Századok – 1970
FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV
1048 FOIA'rtlRATSZEMLK antidinasztikus mozgalommá szerveződött. Vezetői, a radikális liberálisok elképzelése szerint az ő összeesküvésüket egy „köztársasági" megmozdulás követné, amely megdöntené I. Károly trónját, és uralkodóvá proklamálná Napóleont. Tervük kimenetele szoros összefüggésben állt a franciák győzelmével. A győzelem elősegítené a románság egyesülésének megvalósuláséit. A felkelésnek 1870. augusztus 20-án kellett volna kitörnie egyidejűleg hat városban és a Turcen melletti katonai táborban. A nem megfelelően előkészített és megszervezett felkelést leverték. Bukásához a külpolitikai események hatása, a sedani fegyverletétel is hozzájárult. — I. SAIZU: A közlekedési útvonalak helyzete Romániában 1922 1928 között (249 -270. 1.) a nagy történelmi forduló, az egységes román állam létrejötte renkdívül kedvezően hatott a termelőerők fejlődésére, a társadalom haladó erőinek tevékenységére és a munkásmozgalomra. A gazdasági élet területéről a közlekedési útvonalak fejlődését teszi vizsgálat, tárgyává, amely igen nagy arányú, az előző évekhez képest 255%-os fejlődést mutat. A közlekedés minden téren modernebb, kiterjedtebb, olcsóbb és biztonságosabb lett. Ez magába foglalta az új vasútikocsik, vagonok, tehergépkocsik készítését is. Románia aktívan bekapcsolódott a dunai hajózásba, ami növelte az ország export ját. Speciális probléma volt a kőolaj szállítása, a kőolaj-vezető csövek lerakása. Az 1922-28 közötti időszak nagy előrelépést jelentett, de nem tudta megoldani a nemzetgazdaság igényét. Saizu adatokkal és táblázatokkal gazdagon dokumentálja a tárgyalt időszak közlekedési hálózatának változásait. 3. szám. — M. BEKZA: Andrei Otetea (411 — 422. 1.) születésének 75. évfordulója alkalmából készült a volt tanítvány rövid ós tartalmas méltatása a kutató, tanár és tndós Otetearól, a román marxista történetírás kiváló alakjáról. Oteteát élénken foglalkoztatta a reneszánsz és a reformáció, a reneszánsz hatalmas kulturális felvirágzása, a személyiség szabad kibontakozása, a humanizmus elterjedése, a gazdasági, politikai és társadalmi változások következménye. Új, fontos adatokkal gazdagította a Porta és a román fejedelemségek, a Tudor Vladimirescu-fóle felkelés és az Eteria mozgalom közötti kapcsolatokra vonatkozó ismereteket. Új problémát vet fel egyik utóbbi cikke: Felkelés vagy forradalom volt a Tudor Vladimirescu-féle mozgalom ? Ezzel kapcsolatban arra a megállapításra jut, hogy Havasalföld társadalmi viszonyait és a felkelés céljait tekintve forradalomról kell beszélni. A román történelem nagy fordulóin kívül az erdélyi románság történetével is foglalkozott. — CORNELIA BODEA: Új adatok Bälcescu életművéből (499 515. 1.) a Párizsban élő román ifjak összejövetelén elhangzott beszédéből mint a 48-as forradalmak ideológusát ismerjük meg Bálcescut. Bálcescunak az a meggyőződése, hogy a forrrxlalom sikere a tömegek felvilágosodásától függ. Ezért lelkesíl hallatlan szenvedéllyel és a román nép történelmi elhivatottságába vetett hittel a forradalomért, amely a nemzet felemelkedését vonná maga után. — VASILE NETEA: Egy új 48-as emlékiratíró: loan Oros alias liusu (517 529. 1.) az erdélyi románok politikai megmozdulásának egyik szervezője volt, emlékiratai ezért jelentős történelmi források, amelyekben a 48-as eseményeken kívül az erdélyi ós a romániai románok közötti kapcsolatokról és a dualizmus által Erdélyben létrehozott életfeltételekről ad hiteles képet. — Köpeczi Béla: A Rákócziszabadságharc és Franciaország (587 — 590. 1.) című művét ismerteti LUDOVIC DEMÉNY. — L. ISZTORICSESZKI PREGLED 1969. 2 — 3. szám. — Az egész szám a felszabadulás 25. évfordulójával foglalkozik. HRISZTO HRISZTOV: A szeptember 9-i szocialista forradalom és a bolgár történettudomány (5 17. 1.) az elért eredmények mellett utal a hazafias nevelés hiányosságaira is. A történetírás nem foglalkozott eléggé a külföldi bolgárokkal, nem tudatosította, hogy a bolgár nép a trákok örököse is. Az új szempontok nem jelentik a burzsoá nacionalizmus rehabilitálását. A történettudománynak fel kell vennie a harcot az ifjúság körében megmutatkozó nemzeti nihilizmus ellen. — VESZELIN HADZSINIKOLOV: Az „Isztoricseszki Pregled" c. folyóirat és történettudományunk (18 — 29. 1.) ismerteti az ugyancsak 25 éve működő folyóirat pályafutását, nehézségoit, pozitívumait, hibái közt említi a macedón kérdés elhallgatását. — PENCSO SZTAVREV: A bolgár nép ellenállásának kezdete a hitleri garázdálkodással szemben (30—43. 1.) az 1941-es eseményeket foglalja össze. — DONKO Db-CSEV: A ,,Georgi Dimitrov" Első Rhodopei Brigád társadalmi osztályösszetétele (44 — 60. 1.) ismerteti az 1944-феп megalakult partizánegység összetételét. 168 tagjából 83 munkás, 59 szegényparaszt, 12 középparaszt, 5 kisiparos, 5 hivatalnok és értelmiségi, 4 kereskedő ós egyéb. Kor ós nemzetiség szerinti összetételére is kitér. A tagok közül csak négyen adták meg magukat a hatóságoknak, 3 középparaszt és 1 kisiparos. — DAVID В. KOEN: A bolgár zsidók kiirtására irányuló nácista tervek kudarca
