Századok – 1970

KÖZLEMÉNYEK - Nemzetközi tudományos ülésszak hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján (Birta István-Nagy Ferenc) 990/IV

Nemzetközi tudományos ülésszak hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján A Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Főiskolája és Párttörténeti Intézete MagyaiolEzég felszabadulásainak 26. évfordulója tiszteletére 1970. március 16—17-én nemzetközi tudományos tanácskozást rendezett a Politikai Főiskolán. Az ülésszakon a korszak kutatói, egyetemi és főiskolai oktatók, a megyei oktatási igazgatóságok képviselői, levéltárosok, propagandisták, a Politikai Főiskola hallgatói — közel hatszázan—vettek részt. Jelen voltak a szovjet, lengyel, szlovák, NDK, bolgár, román történettudományi intézetek, párttörténeti intézetek, pártfőiskolák, a lengyel és NDK történelmi társulat, valamint a francia, osztrák és nyugat-német kommunista pártok képviselői, mintegy harmincan, s küzölük tizenhatan előadást tartottak, felszólaltak, t A tanácskozást plenáris ülés vezette be, ahol az elnöki megnyitó után főreferátum tárgyalta a magyar társadalom 1946— 1970 közötti fejlődésének fő vonásait, majd két szekcióban folytatódott a munka. Az I. szekció negyedszázados szocialista utunk főbb elvi és politikai kérdéseivel, a II. szekció az említett periódus fontosabb gazdasági, társadalmi kérdéseivel foglalkozott. A vitavezetők plenáris ülésen ismertették a két szekció munkáját, s a tanácskozás az elnöki zárszóval fejeződött be. Beszámolónkban ismertetjük a plenáris ülésen elhangzott elnöki megnyitót, a főreferátumot, az I. és a II. szekcióban elhangzott előadásokat, felsoroljuk azokat a témákat, amelyekről a külföldi kutatók szóltak, s végül a plenáris záróülés anyagát, a két vitavezető összefoglalóját ós az elnöki zárszót ismertetjük. * A nemzetközi tanácskozást Nemes Dezső akadémikus, az MSzMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora nyitotta meg. Elnöki megnyitójában megemlékezett azokról a történelmi jelentőségű dátumokról, amelyek az új magyar demokratikus állam létrejöttének útján a kiteljesedés folyamatát jelzik: 1944. október 6-ról, amikor megindult a Vörös Hadsereg magyarországi hadművelete, december 21-ről, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány megalakulásáról, február 13-ról, fővárosunk felszabadulásának napjáról, és 1946. április 4-ről, amely népünk sorsfordulóját szimbolizálja. E dátumok a felszabadulásunkért elesett hősök emléke előtt való tisztelgésre, eredményeink megbecsülő számbavételére és jövendő feladataink felelős átgondolására serkentenek. Nemes Dezső rámutatott arra, hogy a marxista történészek számára felelősségteljes és szép feladatot jelent az új, szocialista világrendszer és a népi demokráciánk negyedszázados történetének tanulmányozása, tanulságainak feldolgozása. Korunk történelmi tapasztalatai különösen fontosak, mert közvetlen hozzájárulást jelentenek az emberiségnek a kapitalizmusból a kommunizmusba történő átvezetéséhez. Ebből következik, hogy a szocialista időszak történeti kérdései a két világrendszer közötti ideológiai és politikai küzdelem kiemelt kérdéseihez tartoznak, s a szocialista országok marxista történészei országaik szocialista fejlődése tanulságainak feltárásával internacionalista, az egész emberiség előrehaladását segítő feladatot hajtanak végre. Szocialista fejlődésünk során elért eredményeink, s az eredményekért folytatott küzdelem történelmi tapasztalatai gazdagítják a szocializmusért folyó küzdelem hazai és nemzetközi fegyvertárát. E gazdagítás azonban nem lehet csupán spontán folyamat, fontos szerepe van ebben a tudományos, értékelő munkának, a történészek tevékenységének is. A feltárt történelmi tapasztalatok, az ezekből levont tanulságok hozzájárul-