Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

1046 FOIA'rtlRATSZEMLK pítja, hogy Teleki a lengyel —magyar határ mellett gazdasági (többek között vízgazdálkodási) okokból is kívánta Kárpát-Ukrajna megszállását. A Szlovákia ellen vívott határmenti háború okai a szerző szerint bizonytalanok. — ZDENEK FIALA: Václav Novotnïj születésének századik évfordulója (377 ' 392. 1.) az 1869 1932 élt polgári történész pályáját tikinti át. Jaroslav Göll tanítványa volt, a cseh történelmet széles közép-európai, sőt európai távlatban vizsgálta. A cseh koraközépkorral és a huszita mozgalommal foglalkozó munkái ma is alapvetőek és nélkülözhetetlenek. — JOSEF PETRÁN: Még egy szó a cseh kerülőekéről (393 - 395. 1.) FrantiSek Saeh cikkével vitázik, amely szerint a múlt század első felének cseh találmánya hatott volna az amerikai ekegyártásra. — HELENA POLREICHOVÁ: A történelmi tudat válsága? (396 - 406. 1.) Frantiíek Grausnak a folyóirat 1968. évi 4. számában megjelent tanulmányával száll vitába. Az Egyesült Államokban tanulmányúton levő szerző úgy látja az amerikai szakirodalom alapján, hogy nem a történetírás válságáról kell beszélni, hanem társadalmi funkciójának megváltozásáról. A kvantitatív módszer nemcsak divat, mint Graus állítja. Graus rövid utószóban fenntartja álláspontját, mert sokkal szélesebben értelmezte a válság fogalmát. — BOHUMIL ŐERNY: A csehszlovákiai német emigráció „népi szocializmus" mozgalma (421 —435.1.) az 1936-ban alakult, a szociáldemokraták és a Schwarze Front közt középúton álló mozgalmat ismerteti. A szociáldemokraták és a kommunisták egyaránt támadták. A mozgalom a középosztályra akart támaszkodni. Programjába felvette a nagybirtok kisajátítását, a munkások részesedését a vállalati nyereségből, európai föderációt. Mérsékelt reformizmusa miatt balfelé nem tudott híveket szerezni, nacionalizmusa elmaradt a Schwarze Fronté mögött, így csekély hatása volt. A szerző röviden ismerteti vezetőinek életrajzát is. — N. ÖASOPIS MATICE MORAVSKÉ^ 1969. 1-2. szám. — BEDRICH SINDELÁR: A Malice Moravská két nevezetes évfordulója (3 15. 1.) megemlékezik az intézmény alapításának 120. és folyóirata alapításának 100. évfordulójáról. À Matice 1849-ben alakult meg Morva Nemzeti Egység néven és 1853-ban vette fel a Matice Moravská nevet. Ismerteti a társulat tevékenységét a folyóirat megalapításáig (1869) ós ennek első számait. — ROSTISLAV VERMOTJZEK: Bányászat Deblin mellett (16 -34. 1.) ismerteti a Morvaország délnyugati vidékén, a Csehmorva fennsíkon folyt ezüstbányászatot, amelyről 1297-ben Brno kiváltságlevelében van először szó, 1557-ből való utolsó említése. Lokalizálja a több helven folyt bányaművelést, amely a XIII. század második felében kezdődhetett és a XIV. században, ill. a XVI. század elején lehetett a fénykora. Helyi feudális urak szervezték meg. — RUDOLF FISER: Morva posztó kivitele a lőcsei vásárra a X VII. század első felében (35 -49. 1.) kimutatja, hogy a Lőcséről szállított vas, bőr és réz fejében (amely a lőcsei kivitel 3%-át tette ki) morva és sziléziai posztót szállítottak Lőcsére, 1611—21 közt volt, a kivitel csúcspontja, utána a közvetlen kapcsolat hiánya és a morvaországi ipari termelés hanyatlása miatt egyre csökkent. A lőcsi harmineadjegyzékek alapján bemutatja azt a tíz kereskedőt, akik a kivitel zömét lebonyolították. — JAN JANÁK: A morvaországi szociális törvényhozás kezdeteiből (50 -72. 1.) az ún. természetbeni ellátó állomások tevékenységét ismerteti, ezekről már 1868-tól kezdve volt szó a tartományi gyűlésen, 1887-ben hozták létre, s a következő évben már 111 működött. 1889 -1900-ról részletes táblázatot is közöl. Az intézmény célja a munkanélküliek ellátása és a koldulás és vándorlás megakadályozása volt, munkát ugyan általában nem tudtak adni, de élelemmel látták el a munkanélkülieket, átmeneti otthont is nyújtottak, s a bűnözés valóban csökkent. — VOJTÉCH ZAMPACH: Az ún. brnói ügy keletkezéséhez (73 -96. 1.) egy konstruált per lefolyását és hátterét ismerteti. — N. HISTORICK? ÖASOPIS 1969. 2. szám. — NATÁLIA KRAJCOVIÖOVÁ: Az 1918-as Szlovák Nemzeti Tanács (177-197. 1.) ismerteti az 1918. október 30-án megalakult politikai szerv tevékenységét, amelynek legnagyobb eredménye a Csehszlovák Köztársasághoz való csatlakozást kimondó túrócszentmártoni deklaráció kiadása volt. Milán Hodza már 1918 elején sürgette ilyen szervezet létrehozását. Ő és Emil Stodola a Nemzeti Tanács megalakulása után eleve azt kívánták, hogy ez tegyen lépéseket Szlovákia új államjogi helyzetének a tisztázására. Mindkettejüket azonban a Károlyi-kormánnyal való tárgyalásra Budapestre küldték, a Tanács többi tagja pedig, elsősorban Vavro Srobár érzelmileg annyira csehbarátok voltak, hogy ezt a kérdést nem tartották fontosnak, nem is értették meg saját feladatukat. Holzáék Budapesten nem hagytak kétséget afelől, hogy nem hajlandók megegyezni az új magyar kormánnyal, hanem ragaszkodnak Csehszlovákiához. A Nemzeti Tanácsot nem is ezek miatt a budapesti tárgyalások miatt fosztották meg hatalmától,