Századok – 1970

KÖZLEMÉNYEK - Nemzetközi tudományos ülésszak hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján (Birta István-Nagy Ferenc) 990/IV

TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A FELSZABADULÁS 25. ÉVFORDULÓJÁN 991 nak azoknak a problémáknak a megoldásához, amelyek az új társadalom, az új világrendszer kialakulása és fejlődése során keletkeztek és keletkeznek. Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója közel van Lenin születésének centenáriumához, amelyről világszerte megemlékeznek. A magyar történész- és oktatási intézmények által szervezett tudományos ülések és felszabadulási ünnepségeink előkészületeinket szolgálják a lenini évfordulóhoz, hiszen a szocialista Magyarország fejlődése is történelmi bizonyítéka a lenini eszmék történelmi dialektikájának, fejlődésének, — hangsúlyozta Nemes Dezső akadémikus. Az elnöki megnyitó után Zsilák András kandidátus, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese tartotta meg főreferátumát. Előadásának első részében az európai népi demokratikus forradalmak közös vonásait elemezte. Megállapította, hogy a magyarországi forradalom is kezdettől fogva részét képezte annak az új forradalmi hullámnak, amely a Szovjet Hadsereg sorozatos győzelmei nyomán Kelet- és Délkelet-Európa országait elöntötte és magán viselte az új típusú, népi demokratikus forradalmakra általánosan jellemző vonásokat, amelyek abból fakadtak, hogy a térség országaiban a nemzeti függetlenség kivívása feltétele volt a belső demokratikus átalakulásnak, az utóbbi pedig kiinduló pontja a szocializmushoz való átmenetnek. A népi demokratikus forradalmak közös vonásai azonban országonként sajátos formában jutottak érvényre, s a nemzeti függetlenség kivívása, a belső demokratikus átalakulás és a szocializmushoz való átmenet nem mindenütt tételezett fel kronológiai sorrendiséget. Az előadó megállapította, hogy a Kelet- és Délkelet-Európában lezajlott népi demokratikus forradalmak — tartalmi szempontból — két csoportba sorolhatók. Egyes országokban a forradalom már a háború alatt szocialista tartalmat kapott, másutt — ahol a forradalom csak a felszabadulás után bontakozott ki — kezdetben a demokratikus tartalom dominált, amely mellett már jelen voltak a forradalom szocialista vonásai is; az utóbbi típushoz sorolható országokban a népi demokratikus forradalomnak általában két egymásba nyúló, de tartalmilag megkülönböztethető demokratikus és szocialista szakasza volt. Az országok mindkét csoportjában fokozatosan ment végbe a belső társadalmi átalakulás. A fokozatosság azonban nem jelentett egyformaságot, hiszen a fejlődés még a tartalmi jegyek alapján egy csoportba sorolható országokban is változatos volt. A kommunista pártok mindenütt a nemzet progresszív erőinek összefogására törekedtek. A nemzet haladó erőinek összefogása azonban országonként különbözött méreteiben s az együttműködés formáját tekintve is. A népi demokratikus forradalmak kibontakozásában különös jelentőségük volt a külső feltételeknek, amelyek között a fasiszta elnyomásban kifejezésre jutó külső feltétel negatív szerepével, a Szovjet Hadsereg győzelmei pozitív szerepükkel járultak hozzá a forradalmi helyzet kialakulásához. Külön megemlítendő a külső feltételek sorában az antifasiszta világkoalíció, pontosabban a három nagyhatalom által kötött megállapodások szerepe, amelyek bizonyos értelemben megszabták a Szovjetunió által felszabadított országok belső átalakulásának kereteit is. A külső feltételek szerepét vizsgálva a magyarországi népi demokratikus forradalom kibontakozásában Zsilák András megállapította, hogy azok több szempontból is sajátos szerepet játszottak. Tekintettel arra, hogy — különböző okok miatt — Magyarországon a második világháború utolsó éveiben sem bontakozott ki szervezett antifasiszta függetlenségi tömegmozgalom, a magyar függetlenség kivívása a szovjet hadseregre hárult, s ezáltal a Szovjetunió közvetlenül is hozzájárult a magyarországi forradalom kibontakozásához. A szövetséges hatalmak megállapodásainak szigorúbb érvényesítése viszont lassította a forradalmi fejlődést. A nemzetközi tényezők bonyolultsága a különböző társadalmi osztályok, politikai irányzatok törekvéseiben is tükröződött. Az elsőként felszabadult területeken bekövetkezett események a tömegek forradalmi aktivitása, a népi bizottságok gyors megalakulása megmutatták, hogy Magyarországon van erő, amely élni tud a történelmi lehetőségekkel. A felszabadult országrészeken a forradalmi népi bizottságok — amelyeknek társadalmi bázisa az elsőként felszabadított területeken az agrárproletariátus és a szegényparasztság volt — kezdeményezői és irányítói voltak az új élet megszervezésének. Tevékenységükhöz a politikai színre elsőként lépett Magyar Kommunista Párt adott egységes irányvonalat. Az ország újjáépítésének, a társadalmi-gazdasági átalakulás feladatainak megoldásához szükség volt a nemzet minden progresszív erejének aktivizálására és összefogására. Mindezt látva a Kommunista Párt az antifasiszta, nemzeti erők összefogásának politikáját folytatta. E politika fogalmazódott meg az MKP 1944 végén nyilvánosságra hozott programjavaslatában, amely a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és a kormány-