Századok – 1970

KÖZLEMÉNYEK - Nemzetközi tudományos ülésszak hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján (Birta István-Nagy Ferenc) 990/IV

TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A FELSZABADULÁS 25. ÉVFORDULÓJÁN 1015 Tematikailag a szekcióülésen nem mutatkozott az a történettudományi tanácskozásokon sokáig kísértő egyoldalúság, hogy a problémák elsősorban az első pár évre koncentrálódnak. Az elhangzott 16 előadásból mindössze 4 foglalkozott 1945-48, tehát az átmenet időszakával, és a többi előadás már a szocializmus építésének gazdasági illetve társadalmi és strukturális változásait érintette. Ez a szerencsés korbeli megoszlás viszont nem teljesen párosult a strukturális tematikai megoszlással, ugyanis 7 előadás foglalkozott a mezőgazdaság és a parasztság társadalmi struktúrájának átalakulásával, 8 pedig inkább gazdaságpolitikával, ugyanakkor a többi társadalmi osztály változásairól nem hallottunk semmit. Úgyszintén igen fontos lett volna az ipar problémáival többet foglalkozni, az iparról lényegében csak egyetlen előadás hangzott el. Miben lehet kiemelni a szekció munkájának eredményét ? Számos előadás nem csupán azt adta, ami esetleg szélesebb közönség előtt ismeretlen, de a szakközönség előtt ismert volt, hanem valóban új kutatásokról, új tényanyagok feltárásáról, eddig ismeretlen összefüggések nyilvánosságra hozataláról volt szó. Más előadások (Szakács Sándor, Fazekas Béla) nem annyira új kutatásokon alapultak, vagy legalábbis kevésbé anynyira, mint az előbbiek, viszont nagyon hasznos ós alapos áttekintést tudtak nyújtani az általuk érintett problémákról: Az előadásokból nem hiányzott a polemikus jelleg sem. Ellentmondás a különböző felfogások között három kérdésben jelentkezett. Az egyik az MDP gazdaságpolitikájának megítélése 1948 végétől, 1949 elejétől. A másik vitás kérdés az integráció problémája volt. A harmadik kérdés, amiben nézeteltérés volt, a gazdasági fejlődés ütemének és Magyarország gazdasági fejlettsége színvonalának értékelése. E kérdés polemikus kifejtése csak Sas Györgynél jelentkezett, kapcsolódva a közgazdaságtudományban kifejlődött vitához. A felmerült ellentétes szempontok ellenére nem bontakozott ki a szekcióülésen alapos vita, aminek az is oka volt, hogy a szemben álló felek nézeteinek kifejtése nem ugyanazzal a módszerrel és nem ugyanabban a formában történt. A továbbiakban Ránki György megemlékezett a szekció keretében elhangzott külföldi előadásokról, amelyek egyrészt jelentősek voltak abból a szempontból, hogy kiemelték a szekció munkásságát a szűk nemzeti keretek közül. Másrészt egyes külföldi előadások a nemzetközi összehasonlítás igényével léptek fel, s részletesebb képet adtak pl. a népi demokratikus országok második világháború utáni földreformjaiban levő azonosságokról és különbségekről. A szélesebb nemzetközi összehasonlítás igényével készült több magyar előadás is. Végezetül Ránki György a szekció munkáját egészében így értékelte: „Úgy gondolom, hogy minél inkább a problémák irányítják a történelmi tények kutatását, annál közelebb fogunk jutni munkánkban mindahhoz, ami a társadalomtudományokon belül a történelemnek igazi feladata. Éppen ebből a szempontból, éppen a problémák gazdag felvetése szempontjából tartom a szekció munkáját minden kritikai megjegyzés ellenére eredményesnek. ' ' Nemes Dezső akadémikus elnöki zárszavában megjegyzést fűzött a vitavezetők összefoglalója során felvetődött problémákhoz. Az első szekció munkájáról elhangzottakhoz a proletárdiktatúra történelmi felfogásának és az antifasiszta ellenállási harcnak; a második szekció munkáját értékelő összefoglalóval kapcsolatban az első ötéves terv és az MDP gazdaságpolitikájának kérdéseit, valamint a tudományos vitamódszereknek a kezelését érintette. Befejezésként megállapította, hogy a tudományos tanácskozás munkája eredményes volt a magyar történészek tudományos továbbfejlődése és a testvér országok történészeivel való együttműködés erősítése szempontjából is. Bírta István—Nagy Ferenc