Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi történeti folyóiratok tanulmányai Leninről 1264/V-VI

1278 FOLYÓ IRATSZEMLE Bosznia-Hercegovina Szociáldemokrata Pártja baloldali forradalmi állásfoglalását, hiszen ez a két párt tette ki a magvát a későbbi kommunista pártnak. De a nemzeti kérdésben az egységes jugoszláv nemzet elvének elfogadásával hibás álláspontra helyezkedtek. A leninizmus elterjedésében nagy szerepet tulajdonít a Szovjet-Oroszországból hazatérő hadifoglyoknak, ill. a Magyar Tanácsköztársaság közvetítő szerepének. Az 1919-ben alakult új párt programja még a centrummal ós az opportunistákkal való kompromisszumot tükrözte, ennek oka az is volt, hogy a párt tagjai még nem ismerték eléggé Lenin munkáit. — ELENA ATAJSTASOVA: V. I. Lenin albániai befolyásáról (64—70. 1.) feltárja a Pravda érdeklődését 1912-ben Albánia iránt. Lenin különösen a titkos szerződések kiadása miatt vált népszerűvé az országban. A szerző számos kortársi nyilatkozatot sorol fel 1924-ig, amelyek arról tanúskodnak, milyen fontosnak tartották a szovjet segítséget az albán nép nemzeti küzdelme szempontjából. —- GEORGI MLADZOV: Lenin munkái bolgár nyelven (91—95. 1.) adalékokat hoz: 1898-ban jelent meg Lenin neve először a bolgár sajtóban. 1902-ben a „Mi a teendő?" nagy hatást kelt, 1903-ban egy része az első bolgárra lefordított Lenin-mű. 1917 és 1923 közt sok munkát adnak ki, de még 1923 után is részben illegálisan vagy külföldön, részben Lenin irodalmi vonatkozású munkáit. 1917—44 közt öszszesen 28 önálló kiadvány jelent meg 172 500 példányban, és ezen kívül mintegy 500 cikk és ismertetés a sajtóban. A felszabadulás óta eltelt negyedszázad során 176 kötet jelent meg 2 579 370 példányban. LA PENSÉE 1970. ápr. szám. — GEORGES COGNIOT: Szakadás és kontinuitás a kulturális hagyományban Lenin szerint (24— 37. 1.) Lenin alapvető megállapításából indul ki, hogy a marxizmus átveszi a múlt kulturális örökségét, de kritikusan. Hangsúlyozza, hogy a szocialista elmélet kívülről kerül be a munkásosztályba. A marxizmus tudomány. Utal Lenin megállapításaira a kultúra osztályjellegéről. Hangoztatja, milyen fontos a szocializmus szempontjából a kulturális forradalom. A régi kultúrához való viszony tulajdonképpen ennek a kultúrának a dialektikus tagadása. — FRED FISCHBACH: Bertolt Brecht jelfedezi Lenint (38—50. 1.) kimutatja, hogy Brecht 1926-ban kezdte alaposan tanulmányozni a marxista klasszikusokat, Lenin hatása különösen A döntés c. színművében (1931) letagadhatatlan, de csak Az anya hozza meg Brecht teljes azonosulását a lenini értelemben a szocialista forradalmi mozgalommal. LE MOUVEMENT SOCIAL 1970. jan.— márc. szám. — CHARLES-ANDRÉ JULIEN: Oroszországi emlékek —• 1921 (5—24. 1.) a párizsi egyetemi tanár naplóját közli, amikor mint a Komintern III. kongresszusának delegátusa járt Moszkvában. A szerkesztőség által összeállított hasznos magyarázó névmutatóval. MARXISM TODAY 1970. jan. szám. — JAMES KLUGMANN: A nacionalizmus és internacionalizmus kérdése lenini megközelítésének néhány aspektusa (7—18. 1.) hangsúlyozza a marxizmus alapvetően internacionalista jellegét, de azt is, milyen fontosnak tartotta Lenin a nemzeti kérdést. Ismerteti a nemzetek önrendelkezési jogára vonatkozó felfogását, s azt, hogy ennek alkalmazását mindig a konkrét helyzettől tette függővé, s alárendelte az osztályharc kérdésének. Az Októberi Forradalom győzelme után lankadatlan harcot vívott a nagyorosz sovinizmus maradványai ellen. Febr. szám. — Folytatódik JAMES KLUGMANN cikkének közlése (50—55. 1.), itt patriotizmus és internacionalizmus viszonyát vizsgálja a lenini megállapítások alapján, úgy látja, a patriotizmus lényege a jogos büszkeség a saját nemzet eredményeire, haladó hagyományaira, boldog jövőjének óhaja, egyúttal minden sovinizmus^és reakciós megnyilvánulás elutasítása. Apr. szám. — A Lenin-emlókszám szerkesztőségi cikke (97—99. 1.) Lenint, az embert mutatja be, a legapróbb részletekre kiterjedő humánus gondoskodását, azután londoni tartózkodásairól emlékezik meg, különösen a bolsevik párt 1907-es V. kongresszusa alkalmából. — MAURICE DOBB: Lenin és az imperializmus (100—103. 1.) összegezi Lenin tanítását, különösen utal a monopóliumok szerepére a szocializálás területén. A monopóliumok megléte kétségtelenül tartalmazza azt a tendenciát, hogy megállítsák a technikai fejlődóst, de számos más tendencia ellenkező értelemben hat, ezért nem beszélhetünk az imperializmus korában sem technikai stagnálásról. Végül kifejti a monopóliumok ellen ma folytatandó harc feladatait. — JACK WODDIS: Lenin a nemzeti felszabadító mozgalomról (104 —113. 1.) Marx és Engels megállapításait összegezve ismerteti Lenin állásfoglalását az 1905-ös és 1917-es forradalmakban, kiemelve a Kelet dolgozó mohamedánjaihoz szóló felhívást. A szovjet állam első külpolitikai lépései közé tartozott a szomszédos ázsiai országok függetlenségének elismerése és a kapcsolatok megteremtése velük az egyenjogúság alapján. Lenin gyakran utalt arra, hogy az anvaországok dolgozóinak is harcolniok kell a gyarmati rendszer ellen. Kiemelte,