Századok – 1970

KÖZLEMÉNYEK - Nemzetközi tudományos ülésszak hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján (Birta István-Nagy Ferenc) 990/IV

TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A FELSZABADULÁS 25. ÉVFORDULÓJÁN 1013 lista átalakulások végigvitelére, az ellenséges és egyéb antiszociális elemek elnyomására s a szocialista építés, nevelés kibontakoztatására, kifelé pedig a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok erősítésére, a szocialista világrendszer és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megőrzésére, a kapitalista országok proletármozgalmainak, antiimperialista erőinek támogatására, a kapitalizmussal folytatott gazdasági verseny és az imperializmus katonai tevékenysége elleni védelem hatékonyságának biztosítására irányul. A szocialista nemzeti egység harci összefogás. A régi osztályellentétek nem tűnnek el egy csapásra, a volt kizsákmányolók egy része még a szocializmus alapjainak lerakása után is folytatja a harcot, új, burkolt eszközökkel. Nem a maradók polgári magántulajdon fenntartását és kiterjesztését tekinti feladatának, lianem a szocialista társadalmi viszonyok nem kommunista elemeinek erősítését és a szocializmuson belüli ellentmondásokból fakadó társadalmi ellentétek megnyergelését, továbbáegyes szocialista országok és a „Nyugat" közötti gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok olyanféle alakítását, amely mindezt elősegíti. Társadalmi viszonyaink kommunista elemei fejlődésének visszatartásában a burzsoázia és revizionista szövetségesei a sorainkban még fellelhető szektás, dogmatikus merevségre, a kommunizmus felé való továbbhaladás számos problémájának elméleti tisztázatlanságára vagy a már feltárt lehetséges megoldás gyakorlati kipróbálatlanságára, s a tömegek kispolgári módon gondolkodó részének konzervativizmusára építenek. Ugyanakkor a kezükbe kaparintott pozíciókat és összeköttetéseiket közvetlenül is igyekeznek felhasználni arra, hogy akadályozzák mindazt, ami a fejlődést előre lendítené. Ebből kifolyólag a szocialista viszonyok fejlesztéséért végzett munka is szükségszerűen összekapcsolódik a burzsoázia és a munkásosztály közti osztályharccal, s a kettő kölcsönhatásba lép egymással. Ezért kell a szocialista nemzeti egységnek — amellett, hogy a szocialista építés, fejlődés feladatainak megoldására kovácsolódott ki — harci összefogássá is válnia, az imperializmus, a hazai burzsoázia még harcoló maradványai és politikai szövetségeseik, valamint polgári eszmék és elméletek, polgári magatartási formák és erkölcsök ellen. A tömegek előtt a maga bonyolultságában fel kell tárni az országainkban folyó osztályharc mai sajátosságait, a burzsoázia mai taktikáját. A szocialista nemzeti egységfront vezetője csak a forradalmi pártja által szervezett, irányított és iskolázott szocialista munkásosztály lehet. A munkásosztály ós forradalmi élcsapata vezető szerepe nélkül, s ezen élcsapat helyes politikája nélkül a nemzeti egységfront szükségszerűen elveszti szocialista jellegét s ellenforradalmi törekvések takarójává, eszközévé válik. Pártjainkban, népeinkben sok-sok tapasztalat halmozódott fel a szocializmus építésével kapcsolatban, s a szocializmus anyagi-műszaki bázisát és kulturális feltételeit is túlnyomórészt megteremtettük. Jelenleg főleg az imperializmus katonai nyomása és a szocialista tervgazdálkodás viszonylagos fejletlensége hat hátráltatóan szocialista fejlődésünkre — benne a szocialista országok egységének s a szocialista nemzetek egységének alakulására éppúgy, mint a szocialista világrendszer valamennyi országának összefogására. Szocialista tervgazdálkodásunk viszonylagos fejletlenségének kiküszöbölése fejlődésünk döntő láncszeme. Fejlett, szocialista tervgazdálkodás erősebbé tesz majd bennünket gazdaságilag, politikailag és katonailag egyaránt. A fejlett szocialista tervgazdálkodás bevezetése utat nyit majd a kommunista államépítési elvek következetes alkalmazásához: a kommün, a proletárdiktatúra, a proletárdemokrácia továbbfejlesztéséhez is, ami lehetővé teszi a nép alkotó erői magasabb fokon való kibontakozását. Ezért a nemzeti egységet a szocialista feladatok megoldása érdekében kell mindenütt összekovácsolnunk. * A konferenciára érkezett külföldi vendégek közül D. A. Kerimov professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a történettudományok doktora, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Marxizmus - Leninizmus Intézetének tudományos főmunkatársa a proletárdiktatúra, a szocialista demokrácia és a szovjet állam fejlődésének összefüggéseiről; A. I. Puskás, a történettudományok doktora, a Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézet tudományos főmunkatársa a fasizmus kérdéseiről, a magyar 1944. október 15-i kiugrási kísérletről és az ellenállási mozgalomról; Fíorimonrl Bonte képviselő, a Francia Kommunista Párt Maurice Thorez Intézete Igazgatótanácsának tagja Franciaország útjáról a szocializmushoz; Iván Luzov kandidátus, a Bolgár Kommunista Párt KB Pártfőiskolájának rektorhelyettese a mezőgazdasági termelés jelenlegi időszakban végbemenő koncentrációjáról és centralizációjáról Bulgáriában; Mito Isusov, a Bolgár Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa Bulgária gazdaságának 1944— 1947 közötti strukturális változásairól; M. Trijomova Boskova a Bolgár Kommunista Párt KB Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa a lenini