Századok – 1970

KÖZLEMÉNYEK - Nemzetközi tudományos ülésszak hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján (Birta István-Nagy Ferenc) 990/IV

TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A FELSZABADULÁS 25. ÉVFORDULÓJÁN 995 Vitatkozva azokkal a nézetekkel, amelyek az ellenforradalmi fasiszta rendszer válságának előidézőjeként a nemzetközi tényezőket, s közülük elsősorban az uralkodó osztályoknak a háborúban elszenvedett vereségeit tekintik, rámutatott, hogy a külső ellentmondások csak kiváltó okai voltak az uralkodó körök politikai válságának, amelyek mögött meghatározó szerepet játszottak a háború alatt rendkívüli mértékben kiéleződött belső ellentmondások. A korreferens felhívta a figyelmet arra, hogy a külső tényezőknek nem lehet egyedüli meghatározó szerepet tulajdonítani, egyrészt azért, mert nem helyes a Szovjetunió felszabadító tettének szerepét valamiféle magyar sajátosságként kezelni, másrészt a külső tényezők kizárólagos hangsúlyozásával nemcsak a belső forradalmi és antifasiszta erők harcának szerepét becsüljük le, hanem kétségbe vonjuk, hogy hazánk akkori társadalmi viszonyai gyökeres forradalmi átalakulást tettek szükségessé. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hazánkban mikorra érlelődtek meg a forradalom belső objektív és szubjektív — feltételei, az e kérdésben kialakult nézetekkel vitatkozva kijelentette, hogy a feltételek kialakulása hazánkban — más országokhoz hasonlóan — már jóval a felszabadulás előtt megkezdődött, de—a különböző sajátos negatív tényezők következtében — a forradalmi helyzet csak az ország felszabadításának nyomán és annak mértékében válhatott teljessé, ahogy és amikor megszűntek a széles népi tömegek önálló forradalmi fellépését gátló tényezők. Hangsúlyozva a Szovjetunió felszabadító tettének jelentőségét, rámutatott: az azért válhatott a forradalom feltételei teljessé válásának egyik döntő tényezőjévé, mert már jóval a felszabadulás előtt döntően a kommunisták sokéves harcának eredményeként szerveződtek azok a politikai erők, amelyek a magyar társadalom forradalmi átalakítását tekintették fő célkitűzésüknek. E tény kihangsúlyozása nemcsak a történelmi igazság kedvéért, hanem az ideológiai harc szempontjából is rendkívül fontos, azokkal az állításokkal szemben, amelyek a közép- és délkelet-európai országokban lezajlott forradalmakat a Szovjetunió forradalmat exportáló szerepének tulajdonítják, meghamisítva ezzel a Szovjetunió fasizmus felett aratott győzelmének lényegét és jelentőségét. Kárpáti Sándor korreferátuma második részében a forradalmi folyamatra ható nemzetközi feltételek összességével foglalkozott; amelyek nemcsak forradalmunk belső feltételei kialakulásának módjára ós időpontjára, hanem annak tartalmi és formai elemeire is hatottak. A magyar népi demokratikus forradalom első periódusának antifasiszta és antiimperialista, demokratikus jellege nemcsak az akkori belső társadalmi-politikai viszonyokból fakadt, hanem következménye volt az akkori nemzetközi feltételeknek is. Elemezte azt a folyamatot, amelynek során a fasiszta és antifasiszta erők közötti ellentmondás helyét mindinkább a burzsoázia és a proletariátus közötti ellentmondás foglalta el, s a nyugati szövetséges hatalmak a megindult forradalmi átalakulás győzelmének megakadályozására törekedtek. Befejezésül Kárpáti Sándor leszögezte, hogy népi demokratikus forradalmunk jellemzőit nem magyarázhatjuk kizárólag a belső társadalmi-történelmi folyamat alapján, mert ezekben jelentős szerepet játszottak a nemzetközi helyzetben és erőviszonyokban a második világháború végén és a háborút követő években lejátszódó folyamatok; hazánk és a többi népi demokratikus ország nemzetközi kapcsolatainak új oldalai stb. - s éppen e nemzetközi feltételeknek az egyes országok forradalmára gyakorolt sokoldalú hatása tették a proletárhatalom népi demokratikus úton való kivívásának útját a második világháború után szocialista útra tért országok közös forradalmi útjává. Korom Mihály kandidátus, az ELTE Bölcsészettudományi kara Tudományos Szocializmus tanszékének docense korreferátumában az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejöttének nemzetközi és belső körülményeivel foglalkozott. Megállapította, hogy az új magyar államiság egyik alapvető bázisát képező nemzetközi feltételek a győztes antifasiszta koalíció nagyhatalmainak megállapodásaiban fogalmazódtak meg. E tényezőkből adódó keret Magyarország számára is előírta egy demokratikus, a fasizmus összes maradványai ellen harcot folytató államhatalom megteremtését. Hazánk története során először fordult elő, hogy a haladó nemzeti érdekek a győztes nagyhatalmak állami érdekeivel találkoztak. E körülmény — a Szovjet Hadsereg felszabadító tettének következtében — elősegítette a haladó belső erők kibontakozását. Az előadó — összehasonlítva a volt fasiszta szövetséges országokban az új irányzatú, antifasiszta kormányhatalmak létrejöttének körülményeit — megállapította, hogy az átállási fordulatokat — az adott nemzetközi feltételeken túl — elsősorban a belső osztályerőviszonyok motiválták. Magyarországnak a háborúból való kilépése és az antifasiszta kormányzat megteremtése újabb sajátosságokat kölcsönzött e folyamatnak. Részletesen foglalkozott a kommunisták vezette, Magyar Frontban tömörült, antifasiszta erők két írásos memorandumában foglaltakkal, és leszögezte, hogy Horthyék — bár