Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

FOLYÓIRATSZEM I .Ii 1045 menyek rovatban MAX STEINMETZ: Thomas Mïinzer írásai és levelei (739 -748. 1.) a nyugat-német G. Franz által gondozott forráskritikai összkiadáshoz fűz tárgyi és forráskritikai megjegyzéseket. Meglepő­nek találja Münzer összes művei közt a liturgiái-egyházzenei anyag nagy számát; ezt egy népi liturgikus istentisztelet meg­teremtésének igényével magyarázza. Mün­zer teológiai-politikai írásaiban kiemeli a wittenbergai teológusokkal való szakítását, a fejedelmekkel való szembefordulást, a nép társadalomalakító szerepébe vetett hitét. A leveleket és feljegyzéseket első­sorban életrajzi vonatkozásaik teszik érté­kessé. A továbbiakban a szerző részletes kritikának veti alá a kiadványt, és meg­állapítja, hogy sem teljesnek, sem kritikai­nak nem tekinthető. Ezért új kritikai kiadásra van szükség. — A Dokumentu­mok rovatban HEINZ WOHLGEMUTH: To­vábbi dokumentumok Albert Südekum szerepéhez az első világháborúban (749 760. 1.) olyan újabb dokumentumokat közöl, amelyek leleplezik a hírhedt német jobboldali szociáldemokrata vezetőnek a kormánykörökkel való szoros összekötte­tését, szociálsoviniszta álláspontját, K. Liebknecht denuneiálását, a pártvezető­ségben betöltött kémszerepét, a német imperializmusnak nemzetközi téren nyúj­tott támogatást s végezetül teljesen a burzsoázia oldalára való átállását. A történeti irodalom rovatban ismertetik H. Balázs Eva: Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus 1763 —1795. c. könyét (795 -796. 1.). — B. ÖESKOSLOVENSK? ÖASOPIS HISTO­RICKÍ 1969. 2. szám. — MARIE KUKLÍ­KOVÁ: Rassemblement Universel pour la Paix. A harmincas évek második fele békemozgalmának politikai problémái és ezek alakulása Csehszlovákiában (137 — 160. 1.) ismerteti az 1935-ben angol és francia kezdeményezésre megindult moz­galmat, amely 1936 szeptemberében Brüsszelben béke-világkongresszust is ren­dezett, a szocialisták és kommunistáit ellen­tétei miatt azonban hamarosan széthullt. A csehszlovák kormány támogatta a szervezet tevékenységét, a jobboldali pár­tok ellenezték, az agrárpárt is, éppen a kommunisták részvétele miatt. 1936 őszén a kommunista-szocialista ellentét miatt a mozgalom Csehszlovákiában is válságba került. - TOMÁS PASÁK: A német csapatok behatolása cseh területre 1939-ben (161 — 184. 1.) eseménytörténetiig foglalja össze március 14- 15. eseményeit, Hácha elnök berlini tárgyalásait, a cseh —német össze­tűzéseket a polgári lakosság körében a német behatolás előtt. Hangsúlyozza, hogy a német megszállás ideje a nemzeti etika próbaköve is lett. — ANATOL DOBRY: A München előtti köztársaság gazdasági profiljának igazi képéért (185- 189. 1.) Václav Pruchának a Nová Mysl c. folyó­irat 1968. évi 3. számában megjelent cikké­vel vitatkozik. Helytelennek tartja azt a beállítást, hogy a Monarchia megszűnte negatív következményekkel járt volna, szerinte a cseh ipar 1918-ig elszigetelten fejlődött, és éppen 1918 után vált lehetővé bekapcsolódása a nemzetközi munkameg­osztásba. Ekkor ment végbe modernizá­lódása. A mezőgazdaságban sem mutat­ható ki hanyatlás. — HUBERT MASÁRÍK: Még egyszer München (236 239. 1.) sze­mélyes visszaemlékezés a konferencián való részvételére. — J. B. ismerteti Dobó Árpád: Die Verwaltung der römischen Provinz Pannonién von Augustus bis Dio­cletianus c. könyvét (253. 1.), J[AN] N[OVOTNY] Tóth Ede: Mocsáry Lajos élete és politikai pályakezdete c. könyvét (260.1.). 3. szám. - JOSEF MACEK: Niccolo Machiavelli — mítosz és valóság (273- 300. 1.) születésének 500. évfordulója alkalmá­ból kiemeli, hogy Csehországban a nemzeti szuverenitás hiánya miatt csak a XIX. sz. derekán kezdődik a Machiavelli iránti érdeklődés. Összefoglalja fogadtatását más nemzeteknél, mai interpretációit. Hang­súlyozza, hogy különösen az egyházak hamisították meg képét. A lényegre való törekvését ma is időszerűnek látja. JIRÍ SPÉVÁCEK: Oklevélhamisítványok és Károly őrgróf politikai hatalmú (301 — 321. 1.) két oklevelet vizsgál, amely nem illik bele Károly akkor őrgróf, később cseh király kancelláriai gyakorlatába. Az 1334-ből származó első oklevelet egy német udvaronc kényszerítette ki, Károly ekkor került Csehországba, még nem volt semmi hatalma. Az 1342-es oklevelet apja nevé­ben állíttatta ki, hogy az egyházzal való egyetértés politikáját erősítse, ekkor már az ő kezében van a hatalom a cseh tarto­mányokban. A két hamisítvány adalék Károly céltudatos egyéniségéhez is. — LADISLAV DEÁK: 1936. március 7. és a Kisantant (323- 350. 1.) azt bizonyítja, hogy a Rajna-övezet katonai megszállása után Csehszlovákia és Románia hajlandó volt erélyes francia lépések támogatására, Jugoszlávia viszont eleve az angol maga­tartáshoz igazodott, nem volt hajlandó a szövetség erősítésére. Titulescu leváltása is gyengítette a Kisantantot. 1936 szep­temberére a francia lépés elmaradása miatt a másik két állam is csalódott. — JÖRG К. HOENSCH: A Teleki-kormány rész­vétele Csehszlovákia szétzúzásában (351 -376. 1.) német, lengyel és csehszlovák külügyi levéltári anyag alapján megálla-

Next

/
Thumbnails
Contents