Századok – 1970

KÖZLEMÉNYEK - Nemzetközi tudományos ülésszak hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján (Birta István-Nagy Ferenc) 990/IV

1012 HI UTA ISTVÁN NAGY FERENC eialista átszervezés után viszont a termőterület hatékonyságára kedvezően hatott a föld koncentrációja, a szétforgácsoltság megszüntetése és a korszerű gépesített termelés számára alkalmassá tótele. A magyar mezőgazdaság az üzemi területnagyság tekintetében (termelőszövetkezetek 1050, állami gazdaságok 4620 hektár) a világ legnagyüzemibb mezőgazdaságainak sorába lépett. Ugyanezt elmondhatjuk a többi európai szocialista ország mezőgazdaságáról, illetve mezőgazdasági üzemméreteiről is. Ezek az országok a legfejlettebb nyugati államok, sőt Észak-Amerika mezőgazdaságánál is kedvezőbb helyzetbe kerültek, ami a további fejlődés előfeltételei szempontjából akkor is nagy jelentőséggel bír, ha egyéb területeken, pl. a gépesítés fokában, műtrágya ós növényvédő szerekkel való ellátásában, általában a munkatermelékenység színvonalában egyelőre még nagy a lemaradásuk. Az 1967. évi IV. törvény „a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről" teljes mértékben megszüntette a földtulajdon körüli bizonytalanságot is, amennyiben megteremtette a föld tulajdonának és használatának egységét és fokozatosan létrehozta a termelőszövetkezeti földtulajdont. A többi szocialista országban egyelőre a magyarországihoz hasonló lépést még nem hajtottak végre. A magyarországi kezdeményezés elméleti szempontból is rendkívül érdekes, mert új kategóriát teremtett a nacionalizált állami földtulajdon és a kisparaszti föld-magántulajdon mellett. Az átszervezés után gyökeres változás következett be a magyar mezőgazdaságban és az utóbbi években a többi szocialista országban is, a talajerő visszapótlás, a műtrágya felhasználás terén. 1968-ban Magyarország és Lengyelország (124 — 120 kg/ha) elérték a közepesen fejlett tőkés országok, Csehszlovákia és Bulgária (177 — 185 kg/ha) már megközelítette a Közös Piac országainak átlagos műtrágya felhasználási színvonalát. Az NDK (305 kg/ha) a világ legmagasabb műtrágyafelhasználási színvonalán elhelyezkedő országok között tartja tovább az előkelő helyét. A mezőgazdaság felszereltségében, álló- és forgóeszközökkel való ellátottságában is az átszervezéssel a szocialista termelési viszonyok létrehozásával következett be gyökeres fordulat. A mezőgazdaságnak nyújtott nagyösszegű beruházások nemcsak a pótlást szolgálták, hanem új kapacitásokat is teremtettek és növelték a gépesítés színvonalát. Ez annál is szükségesebb volt, mivel a mezőgazdaság szocialista átalakítása együtt járt az igás állatok számának (elsősorban a lóállomány) rohamos csökkenésével. A gépesítés adatai az európai szocialista országokban imponálóak, de a gépesítés színvonala a legfejlettebb tőkés országok színvonalától még elmarad. A termelési eredményekről szólva Gulyás Emil megállapította, hogy az elmúlt évtizedekben az európai szocialista országok mezőgazdaságában nem túl gyors, de a világ mezőgazdaságát megelőző ütemű fejlődés ment végbe. Az elmúlt évtizedekben az európai szocialista országok az alapvető élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok (pl. kenyérgabona) terén önellátókká váltak. Gyors ütemben emelkedtek a termésátlagok, és ugyancsak megnőtt a KGST országok részaránya az egyes termékek világtermelésében. A korreferens azonban mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy ezek az eredmények csak viszonylagosak, mert a mezőgazdaság fejlődése a szükségletekhez képest nem kielégítő. Általában a szükségletek az élelmiszerfogyasztás terén gyorsabb arányban növekedtek, mint ahogyan ezt a termelés ki tudja elégíteni. Az európai szocialista országokban az ipar többszörösen gyorsabban fejlődik, mint a mezőgazdaság. A túlzottan nagy aránytalanság az ipar és mezőgazdaság fejlődési üteme között zavart idéz elő és fékező hatást kezd gyakorolni mind a mezőgazdaság, mind az ipar, tehát az egész népgazdaság fejlődési ütemére. Rendkívül fontossá vált tehát a mezőgazdasági termelés fejlesztési ütemének gyorsítása. Nemcsak mennyiségileg kell fejleszteni a termékösszetételt, a minőséget is javítani kell. Szükséges a mezőgazdaság műszaki rekonstrukciója, el kell végezni a szükséges változtatásokat a technológiában, szükségessé válik a mezőgazdasági termelés megfelelő összehangolása az ipari termelés fejlesztésével. Szükségessé válik, hogy az egyes szocialista országokban tovább koncentrálják és szakosítsák a mezőgazdasági termelést és fejlesszék a termelési kooperációt. Ennek nem szabad megrekednie az országhatároknál, hanem a szocialista országok együttes méreteiben kell azokat megvalósítani. Az élelmiszergazdasági termelés integrációjában a távlati tervek koordinációja játszhat kiemelkedő szerepet. S a távlati tervek egyeztetése során a legsürgetőbbnek tűnik a szocialista országokban jelentkező feleslegek és hiányok kiegyenlítése. Simon Péter kandidátus, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa ,,A szocialista nemzeti egység fogalma és helyzete hazánkban" c. korreferátumában a szocialista nemzetté válás folyamatán belül vizsgálja a szocialista nemzeti egység kérdését. Szocialista nemzeti egységen a kialakult és kialakuló szocialista nemzet politikai egységét érti. A proletárdiktatúra korszakában — mondotta — a nemzeti politikai egység csak abban az esetben ismerhető el helyesnek, ha befelé következetesen a szocia-