Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - A szocializmus útján. A felszabadulást követő negyedszázad kronológiája (Ism. Szakács Kálmán) 1025/IV

TÖIiTÉNETI IRODALOM 1025 lembe véve úgy tűnik: a magyar nemzeti ellenállás az 1943. év során szenvedett időveszteséget már nem hozhatta be a német megszállásig. A Kállay-konnány rendszermentő politikája így válhatott az ország megmentése politikájának egyik legfőbb akadályává. SZINAI MIKLÓS A SZOCIALIZMUS ÚTJÁN A FELSZABADULÁST KÖVETŐ NEGYEDSZÁZAD KRONOLÓGIÁJA Szerkesztette Szabó Bálint (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1970. 410 1.) A kötetet lapozva, mindenekelőtt a vállalkozás nagyságát és a teljesítmény hasznosságát kell hangsúlyozni. A kötet összeállítói és szerkesztője nagy feladatra vállalkoztak, és igen értékes, hasznos kézikönyvvel örvendeztették meg a szakmabelieket és a szélesebb olvasóközönséget. A szocializmus útján című kötet sajátos műfajt képvisel; a felszabadulást követő negyedszázad kronológiáját adja az olvasó kezébe. A kötetet a Párttörtóneti Intézet kabinetjének anyaggyűjtése alapján népes kollektíva állította össze; az esemény tárt Boros Ferenc, Borús József ós Vértes Róbert, az adattári részt Boros Ferenc, Gál Lajos és Vértes Róbert, az illusztrációt Székely Gábor ós Újlaki Péter, a kötet egészét Szabó Bálint szerkesztette ós rendezte sajtó alá. A több mint négyszáz oldalas kötet két főrészre tagozódik; az eseménynaptárra és az adattárra. Az eseménytörténeti rész 1944. szeptember 23-mal kezdődik: a Vörös Hadsereg előretolt egységei ekkor lépték át Battonyánál a magyar határt, megkezdődött az ország felszabadítása, a társadalom forradalmi átalakulása, a népi demokratikus rendszer kialakulása. Az adattár utolsó adata 1968. december 27—29.: a KISz KB ülése, Kádár János levele a KISz KB-hoz a magyar kommunista ifjúsági mozgalom 50. évfordulóján. Van valami jelképes, valami közös ebben a két adatban: mindkettő jövőbe mutató; az egyik az új élet születésének pillanatát jelzi, a másik a fiatal generáció politikai tevékenységét, a megtett történelmi út számbavételét, a forradalmi örökség vállalását és továbbvitelének igényét az ifjú nemzedék részéről. A kötet szerzői — a műfaj jellegéből következően — csupán arra vállalkozhattak, hogy azokat a legfontosabb eseményeket, tényeket felsorakoztassák, amelyek 1944 szeptemberétől 1968 december végéig történtek, s amelyek Magyarország legújabbkori történetének vázát alkotják, — anélkül, hogy a történések hátterét, a történeti folyamatok összefüggéseit megmutatnák. Értékes ós nélkülözhetetlen ez az eseménytörténet és adattár; igen hasznos mind az oktató pedagógus és propagandista mind a kutató történész számára is, hiszen nemcsak adatokat közöl, hanem útmutatást is ad: hol van szükség további kutatásokra. 25 év eseménytörténetének felvázolása a legjobb szándék és a legkörültekintőbb alaposság ellenére is sok hibaforrást és buktatót rejt magában. Ugy tűnik azonban, hogy a szerzők és a szerkesztő a kronológiai anyag feldolgozása során maximális adathűségre törekedtek. Az eseménynaptárhoz és az adattárhoz nagy forrásanyagot dolgoztak fel, s az adatokat a Hivatalos Közlönnyel és a korabeli jegyzőkönyvekkel is összevetve ellenőrizték. Az eseménynaptár — időrendben — a legfontosabb belpolitikai, gazdasági, kulturális, valamint diplomáciai eseményeket tartalmazza. A nemzetközi életnek — műit a kötet bevezetőjében olvashatjuk — „csak kiemelkedő, országunk fejlődésével szorosan összefüggő történéseit" vették fel a kronológiába. Úgy érezzük, hogy 1948-ig sokkal jobban sikerült a nemzetközi és a magyarországi eseményeket összekapcsolni és a magyar fejlődós eseménytörténetét szinte „beleágyazni" a nemzetközi összefüggésekbe, érzékeltetve azok hatását a magye rországi történésekre. Ez az összefüggés ós kapcsolat 1949 — 1955 között már közel sem olyan kölcsönös. Újra felvillan és szinkronba kerül 1956—1957 eseménytörténetében, de ezt követően ismét veszít erejéből. Kétségtelen, hogy az eseménynaptárban találhatók — jelentőségót tekintve -másod-, sőt harmadrangú adatok is; ugyanakkor hiányoznak olyanok, amelyeket talán szükséges lett volna bevenni. Sokkal fontosabbnak találjuk azonban hangsúlyozni a kronológiának azt az érdemét, hogy jól érzékelteti a 25 éves fejlődés csomópontjait, szakaszait, eredményeit és ellentmondásait. Az olvasó képet kap a 25 esztendő adatain