Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

FOLYÓIRATSZEM I .Ii 1047 hanem a többi helyi nemzeti tanáccsal együtt az új, centralisztikus államberendezés megvalósítása érdekében. — JAROMÍR PERŰTKA: A SokolSzlovákiában 1918— 1938 (198 - 217. 1.) az 1862/64-ben alapított cseh testnevelő egyesület hatását mutatja be. A szlovákok között is akadtak tagjai, különösen Amerikában. 1918 előtt Magyarországon a szlovákok csak illegálisan vehettek benne részt. 1919-ben a Sokol tagjai a Magyar Tanácsköztársaság ellen harcoltak. A szervezet politikai tevékenységet is fejtett ki, a csehszlovák nemzetegységet hirdette és az osztálynélküliség elve alapján áll va próbálta az osztályharcot kiküszöbölni. 1938 után viszont tagjai Benes híveiként illegálisan folytatták munkájukat, sokan részt vettek az ellenállási mozgalomban is. — MÁRIA VYVÍJALOVÁ: Szlovák tudósok törekvése tanszék alapítására a pesti egyetemen 1824-ben (218 232. 1.) kimutatja, hogy Ján Kollár és néhány árvái származású pesti szlovák értelmiségi Rudnay Sándor hercegprímáshoz intézett kérvényt egy szláv nyelvi tanszék felállítása ügyében. A tanszék élére valószínűleg Pavel Jozef Safárikot akarták állítani. — EMIL VRABLIO: Az ipari termelés felújítása Szlovákiában 1945-ben (233 - 269. 1.) igen részletesen, iparáganként mutatja be a termelés helyzetét, összevetve az 1938-as és 1943-as adatokkal. Az iparban dolgozók létszáma 1945-ben erősen csökkent, az 1943. évinek a felére. Az év végére viszont sikerült az ipar kapacitását majdnem teljes egészében helyreállítani, még hozzá nagyrészt saját erőből. — JOSEF JIRÁSEK: A cseh és szlovák nemzeti mozgalom képviselőinek levelezéséből a XIX — XX. század fordulóján (270 — 284. 1.) Masaryk és egyéb cseh és szlovák politikusok levelezéséből közöl egyes leveleket 1890-től kezdve. — M. ismerteti Szűcs Jenő: A nemzeti ideológia középkori historikuma c. cikkét (308. 1.), Győrfjy György: Egy XI. századi magyarországi palimpszeszt c. tanulmányát (312. 1.), H. Sz. ismerteti Dobó Árpád: Die Verwaltung der römischen Provinz Pannonién von Augustus bis Diocletianus c. könyvét (313. 1.), L. F. ismerteti a Csak szolgálati használatra ! Iratok a Horthy-hadsereg történetéhez 1919—1938 c. könyvet (319. 1.). — N.. STUDIE REVISTÄ DE ISTORT4. 1969. 2. szám. — EUGEN STÀNESCU: A román nép neve és az első humanista törekvések a római eredet és a kontinuitás kérdésében (189 -206. 1.) azokat a tényezőket keresi, amelyek ezen eszmék elterjedéséhez járultak hozzá. Kétségen kívüli az a tény, hogy a i'omán írásbeliség elterjedése rendkívül nagy szerepet játszott ebben. Ezekben a román szövegekben a „román" kifejezés egyre gyakrabban szerepel a „rumán", „roumán" helyett, és a „romanus", „roman"-t most már a moldvai, havasalföldi és erdélyi románt jelölő „román"-nal fordítják, mint Dimitrie Cantemir is. Ez a nyelvtörténeti fejlődés közvetve egy történelmi eszme elterjedését szolgálta. A szerző nem kizárólagosan a XIV -XVI. századi reformációs törekvéseknek tulajdonítja a román nyelvű egyházi irodalom megjelenését, hanem a már előbb megjelenő humanizmusnak, amely következtében megszülettek Angliában és Franciaországban az első bibliafordítások. Különböző egyházi szövegek idézésével kívánja bebizonyítani ezek humanista jellegét, szociális és ideológiai állásfoglalásukat. Arra a feltételezésre jut, hogy az egyházak nemcsak kulturális, hanem politikai központok is voltak mint a brassói Szent Miklós templom is, amelynek papjai Vitéz Mihálylyal működtek együtt. Francesco Delia Valla Kovacsóczy erdélyi kancellár, Giovanandrea Gromo, Zápolva János tisztjének írásait sorakoztatja fel arra, hogy a kontinuitás ós a román nép egységének kérdése nemcsak a románokat foglalkoztatta. I. PERVAIN: Ion Budai-Deleanu és a ,,Suplex Libellus Valachorum" (207 - 217. 1.) az Erdélyi Iskola legjelentősebb szépírójának, aki már Cigánveposzában is bírálta a feudális rendet, politikai állásfoglalásáról ad képet. 1791-ben Kolozsváron losif Carol Eder kiadja a „Supplex Libellus Valachorum"-ot egy „történelmi kritikai jegyzet" kíséretében, amelyre több vitairat született. Eder kételkedik a román nép római eredetében, és téves az a felfogása Pervain szerint, hogy a románok a Duna déli vidékéről vándoroltak Erdélybe. I. Budai-Deleanu „Cáfolat" című írása túlmutat a „Supplex Libellus Valachorum"-on, amely a társadalmi rendet nem érintette, míg Budai-Deleanu nemcsak a történelmi események, hanem a társadalmi viszonyok, különösen a román nép helyzetének jó ismerője. Pervain azt is feltételezi, hogy a Supplex összeállításában is részt vett. — GH. CRISTEA: AZ 1870 augusztusi ,,köztársasági" összeesküvés (231 247. 1.) a francia-porosz háború kitörésének tulajdonítható, amelynek következtében még jobban kiéleződött az ellentét a konzervatívok és a radikális liberálisok között. A dinasztia-ellenes hangulatot növelte az a rokonszenv, amelynek Franciaország örvendett Romániában, amelynek gyökerei a közös őstől, a latinoktól való származás eszméjéhez nyúlnak vissza. Ez a szimpátia a társadalom különböző rétegeiben talált visszhangra ée