Századok – 1970

LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Pölöskei Ferenc: Tisza István nemzetiségi politikája az első világháború előestéjén 3/I

Pölöskei Ferenc : Tisza István nemzetiségi politikája az első világháború előestéjén Az 1910-es években a dualizmus társadalmi és nemzeti válsága tovább szélesült. Magyarországon mindezt többek között a munkásosztály általános politikai tömegsztrájkot is vállaló harci elszántsága, a szokványos parlamenti élet megrekedése, az antimilitarizmus s a köztársasági mozgalom színrelépése, Károlyi Mihály antant orientációjának kezdetei dokumentálják. Új szakasz nyílt a nemzetiségek történetében is. A délszlávok körében a trializmus gondolata mellett elindult hódító útjára az Ausztria-Magyarországtól független önálló délszláv állam eszméje. Megerősödtek a szlovákok és románok nemzeti, politikai törekvései. Feltűnést keltett a kárpát-ukránok körében terjedő ún. skizma mozgalom. Ausztriában különösen a nemzeti ellentétek kiélezettsége szembetűnő. A kormányok ígérgetésekkel, kényszerítőerejű paktumokkal, miniszteri tárcák ígérgetésével igyekeztek újra és újra megnyerni az ausztriai nemzetek, nemzetiségek, mindenek előtt a csehek és lengyelek támogatását. Az Ausztrián belüli szlávoknak a kormányzat elleni együttműködése azonban feltartóztathatatlanul erősödött. Nem csökkentek az osztrák és magyar uralkodó osztályok közötti gazdasági-politikai ellentétek sem. Politikai vitáik középpontjában Bosznia-Hercegovina közjogi és állami státuszának alakulása, rendezése állt. Ez a kérdés ugyanis az annexió idején függőben maradt és átmenetileg a közös pénzügyminiszter közvetlenül irányította az annektált tartományok közigazgatását. A magyar uralkodó osztályok attól tartottak, hogy a két tartományt a végső rendezés során közvetlenül Ausztriához csatolják s így a dualizmus, illetve érdekeik csorbítása útján megkezdődhet a Monarchia föderalista átalakítása. Chorin Ferenc a magyar delegáció 1910. november 7-i négyes albizottságában szóvátette: Bosznia-Hercegovina alkotmányt kapott, mielőtt államjogi hovatartozását tisztázták volna. Megnyílik ezzel a Monarchia két államának határán az önálló szláv államalakulat létrehozásának lehetősége. Kérte ezután a közös pénzügyi kormányzatot, hogy Bosznia-Hercegovinában semmi olyan ne történhessék, ami sérti „Magyarország érdekeit". A dualizmus válságát a nemzetközi politikai élet eseményei, kiváltképpen az 1912—13-as Balkán-háborúk eseményei és következményei tovább mélyítették. A Monarchia Balkán-politikájának fő célját évtizedek óta a török birodalom határainak megőrzése, a status quo fenntartása képezte. 1912-ben azonban Szerbia, Bulgária, Montenegró és Görögország részvételével megalakult a Balkán Szövetség. Az említett országok még 1912 őszén megkezdték hadműveleteiket Törökország ellen. Gyors győzelmeik kész helyzet elé állí-1*