Századok – 1970

KÖZLEMÉNYEK - Nemzetközi tudományos ülésszak hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján (Birta István-Nagy Ferenc) 990/IV

1014 HI UTA ISTVÁN NAGY FERENC szövetkezeti terv elterjedéséről és alkotó fejlesztéséről Bulgáriában; Moisuc Constantin egyetemi tanár, a Román Kommunista Párt KB Társadalomtudományi Akadémiájának tudomáayos főmunkatársa a román népgazdaság komplex fejlesztéséről és a nemzetközi együttműködésről a szocializmus építése során; Ionéi Nikolai és George Cucuj a Román Kommunista Párt KB Történeti ós Társadalomtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársai Románia állami és társadalmi struktúrájában a forradalom és a szocializmus építésének időszakában bekövetkezett változásokról; Horst Bednareck, az NDK Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetének osztályvezetője a proletár internacionalizmus elvének alkalmazásáról a Német Szocialista Egységpárt politikájában; Wilfriede Otto, aNSzEP KB Marxizmus -Leninizmus Intézetének szekcióvezetője az NDK forradalmi átalakulása folyamatának egyes szakaszairól; Horst Lipski, a berlini „Karl Marx" Politikai Főiskola docense a Német Szocialista Egységpártnak a leninizmus alkalmazásában szerzett tapasztalatairól; Jozef Jabloniczky, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének osztályvezetője a Szlovák Nemzeti Felkelés és a magyarországi kapitulációs kísérlet összefüggéseiről; Julivá Slovak a Szlovák Kommunista Párt KB Pártfőiskolájának tanára a csehszlovák mezőgazdaság fejlődéséről a szocializmus építésének időszakában; Milan Hrbek, a SzlKP KB Pártfőiskolájának tanára az I. és II. világháború utáni csehszlovák -magyar kapcsolatok rendezésével és a csehszlovákiai magyarok helyzetével kapcsolatos nézetek alakulásáról; dr. Jannsz Berghauzen, a Lengyel Történelmi Társulat helyettes elnöke a lengyelországi földreformról készített előadást ill. tartott felszólalást. * A magyar társadalom negyedszázados fejlődésének főbb elvi ós politikai kérdésével foglalkozó első szekció munkáját Szabó Bálint kandidátus, a Párttörténeti Közlem myek felelős szerkesztője, a szekció vitavezetője foglalta össze. Bevezetésképpen megemlítette, hogy a közel két napig tartó munka során az első szekcióban 23 referátum, illetve felszólalás hangzott el; a 10 magyar felszólaló mellett külföldi vendégeink közül 13-an kapcsolódtak be a szekció munkájába. A tanácskozáson — így az első szekcióban is — nemcsak népi demokratikus utunk negyedszázadának kérdései kerültek megvilágításra, hanem a második világháborút követő népi demokratikus és általában a forradalmi fejlődés fontos problémái is. A magyar fejlődés nemzetközi összefüggései mellett külföldi barátaink saját országuk fejlődésének fontos tapasztalatairól is szóltak. A vitavezető rámutatott arra, hogy az előbb említett tény nagyban emelte a tanácskozás értékét, hiszen a tapasztalatok összevetése az általános törvényszerűségek és nemzeti sajátos vonások helyes értelmezése szempontjából igen fontos. Szabó Bálint összefoglalójában kiemelte, hogy a szekcióban több eddig fel nem tárt kérdésről hangzott el előadás, így pl. a szocialista államiság megteremtéséről, a párt szervezeti fejlődéséről a szocializmus időszakában, a szakszervezetek fejlődéséről, a hatalomért vívott harcban betöltött szerepükről stb. Sok érdekes új ismerettel szolgáltak, amelyek a testvérpártoknak a leninizmus alkalmazása terén elért sikereiről szóltak. A korreferátumok, felszólalások másik része — bár olyan kérdésekről szólt, amelyeknek már meghatározott irodalmuk van — nemcsak új forrásanyagot hozott felszínre, hanem a kérdések új módon történő megközelítésével jelentősen közelebb vittek a végbement történelmi folyamatok helyes értékeléséhez. A továbbiakban a vitavezető tájékoztatást adott a szekcióülésen elhangzott fontosabb kérdés-csoportokról, amelyek a népi demokratikus forradalom kibontakozásának és fejlődésének nemzetközi feltételei, a forradalom feltótelének létrejötte, kialakult vita; a fasizmus elleni magyarországi ellenállás kialakulásának történelmi meghatározó tényezői, a szocializmusba való átmenet új útjai és formái, a kétfrontos harc címszavak alatt foglalhatók össze. Befejezésül Szabó Bálint hangsúlyozta, hogy a szekció eredményes munkája azt bizonyítja, hogy a különböző országok kutatóinak véleménycseréje jelentősen előreviheti a népi demokratikus átalakulással és általában korunk forradalmi folyamataival összefüggő kérdések kimunkálását. Bánki György, a történettudományok doktora, a MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese értékelte a gazdasági ós társadalomtörténeti szekció munkáját. Elmondotta, hosrv a szekció munkáját éppx'igy, mint az egész ülésszakot kettősség jellemezte: ünnepi jellegű volt, de tudományos is. Egyfelől, felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából számot adott arról a gazdasági-társadalmi átalakulási folyamatról, amely Magyarországon 1945-öt követően végbement, ugyanakkor nem korlátozódott csupán az elért eredmények regisztrálására, hanem krit ikai szellem is áthatotta.