Századok – 1970

A MŰVELŐDÉRTÖRTÉNET KÉRDÉSEIRŐL - Elekes Lajos - Székely György-Sinkovics István -Balogh Sándor: A művelődéstörténet helye, funkciója a történelmi szintézisben 126/I

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET HELYE, FUNKCIÓJA 135 2. A magasabb műveltség a múlthoz mérten szélesebb körökre terjed ki, e mögött tudatos törekvés van, és ez egyik fontos előmozdítója a nemzeti nyelvek fejlődésének. 3. Erősen tagolt (osztályok, népek, az ország részekre szakítottsága szerint, sőtáttételesen, vallások szerint is). 4. Általában feudális az alapjellege, de a feudalizmus műveltségkincsót a XVI. század megrostálva fogadja csak el. Következetlenül a polgári világszemlélet ós öntudat elemei is mutatkoznak. BALOGH SÁNDOR: A kulturális forradalom történeti feldolgozásának vázlatos tématerve kombinatív variációban A kulturális forradalom története, lényegében — bármely országban — a proletárdiktatúra kivívásától (ez utóbbi kifejezés helyettesíthető a „szocialista forradalom győzelmétől" kifejezéssel is, de az könnyen félreérthető, mert a marxista irodalom a szocialista forradalom győzelmének fogalmát kettős értelemben is használja - B. S.) a szocialista társadalom felépítéséig tartó, terjedő korszakot öleli fel. Ez egyúttal meghatározza magának a kulturális forradalom történetének periodizálási lehetőségeit is. A szocialista társadalom építésének folyamatában a szocializmus alapjai lerakásának a ténye olyan objektív, belső határvonal, amelyet a kulturális forradalom történetének a tárgyalásakor is figyelembe kell venni. De az előbb említett határvonalnak — első alfejezetnek is felfoghatjuk — a történeti elemzés és értékelés szempontjából még külön jelentősége is van, ha a proletárdiktatúra gazdasági és kulturális fejlődés tekintetében viszonylag elmaradott országban, vagy olyan országban valósult meg, ahol örökségként nem a hagyományos polgári kultúra jelentkezik. Példaként a cári Oroszországra és a közép- és délkelet-európai országokra, köztük Magyarországra hivatkoznék. Az előbb említettekből következően a szóban forgó országok, döntően a szocializmus alapjainak lerakásáig terjedő időszakban oldották meg azokat a feladatokat, természetesen gyökeresen más feltételek között és más módon, amelyeket a tőkés rend elmulasztott és takarították el a kulturális fejlődés útjából azokat a gátakat, amelyeket a fasizmus épített fel. A kulturális forradalmat azonban sehol nem az említett sajátosságok jellemezték csak, a szocializmus alapjainak a lerakásáig terjedő időszakban, hanem a szocialista kultúra létrehozásának általános jegyei is. így már ez a periódus sem szűkíthető le sajátosságokra, ill. azok felszámolására. A kulturális forradalom történetének tárgyalása szempontjából, s ezzel együtt, a periodizálás szempontjából is figyelembe kell azonban venni a népi demokratikus országoknak az Oroszországétól eltérő útját a proletárdiktatúra kivívásáig. Hiszen az előzőek esetében szinte kivétel nélkül, már a hatalom megragadásának időpontját megelőzően a munkásosztály részese, sőt növekvő mértékben volt részese a hatalomnak. S ennek megvoltak a kultúra területén is a következményei. Eltekintve most a szocialista kultúra fogalmának részletesebb elemzésétől, Lenin azon meghatározását alapulvéve, hogy a szocialista kultúra az emberiség által évezredeken át felhalmozott kultúra törvényszerű továbbfejlődése, megkíséreljük a kulturális forradalom történetének vázlatos tómatervét — kombinatív variációban — papírra vetni. I. A történeti tárgyalás összefüggő menetében, tehát nem külön művelődéstörténeti fejezetben indokolt vizsgálni döntően az anyagi kultúra, s részben a szellemi kultúra azon értékeit, ill. azok sorsát a proletárdiktatúra kivívása után, vagyis a kulturális forradalom kibontakozása idején, amelyek a társadalom szerkezetében, a különböző osztályok, társadalmi rétegek helyzetében bekövetkezett változásokkal egyidejűleg a társadalom anyagi termelésével, a társadalom és ezen belül a különböző társadalmi csoportok társadalmi-politikai tevékenységével a legszorosabb kapcsolatban állnak. Nyilvánváló, hogy az előző korszaktól örökölt technika, a technika fejlesztési lehetőségei, elválaszthatatlanok a dolgozó tömegeknek az új, szocialista tulajdonhoz való viszonyától. A megváltozott körülmények között kialakítható munkaidő és munkabér rendszer adta lehetőségek döntően befolyásolják, szabják meg aszakmai, termelési ismeretek megszerzésének feltételeit, sőt gyakran azok tartalmát is. S mind ezek kölcsönhatásban vannak a munkatér melékenység alakulásával is. A termelési folyamat és termelési színvonal az új termelési