Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

FOLYÓIRATSZEM I .Ii 1057 hogy a tengelycsapatok élelmezése cél­jából veszteséges áron vásárolták az élelmet Görögországban. Anglia is blokád alá helyezte az országot, de ezt a nagy nyo­más következtében 1942. január 17-ón megszüntette és gabonát küldött Görög­országba. A német hatóságok tudatában voltak felelősségüknek az éhínség előidé­zésében. Ezért 1941-ben Magyarország és Anglia megegyeztek, hogy gabonát kül­denek Görögországba. 1941 májusában egy kül ügyminisztériumi memorandum megállapította, hogy Németország nem vállal felelősséget Görögország területéért, melyet az olasz csapatok szálltak meg. 1941-ben a Vatikán is az olasz kormány segítségére sietett. Az Angliában szám­űzetésben élő görög kormány köreiben is sokat foglalkoztak a görög éhínséggel. Anglia meg akarta akadályozni a keres­kedelmet Görög- és Törökország között az Egei tengeren keresztül. 1941 júliusá­ban Eden bejelentette, hogy lehetővé teszik a görög polgári lakosság élelme­zését török részről. A száműzött görög kormány köszönetet mondott a szövet­ségeseknek. Ez nagy ingerültséget váltott ki a németek körében, akik szintén igényt tartottak a görögországi befolyásra. Az éhínség az általános elszegényedés révén elősegítette az ellenállást. Az angolok érdektelensége miatt az USA közeledett Görögországhoz, a török kormány intéz­kedései viszont görög — török ellentétre vezettek. — KRUNQ MENEGHELLO-DINŐIÓ: A horvát usztasa állam 1941 — 1945 (43 — 65. 1.) című cikkében megállapítja, hogy a náci Németország volt az úgynevezett független horvát állam fő megteremtője. Bár a fasiszta Olaszország volt Jugoszlá­via legmakacsabb ellenfele, egymaga soha­sem verhette volna meg a jugoszláv had­sereget. Pavelic és Perceé Bécs után Buda­pesten tartózkodtak, ahol Gömbös had­ügyminiszter és a magyar kormány szívé­lyesen fogadta őket. Utána Szófiába men­tek, ahol kapcsolatba léptek az IMRO-val, a hirhedt macedón terrorista-szerve­zettel. Végül Olaszországba mentek, ahol a revizionista magyar és bolgár áramlatok fő központja volt. Pavelic 1941-ig maradt Olaszországban és itt alapította meg 1931-ben az usztasa szervezetet. Percec usztasa tábort szervezett a magyarországi Jankapusztán. Ezekbe a táborokba Percec és Pavelic főként a horvát értel­miségből, valamint az Amerikában és Belgiumban élő horvát munkanélküliek közül hozattak embereket. Sándor király és Barthou meggyilkolása után az olasz kormány letartóztatta Paveliéet, de nem adta ki Jugoszláviának. A németek és olaszok által elfoglalt területekkel ós azok lakosságával foglal­kozik ezután a cikk, valamint a római szer­ződés hatásával a horvát népre, amelynek következtében a horvát értelmiaég nagy része visszautasított minden együtt­működést az usztasákkal. Az usztasa kormány által kifejtett terrorral és tö­megmészárlással foglalkozva a cikk meg­megállapítja, hogy német források szerint a szerb áldozatok száma 400 000 és 750 000 között mozgott. A katolikus egyház nem tiltakozott a terror és a pravoszláv szerbek erőszakos térítése ellen. Végül a nemzeti felszabadító mozgalom harcait tárgyalja a szerző. — J. М. D'HOOP: AZ Egyesült Államok és a Csendes-óceáni válság 1941 december —1942 április-május (67- 82. 1.) című cikkében a szerző megállapítja, hogy a Japán elleni háború nem érte váratlanul az amerikaiakat, már az első világháború vége óta előkészítették. Ekkor a japán imperializmus jelentette látszólag e. legnagyobb veszélyt Amerika számára, de 1937 után a helyzet változása arra kényszerítette az amerikai vezetőséget, hogy álláspontjukat megváltoztassák és mérlegeljék azt a helyzetet, amikor eset­leg Amerikának részt kell vennie egy álta­lános háborúban és egyszerre harcolni a Csendes óceánon, Európában ós a Távol-Keleten. Beszél a „Szivárvány" tervről és arról, hogy az első számú veszélyt már Németország jelentette, Washingtonban fejetlenség uralkodott és felmerült a kér­dés, vajon a Szovjetuniót is be lehet-e vonni a Japán-ellenes szövetségbe. A kato­nai körök ellenezték ezt, mivel szerintük ez Németországot erősítette volna. Az is­métlődő sikertelenségek az USA-t nagy nehézségek elé állították, mert védel­mezniük kellett Ausztráliát és fenn kellett tartaniok a közlekedés szabadságát a Csendes-óceán déli részén. Különböző intézkedéseik következtében Pearl Harbour után 3 hónappal a Csendes-óceán déli ré­szén kiépül a védelmi vonal ós megszervez­ték az amerikai parancsnokságot. A válsá­got áthidalták és megmutatkozott az USA kezdeményezőképessége. — 8. IL MOVIMENTO DI LIBKRAZIONE IN ITALIA 1968. 3. szám. — N. TRAN-FAGLIA : Rosselli és az Aventino (a fasizmus olasz parlamenti ellenzéke) : Matteotti örök­sége (3 -34. 1.) Carlo Rossellinek, az olasz antifasiszta mozgalom egyik kiemelkedő egyéniségének eszmei fejlődéséről, poli­tikai szerepléséről ad képet 1923 -25 között, elemezve C. Rosselli 1923 24 folyamán kialakított stratégiáját, valamint az 1924 júniusában, Matteotti meggyilkolásával kitört válságban tanúsított magatartását. Habár eredeti koncepcióját a fasizmus

Next

/
Thumbnails
Contents