Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

FOLYÓIRATSZEM I .Ii 1045 menyek rovatban MAX STEINMETZ: Thomas Mïinzer írásai és levelei (739 -748. 1.) a nyugat-német G. Franz által gondozott forráskritikai összkiadáshoz fűz tárgyi és forráskritikai megjegyzéseket. Meglepőnek találja Münzer összes művei közt a liturgiái-egyházzenei anyag nagy számát; ezt egy népi liturgikus istentisztelet megteremtésének igényével magyarázza. Münzer teológiai-politikai írásaiban kiemeli a wittenbergai teológusokkal való szakítását, a fejedelmekkel való szembefordulást, a nép társadalomalakító szerepébe vetett hitét. A leveleket és feljegyzéseket elsősorban életrajzi vonatkozásaik teszik értékessé. A továbbiakban a szerző részletes kritikának veti alá a kiadványt, és megállapítja, hogy sem teljesnek, sem kritikainak nem tekinthető. Ezért új kritikai kiadásra van szükség. — A Dokumentumok rovatban HEINZ WOHLGEMUTH: További dokumentumok Albert Südekum szerepéhez az első világháborúban (749 760. 1.) olyan újabb dokumentumokat közöl, amelyek leleplezik a hírhedt német jobboldali szociáldemokrata vezetőnek a kormánykörökkel való szoros összeköttetését, szociálsoviniszta álláspontját, K. Liebknecht denuneiálását, a pártvezetőségben betöltött kémszerepét, a német imperializmusnak nemzetközi téren nyújtott támogatást s végezetül teljesen a burzsoázia oldalára való átállását. A történeti irodalom rovatban ismertetik H. Balázs Eva: Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus 1763 —1795. c. könyét (795 -796. 1.). — B. ÖESKOSLOVENSK? ÖASOPIS HISTORICKÍ 1969. 2. szám. — MARIE KUKLÍKOVÁ: Rassemblement Universel pour la Paix. A harmincas évek második fele békemozgalmának politikai problémái és ezek alakulása Csehszlovákiában (137 — 160. 1.) ismerteti az 1935-ben angol és francia kezdeményezésre megindult mozgalmat, amely 1936 szeptemberében Brüsszelben béke-világkongresszust is rendezett, a szocialisták és kommunistáit ellentétei miatt azonban hamarosan széthullt. A csehszlovák kormány támogatta a szervezet tevékenységét, a jobboldali pártok ellenezték, az agrárpárt is, éppen a kommunisták részvétele miatt. 1936 őszén a kommunista-szocialista ellentét miatt a mozgalom Csehszlovákiában is válságba került. - TOMÁS PASÁK: A német csapatok behatolása cseh területre 1939-ben (161 — 184. 1.) eseménytörténetiig foglalja össze március 14- 15. eseményeit, Hácha elnök berlini tárgyalásait, a cseh —német összetűzéseket a polgári lakosság körében a német behatolás előtt. Hangsúlyozza, hogy a német megszállás ideje a nemzeti etika próbaköve is lett. — ANATOL DOBRY: A München előtti köztársaság gazdasági profiljának igazi képéért (185- 189. 1.) Václav Pruchának a Nová Mysl c. folyóirat 1968. évi 3. számában megjelent cikkével vitatkozik. Helytelennek tartja azt a beállítást, hogy a Monarchia megszűnte negatív következményekkel járt volna, szerinte a cseh ipar 1918-ig elszigetelten fejlődött, és éppen 1918 után vált lehetővé bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba. Ekkor ment végbe modernizálódása. A mezőgazdaságban sem mutatható ki hanyatlás. — HUBERT MASÁRÍK: Még egyszer München (236 239. 1.) személyes visszaemlékezés a konferencián való részvételére. — J. B. ismerteti Dobó Árpád: Die Verwaltung der römischen Provinz Pannonién von Augustus bis Diocletianus c. könyvét (253. 1.), J[AN] N[OVOTNY] Tóth Ede: Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdete c. könyvét (260.1.). 3. szám. - JOSEF MACEK: Niccolo Machiavelli — mítosz és valóság (273- 300. 1.) születésének 500. évfordulója alkalmából kiemeli, hogy Csehországban a nemzeti szuverenitás hiánya miatt csak a XIX. sz. derekán kezdődik a Machiavelli iránti érdeklődés. Összefoglalja fogadtatását más nemzeteknél, mai interpretációit. Hangsúlyozza, hogy különösen az egyházak hamisították meg képét. A lényegre való törekvését ma is időszerűnek látja. JIRÍ SPÉVÁCEK: Oklevélhamisítványok és Károly őrgróf politikai hatalmú (301 — 321. 1.) két oklevelet vizsgál, amely nem illik bele Károly akkor őrgróf, később cseh király kancelláriai gyakorlatába. Az 1334-ből származó első oklevelet egy német udvaronc kényszerítette ki, Károly ekkor került Csehországba, még nem volt semmi hatalma. Az 1342-es oklevelet apja nevében állíttatta ki, hogy az egyházzal való egyetértés politikáját erősítse, ekkor már az ő kezében van a hatalom a cseh tartományokban. A két hamisítvány adalék Károly céltudatos egyéniségéhez is. — LADISLAV DEÁK: 1936. március 7. és a Kisantant (323- 350. 1.) azt bizonyítja, hogy a Rajna-övezet katonai megszállása után Csehszlovákia és Románia hajlandó volt erélyes francia lépések támogatására, Jugoszlávia viszont eleve az angol magatartáshoz igazodott, nem volt hajlandó a szövetség erősítésére. Titulescu leváltása is gyengítette a Kisantantot. 1936 szeptemberére a francia lépés elmaradása miatt a másik két állam is csalódott. — JÖRG К. HOENSCH: A Teleki-kormány részvétele Csehszlovákia szétzúzásában (351 -376. 1.) német, lengyel és csehszlovák külügyi levéltári anyag alapján megálla-