Századok – 1970
KÖZLEMÉNYEK - Johancsik János: A Magyar Nemzet „szellemi honvédelme" és az antifasiszta függetlenségi mozgalom 97/I
A MAGYAR NEMZET „SZELLEMI HONVÉDELME" 109 került. Pethőék a „középosztály" válságát, nemzettudatának romlását panaszolták írásaikban.8 1 Szabó Zoltán 1939 nyarán, amikor a parlamenti választások a szélsőjobboldali mozgalmak nagy előretörését hozták, hirdette meg a „Szellemi Honvédelem" mozgalmát a svájci „Geistige Landesverteidigung" mozgalom mintájára. Svájcban állami támogatással széleskörű alkotmányvédelmi, nacionalista propagandamozgalom indult a náci befolyás, az „ötödik hadoszlop" kiépítésének elhárítására, amely filmek, sajtó, könyvek, röplapok felhasználásával, előadások és kiállítások rendezésével fejtette ki tevékenységét. Szabó Zoltán is a nácizmus szellemi befolyása ellen kívánt harcolni, amelyét a nyilasmozgalmak közvetítettek, mert, amint ennek a függetlenséget fenyegető veszélyére utalva írta: „az új taktika, mely nem haddal, hanem szóval kezdte a hadviselést, elsőnek nem a seregeket, hanem a lelkeket akarta térdrekényszeríteni."82 Pártokon felülálló belső szellemi önvédelmi mozgalmat akart, amely egyrészt visszamagyarosítja a szellemében idegenné vált középosztályt és az értelmiség idegen szellemű nacionalizmusát, másrészt a népet, főleg a parasztságot, amely „csak ösztönösen magyar", öntudatosítja, megóvja az „idegen" politika hatásától.8 3 A szellemi honvédelem tehát — Pethő szavaival — az idegen áramlatok átszűrésének, fertőtlenítésének, vagy vesztegzár alá helyezésének feladatát tűzte maga elé. ,, . . . végeredményképpen arra kell törekedni — írta céljaikról Szabó Zoltán —, hogy a hazai lelkek gondolkodása egyrészt megmagyarosíttassék, a magyar politikai ítéletalkotás művészete terjesztessék, a magyar hivatás jó felismerése propagáltassék, az idegen „reformmal''szemben a saját hagyomány és saját reform gondolata meghirdettessék . . . "8 4 A fenti célkitűzéseknek megfelelően a szellemi honvédelem a művészet és irodalom eszközeit, a nevelést, a régi magyarok gondolattárának felidézését, a függetlenségi történelmi hagyományt kívánta csatasorba állítani a közvélemény-alakítás eszközeinek legszélesebbkörű igénybevételével, a rádiótól a vidéki újságokig.8 5 Az olcsó, népszerű kiadványoknak főként a munkás- és paraszttömegekhez kellett volna közelférkőzniük. Hozzájuk szólt elsősorban az ilyen jellegű kiadványoknak szánt „Szellemi Honvédelem Naptára" (1940), amelyben 'a szerkesztő, Szabó Zoltán kapcsolatait felhasználva a németellenes és népi írók, publicisták köréből széles szerzői gárdát sorakoztatott fel. A munkásság és parasztság megnyerése érdekében hirdettek szociális honvédelmet. A nagyobb lendületű szociálpolitikával elsősorban a nyilasok szociális demagógiája alól kívánták kihúzni a talajt, de szerepét szélesebben fogták fel; szociális átrendezés igényével fellépő mindenféle hatás ellen irányult, beleértve a dolgozó osztályok tényleges osztályküzdelmeit is.8 6 A naptárban Szabó Zoltán azt hangsúlyozta, hogy a szellemi honvédelem — amely a lelki magyarságot akarja erőteljesebbé tenni — a parasztság és a munkásság érdekében van, „s annak a felső rétegnek az érdekében, amely együtt érez ós együtt dolgozik és egy célt lát a parasztsággal és a munkássággal"; a szellemi honvédelem célja társadalmi téren a gazdagabb és szabadabb magyar nép, a jobb életű munkás és paraszt.87 A szellemi honvédelem valójában a munkásságot ós a parasztságot nemcsak az ország függetlenségének, hanem a fennálló rendnek megvédésére is mozgósítani akarta. Bár a függetlenséget aláásó német és nyilas fasizmus elleni harcban a dogozó osztályok ténylegesen érdekeltek voltak, a meglevő rendszer változatlan megőrzése nem állt érdekükben. Pethő szándékának lényegét egyik nyilatkozata világítja meg. Eszerint a szellemi honvédelem vezetői felismerték, „ . . . hogy a magyar állam büszke obeliszkje ma túlságosan is vékony és törékeny talpazaton áll, amelyet mélyebb, szilárdabb és szélesebb alapokra kell építeni, hogy állami életünk labilitását megrögzíthessük és megerősíthessük, a magyar munkásság és parasztság milliónyi tömegeinek existenciális érdekévé tegyük annak fönntartását. így mélyült el a szellemi honvédelem szociális honvédelemmé."8 8 Pethőéknél a szociális honvédelem „atmoszféra teremtést" jelentett, az 81 „ • - • a káros idegen hatásoktól független politikai gondolkodás és magyar öntudat az utolsó időkben, különösen vezető rétegeink tekintélyes részének lelki világában, elhalványult és beomlott, a magyar hivatás nagy terveit és nagy céljait temetve maga alá" — állapította meg Szabó Zoltán a szellemi honvédelemről a Magyar Szemlébe írott cikkében. — Magyar Szemle. 1940. márc. 192. 1. 82 Uo. 88 Szahó Z.: Jámbor szándék. Magyar Nemzet, 1939. jún. 18. s< Szabó Z.: Szellemi Honvédelem. Magyar Szemle, 1940. márc. 192.1. 85 Amint Szabó Zoltán a Magyar Szemlében írta, a szellemi honvédelem feladata a nemzetnek visszaaoni a múltját, „ . ,. visszaadni a legmodernebb eszközökkel, tehát a rotációstól és revűszerűségtől sem riadva vissza". — Magyar Szemle, 1939. márc. 195. 1. PetM S.: Szociális honvédelem. Magyar Nemzet, 1939. okt. 1. 81 Szellemi Honvédelem Naptára, 1940. Bpest. 1939. 81., 148. 1. "Pethâ S.: Szellemi honvédelem — szociális honvédelem, Magyar Nemzet, 1939. nov. 26.
