiségek felső köreivel, elsősorban a nagybirtokosokkal és főpapokkal. Kiindulópontja azonban eleve azzal a következménnyel fenyegetett, hogy a nemzetiségek radikálisabb demokratikus rétegei visszautasítják e tisztán hatalmi pozíción nyugvó tárgyalási alapot. 1910 őszén meghiúsultak emiatt a kormány M ihn román földbirtokos ügyvéddel folytatott tárgyalásai s nem vezethetett eredményre a horvátországi politikai viszonyok stabilizálásának kísérlete sem. A magyar minisztertanács előterjesztésére Ferenc József végül is 1912. március 30-án Cuvaj Edét horvátországi királyi biztossá nevezte ki. Tisza István román nemzetiségi politikája az első világháború előtti években A Nemzeti Munkapárt a koalíciósokkal ellentétben elsősorban nem a horvátországi eseményekre irányította figyelmét, hanem a román kérdést helyezte nemzetiségi politikájának középpontjába. Tisza elképzelései szerint — részben az orosz—román határviták miatt — könnyebb először nyugvópontra vinni az erdélyi románok ügyét, mint tartósan békét kötni a pánszláv agitációtól nehezen elszigetelhető, Szerbia közelségében élő délszlávokkal. Emellett a Hármasszövetség románbarát külpolitikájának is inkább az egyszerűbbnek tűnő román kérdés rendezése felelt meg. A miniszterelnökök többízben a közös külügyminiszter segítségét kérték akcióik sikeréhez.4 Ugrón István bukaresti követ már 1910-ben rendszeresen beszámolt a király, a román kormány és a sajtó hangulatáról.5 A román kérdés „rendezése''ugyanakkor a Nemzeti Munkapárt számára az egyik legnehezebb feladatot jelentette. A magyar uralkodó osztályok nacionalista politikája ugyanis a románlakta területeken nyers brutalitásban jelentkezett. Hiszen Horvátország nagyrészt önálló életet élt. Élén a bán állt. Az 1868-as horvát kiegyezésről hozott törvény értelmében belügyi és kulturális autonómiával is rendelkezett. A magyar uralkodó osztályok egy része gazdaságilag jobbára románlakta területekhez kötődött. Itt terpeszkedtek Tisza, Andrássy, Bethlen István stb. birtokai. Elsősorban a román és magyar munkásság és parasztság olcsó munkaereje adta anyagi jólétük forrásait. A fenti okok is hozzájárultak ahhoz, hogy a román nemzeti mozgalom kötötte le leginkább a dualista rendszer megszilárdítására törekvő uralkodó osztályokat. A Khuen-Héderváry-kormány választási gépezete az 1910-es parlamenti képviselőválasztások alkalmával megbuktatta a román nemzeti párt több vezetőjét, többek között Vládot, Goldist, Maniut. Ezután az áhított megegyezést a román főpapság és a nagybirtokosok közvetítésével kívánta biztosítani. Tisza már közvetlenül a választások lezajlása után felhívásban kérte a román főpapságot a közeledés közvetítésére.® Ezzel egyidejűleg a magyar kormány egyes engedményeket is kilátásba helyezett számukra. A kultuszminiszter bizalmas rendeletében felszólította a tanfelügyelőket: kezeljék enyhén a magyar nyelv érvényesülése tárgyában hozott rendelkezéseket és 1 Haus-, Hof-"und Staatsarchiv. Wien (a továbbiakban: H. H. St. A.) XXXX. 174. P. A. Interna. Korresp. mit Zivilbehörden (Ungarn). 5 О. L. Miniszterelnökségi levéltár (a továbbiakban: M. E.) 1912. XXV. 226. Továbbá: H. H. St. A. XL. P. A. 176. Interna. Korresp. mit Zivilbehörden (Ungarn). 6 Református Egyház Központi Levéltára (továbbiakban: R. E. K. L.) Tiszairatok 14. cs.
