Századok – 1970

A MŰVELŐDÉRTÖRTÉNET KÉRDÉSEIRŐL - R. Várkonyi Ágnes: Művelődéstörténeti törekvések az európai és a hazai polgári történettudományban 136/I

136 ELEKES L., SZÉKELY GY., SINKOVICS I., BALOGH S. viszonyok talaján alakítja az embernek az emberhez való kapcsolatát is, tehát a kisebbnagyobb közösség megváltozik, legalább is változik, s ennek megfelelően más tartalmat nyer az egyéni és közösségi erkölcs a szó szoros értelmében vett művelődési igény, továbbá átalakul annak kielégítési módja is. (Az előzőekkel összefüggésben jelenik meg pl. az újító mozgalom, szocialista brigád mozgalom, mely utóbbinak hatása még olyan területen is megmutatkozik, mint a színház-, hangverseny-, képzőművészeti tárlatlátogatás, vagy a különböző szakmai és általános ismereteket nyújtó tanfolyamok rendszere, de ide sorolnám móg az ún. társadalmi bíróságokat is). A termelés folyamatában közvetlenül ható, vagy azzal szoros összefüggésben levő tényezők azonban befolyásolják, alakítják mind a közösség, mind az egyén létezésének szélesebb társadalmi feltételeit és annak tartalmát is. A különböző társadalmi csoportok, vagy magának a társadalom egészének — a szocialista társadalom fejlődési színvonalától függően — érdekeit, jövőjét védelmezik és képviselik a párt, vagy pártok és tömegszervezetek, valamint egyesületek széles hálózata. Az említettek túlnyomórészt kulturális tevékenységgel is foglalkoznak. Ez esetben ilyen irányú tevékenységüknek csak egyetlen oldalára utalnék, ez pedig a kultúra szerves, alkotó részét képező ideológia terjesztése, befogad tatása. A társadalom tudatának átalakítása, a szocialista ideológia, világnézet megalapozása el sem képzelhető a marxista párt tevékenysége nélkül. Ezt a tevékenységet azonban nem lehet kiszakítani sem a párt, sem más szervezet általános tevékenységéből. Tehát, egyébként a művelődéstörténet tárgykörébe tartozó kérdések, illetve azok egy része a történeti tárgyalás összefüggő menetében kerülnek megvilágításra. A fentiek a munkásosztály mellett értelemszerűen alkalmazandók a parasztságra és a társadalom más csoportjaira is, azzal a kiegészítéssel, hogy az értelmiség társadalmi mozgásának ábrázolásánál arról sem szabad elfeledkezni, hogy az értelmiség a kultúra szempontjából sajátos társadalmi képlet, hiszen alapvető társadalmi hivatása az emberiség által felhalmozott kultúra megőrzése, továbbfejlesztése és közkinccsé tétele. II. Külön, önálló művelődéstörténeti fejezetben kívánatos tárgyalni: 1. A kulturális forradalom alapvető célkitűzéseit tartalmazó művelődéspolitikát, 2. az oktatásügy rendszerét, intézményeit, az azokban dolgozók és tanulók létszámát, összetételét, az oktatás tartalmát különös tekintettel a szakmai, általános és világnézeti ismeretekre minden fokon; 3. a tudományos munka szervezetét, intézményeit, az alkotók létszámát és világnézeti arculatát, tudományágankénti elhelyezkedését és a tudományos utánpótlás biztosításának módját, továbbá az alkotás személyi és tárgyi feltételeit, végül a tudományos „termelés" mennyiségét és minőségót, valamint annak a társadalom részére való hozzáférhetőségét, felhasználását. 4. Az irodalom- és művészeti élet (zene, képzőművészet, film-, színművészet) szervezetét, intézményeit, az alkotó munka intézményesen biztosított feltételeit, a különböző alkotói irányzatokat és az alkotásoknak a társadalommal való megismertetését, valamint a külföldi művészeti értékek kiválasztását ós ezen értékekkel való megismerkedés lehetőségének kereteit; 5. a tudományos ismeretterjesztés szervezetét, formáit, méreteit és értékelhető hatásfokát; 6. a verseny- és tömegsport szervezetét, színvonalát, társadalmi visszhangját; 7. a fentiek együtthatásaként is formálódó társadalmi tudat és világnézet, valamint erkölcs jellegzetes vonásait, tartalmát. R. VÁRKONYI ÁGNES: Művelődéstörténeti törekvések az európai és a hazai polgári történettudományban Magyarországon az 1920-as 30-as években a szellemtörténetinek mondott irányzat képviselői mikor művelő léstörténetről beszéltek, saját elgondolásaikat az európai történetírásban két évszázada feltűnt ós uralkodó kultúrhistóriai törekvésekkel azonosnak minősítették, s azzal is indokolták, hogy mindazodáig hazánkban nem folytak európai színvonalú kutatások. Ami eddig történt — mondották —, az nem volt egyéb, mint rend ós elméleti meggondolások nélkül összegereblyézett adatok halmaza, s legfeljebb