Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 1030/IV

FOLY Ó IK ATSZEMLE 1043 szerepéről a második világháborúban (479 — 603. 1.) bizonyító erejű dokumentumokat közöl arra vonatkozólag, hogy a nc'met monopoltőke és a náci államhatalom összefonódása az állammonopolista szervezeti rendszerben egyes angol és német történészek állításával szemben nem csupán 1941/42-ben, a moszkvai csata után, hanem már a háború kezdetén, 1940/41-ben bekövetkezett. Ezen a speciális területen is megmutatkozik a német imperializmus céljainak és módszereinek azonossága a két világháború között. A Jelentések és megjegyzések rovat egy észt történész, HBLDUE PALLI: Lyukkártyaeljárás és matematikai módszerek a történettudományban c. tanulmányát közli (504 — 514. 1.), amely észt történelmi példákon, egy lyukkártya-mintát is közölve, beszámol a különböző lyukkártya-rendszerek történettudományi kidolgozásáról és felhasználásáról, a matematikai-statisztikai módszerek meghonosodásáról a történettudományban. Befejező része a lyukkártyarendszer nemzetközi felhasználásáról és irodalmáról is tájékoztat. A könyvszemle ismerteti a Képes Krónika német nyelvű facsimile-kiadását Dercsényi Dezső szerkesztésében (541 542. 1.). 5. szám. FRITZ STAUBE: Egy német marxista leninista Oroszország-történet problémái (561 572. 1.) az orosz történetet a kezdetektől egészen az Októberi Szocialista Forradalomig tárgyaló szintézis a törvényszerű történelmi haladást, a néptömegek döntő történelmi szerepét, a munkásosztály és marxista pártja történelmi hivatását, a szocialista forradalom törvényszerűségét és általános érvényét állítja tárgyalásának középpontjába. A világtörténelem keretében megvilágítja Oroszország törvényszerű haladását az ősközösségfői egészen a szocialista forradalomig, bemutatja a német történelemmel való sokoldalú és tanulságos kapcsolatait, kiemeli az orosz nép mindenkori haladó osztályainak és rétegeinek a társadalmi és politikai haladás győzelméért a reakció erőivel vívott harcát s mindezt a termelőerők és termelési viszonyok dialektikájától meghatározott gazdasági-társadalmi fejlődés talaján. — JOACHIM STREY : A Neue Rheinische Zeitung polit ikai koncepciója a birodalmi alkotmányért folytatott harcban 1849-ben (573 591. 1.) az 1849 májusától júliusáig folyó, a német forradalom utolsó fellángolását jelentő politikai harc marxi engelsi stratégiáját és taktikáját elemzi. A porosz és utána a többi német uralkodónak a saját maguk parlamentje és a frankfurti birodalmi gyűlés, valamint az utóbbi által kidolgozott mérsékelten liberális alkotmány elleni fellépése, majd a népi megmozdulások ellen fegyveres erő bevetése az újságot a nemzetgyűléssel és alkotmányával szemben eddig elfoglalt elutasító álláspontjának feladására késztette. Az ellenforradalom újabb támadását Marx és Engels újabb forradalmi fellendülés előkészítésére kívánta felhasználni. Ennek központját Dél-Németországban látták. Onnan kellett volna a forradalom lángjának a rajnai tartományra, Poroszországra, majd egész Németországra átcsapnia. A dél-németországi forradalmi bázis sajátos jellege miatt a proletariátus vezérei elképzelhetőnek tartották a forradalmi mozgalomnak ideiglenesen a kispolgárság által való vezetését, amelynek ingadozását a munkásság szilárd fellépése ellensúlyozta volna. Minthcgy az ellenforradalom színre lépése a burzsoázia nagy részét is szembefordította a reakcióval, Marx és Engels levette a napirendről az egész burzsoázia ellen folytatandó haro jelszavát, és a burzsoázia jelentős részének szövetségesként való megnyerésével is számolt. — A Közlemények rovatban WALTER MARKOV: A feudalizmusról a kapitalizmusra való átmenet forradalmai (592 - 595. 1.) az összehasonlító forradalomtörténeti szemlélet szükségességét hangoztatja, és mindjárt bizonyítja is két példával. Először a francia forradalom történetében tesz különbséget a legitim és az illegitim radikalizmus, a jakobinusok és az enragék között, bár elismeri, hogy pontos határvonalat húzni meglehetősen nehéz. Másodszor arra hívja fel a figyelmet, hogy a forradalmi összfolyamat megértéséhez nem elegendő — mint ahogy eddig általában történt — csupán a győzelmeket számbavenni, hanem fel kell mérni a vereségeket is. így pl. a reformáció németországi győzelme mellett meg kell vizsgálni franciaországi vereségét, az ellenreformáció meglepő felülkerekedését. Az ellenreformációt azonban hiba lenne egyszerűen az ellenforradalommal azonosítani. — KURT BÜTTNER (596 601. 1.) az imperialista Afrika- és gyarmati elméletek politikai-ideológiai funkcióját vizsgálja. — OTFRIED DANKELMANN (601 - 610. 1.) A német imperializmusnak a második világháború alatt Spanyolországban folytatott széleskörű propagandatevékenységét ismerteti. A Dokumentumok rovatban GERHARD BECKER: Karl Marx kiutasítása Poroszországból 1849-ben (611 618. 1.) Marx 1849 május közepén bekövetkezett s egyben a Neue Rheinische Zeitung megjelenésének is véget vető kiutasítása előtörténetét ismerteti bevezető tanulmány és négy ismeretlen dokumentum fényében. A dokumentumok a porosz kormány és a Rajna-tartomány, ill. Köln város