Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi történeti folyóiratok tanulmányai Leninről 1264/V-VI

FOLYÓIRATSZEMLE 1277 is, bogy a tőkés országokkal diplomáciai, kereskedelmi stb. kapcsolatokat kell fenntartani. — SERBAN RADDXESCTT-ZONER: A XX. század eleji nemzetközi politikai válságok az imperializmus lenini elméletének keretében (215—233. 1.) abból indul ki, hogy az imperializmus nem azonos a gyarmati hódításokkal, hanem a kapitalizmus fejlődésériek meghatározott szakasza. A fogalom ilyen értelemben már a századforduló táján felvetődött, de teljes elméletét csak Lenin alkotta meg. Ezután sorra veszi a századelő politikai válságait, az orosz—japán háborút, az 1905—6-os marokkói válságot és az 1908-as boszniai annexiós válságot, ismerteti Lenin állásfoglalását, s ezt összeveti a későbbi marxista ós burzsoá értékelésekkel. Lenin kimutatta, hogy ezek a válságok egy-egy újabb lépést jelentettek a háború felé vivő úton, a világháború pedig elkerülhetetlen volt. —- ELIZA CAMPUS: Lenini tézisek a háború előtti válságról (235—245. 1.) mintegy az előző tanulmány folytatásaként az 1912— 13-as időszak eseményeinek lenini értékelését mutatja be. A balkáni háborúk lenini elemzésével kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy Lenin véleménye szerint Európa keletén és másutt csak ekkor kezdődött meg a polgári demokratikus forradalmak kora. A balkáni háborúk, ha korlátokkal is, de pozitív jelentőségűek voltak. 1913-ban Lenin kiemelte a két háborús blokk szembenállását. A tanulmány abban látja a lenini elemzés fő tanulságát, hogy a nemzetállamok létrejötte ebben az időszakban haladó esemény volt. — ALEXANDRU PORTEANU: A leninizmus erdélyi behatolása kezdeteinek aspektusai (247—256. 1.) nagyrészt a magyarországi szociáldemokrata párt román szekciójának lapja, az Adevárul cikkeit elemzi az Októberi Forradalom győzelmétől 1918 november elejéig, kimutatja, hogyan érvényesül az adott hazai viszonyoknak megfelelően a lenini eszmék hatása. Az Októberi Forradalom demokratikus ós békevágyó visszhangot váltott ki. A továbbiakban egyre nagyobb megértéssel, bár olykor pesszimistán ítéli meg a lap az oroszországi események fejlődését. 1918 őszével, a nemzeti egység megvalósulásával a leninizmus hatásának új, magasabbrendű szakasza kezdődik. — ION APOSTOL: V. I. Lenin tevékenysége és személyisége a Sosialismul c. lap megvilágításában, 1918—1921 (257—270. 1.) rószietesen ismerteti a Román Szocialista Párt lapjában 1918 novemberétől a kommunista párt megalakulásáig megjelent cikkeket, híreket és kommentárokat, amelyek Leninnel foglalkoztak. A lap sokszor nyugati baloldali lapok tudósításaiból vett át. Közölte Kun Bélának a magyarországi bankok nacionalizálásáról, mint az orosz kommunista tapasztalat átvételének egyik példájáról írt cikkét. Sokat foglalkozott a lap a gazdasági ós politikai események mellett a közoktatás, a kultúra kérdéseivel. Jól használta fel a lenini tevékenység bemutatását az opportunizmus elleni harcban. ÉTUDES BALKANIQUES 1970. 1. szám. — ANGEL VEKOV: Vlagyimir Iljics Lenin és a bulgáriai forradalmi mozgalom (5—24. 1.) az Iszkra megjelenésének idejétől vizsgálja a kapcsolatokat, a bolgár forradalmárok által nyújtott segítséget a lap Oroszországba való eljuttatásához. Blagoev közvetlen kapcsolatban is állt a lappal. Az Iszkra is sokat foglalkozott a bolgár munkásmozgalommal. Az 1903-as szakítás idején azonban a bolgár párt ós Blagoev nem helyeselte, s végül Plehanov oldalára állt, mert nem ismerte fel, hogy a mensevizmus felé megy. 1907-ben következett be az első személyes kapcsolat Leninnel a stuttgarti kongresszuson, a koppenhágain már együtt működnek a baloldali szocialisták tanácskozásán. Az első világháború alatt a párt és a munkásosztály is elfordult Plehanovtól, mert az a háborúba való belépés mellett agitált. 1917-től kezdve már erősödik Lenin hatása, egyre gyakrabban jelennek meg cikkei a Rabotnicseszko Delo hasábjain. Ő maga is érdeklődik a bolgár munkásmozgalom iránt, a pártkongresszusok iránt, bírálja a pártot 1918 szeptemberi hibás állásfoglalásáért. — A. M. SAMSUTDINOV: Lenin és Törökország (25—43. 1.) a század elejétől mutatja be Lenin érdeklődését a török birodalom ós a törökországi forradalmi mozgalom iránt, utal arra, hogy az első Balkán -háborút milyen pozitívan értékelte. 1914-től kezdve Lenin fellép az imperialisták Törökország ellen irányuló terveivel szemben is. A forradalom győzelme után a titkos szerződések kiadásával is harcol a Törökország felosztására irányuló törekvések ellen. 1920-ban Lenin örömmel fogadja Kemal javaslatát a diplomáciai kapcsolatok felvételére, s bár az örmény dasnakok támogatása a török kormány által átmeneti nehézséget okoz, 1921-ben megkötik a szovjet—török baráti szerződést. Igen értékes volt a lausanne-i konferencián nyújtott szovjet támogatás is. — BEANKO BOREEVIÓ: A leninizmusnak és az Októberi Forradalom tapasztalatának átvétele a délszláv munkásmozgalomban, 1917—1919 (44—63. 1.) a forradalom első visszhangjától a kommunista párt megalakulásáig vizsgálja előbb a Monarchia területén, majd Szerbiában és Montenegróban, ill. az emigrációban a munkásmozgalom egyes irányzatainak az állásfoglalását. Kiemeli a Szerb Szociáldemokrata Párt ós