Századok – 1970

KÖZLEMÉNYEK - Szűcs László: Horthy levele Sztálinhoz 1944 őszén 983/IV

HOJtTHY LEVELE SZTÁLINHOZ 1944 ŐSZÉN 985 angol-amerikai kapcsolatok teremtésével, s csak miután Náday István vezér­ezredes olaszországi útja (szeptember 21.) eredménytelenül végződött, s Aczél Ede báró révén Moszkvából ismét kedvező híreket kaptak (szeptember 24.), határozta el Horthy hivatalos megbízottainak elküldését a Szovjetunióba. A Moszkvába szeptember 28-án elindult küldöttséget Faraghó Gábor vezérezredes vezette, tagjai pedig Teleki Géza gróf egyetemi tanár és Szent-Iványi Domokos rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter voltak. Eluta­zásuk előtt, szeptember 26-án Faraghó Gábort fogadta Horthy s szóbelileg utasításokat adott arra, hogy kísérelje meg érvényesíteni a fegyverszüneti tárgyaláson a következő szempontokat: 1. Az ellenségeskedés azonnali beszüntetése. 2. Angolok és amerikaiak is vegyenek részt Magyarország megszállá­sában. 3. A német csapatok szabadon vonulhassanak el Magyarországról. ' Megbeszélte Horthy Faraghóval azt is, hogy moszkvai tartózkodásuk alatt miként tartanak egymással, távíró útján kapcsolatot. Ez alkalommal vette át Faraghó Horthytól Sztálinhoz intézett levelét.* A Faraghó által vezetett küldöttség október 1-én érkezett Moszkvába, ahol Kuznyecov vezérezredes, a Vörös Hadsereg vezérkari főnökének helyette­se fogadta s még az nap megkezdték a tárgyalásokat. Kuznyecov a katonai kérdéseket helyezte előtérbe, mondván, hogy ha ezekben megegyezésre jut-I nak, a többi kérdés elrendezése könnyebb lesz. Faraghó ezzel szemben a fegy­f verszünet fent említett politikai vonatkozásait igyekezett előtérbe helyezni; kompetensebb tárgyalófelet kért, s megtagadta Horthy levelének átadását. Értékes napok mentek veszendőbe, mire szeptember 5-én Antonov hadseregtábornok, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke fogadta a küldöttséget. ; Faraghó ismét a fegyverszünet megkötésének politikai vonatkozásait kívánta megtárgyalni. Ekkor kérdezte meg Antonov, hogy van-e felhatalmazása a delegációnak a fegyverszünet megkötésére, mire Faraghó átadta Horthy levelét. Antonov ekkor tette szóvá, hogy a levél nem tartalmaz foimális fel­hatalmazást a fegyverszüneti szerződés aláírására.5 A tárgyalások tovább folytak annak ellenére, hogy Antonov megjegy­zése nyomán Faraghó október 6-án arról értesítette Horthyt, hogy „aláírási meghatalmazás nélkül me'g részletes tárgyalásba sem akarnak bocsátkozni . . ." A tárgyalások menetét azonban nem ez a formalitás, hanem továbbra is sokkal inkább Faraghóéknak a politikai előfeltételek tisztázásához való ragasz­kodásazavarta. Az október 7-i táviratban a következőket közölték: „Jelentett két tárgyaláson hangsúlyoztuk, hogy kormányzó levelét csupán Makarov ígérete olvasása után írta. Jegyzőkönyvbe vétettük kapott irányelveinket és Makarov ígéreteit . . ." Molotov külügyi népbiztossal folytatott első tárgya­láson is előtérbe került ez a kérdés, de a küldöttség által október 9-én erről a 4 Mindezek részletes leírása megtalálható Paál Jób és Radó Antal: A debreceni feltámadás c. mű (első kiadás 1947) 29. és következő oldalain, valamint C. A. Macartney idézett művének 352. és következő oldalain. 5 A tárgyalásoknak a moszkvai magyar küldöttség irataira alapozott részletes leírása megtalálható C. A. Macartney idézett művének 356. s következő oldalain. A moszk­vai magyar küldöttség által a Szovjetunió kormányához eljuttatott jegyzékek szövegét s a magyar kormánnyal folytatott táviratváltások szövegét C. A. Macartney közölte a Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte 1966/1. sz. 79 103. oldalán. C. A. Macartney a kül­döttség iratainak fényképmásolatát Karsai Elek útján a Magyar Országos Levéltárnak is átadta. 11 Századok 1970/4

Next

/
Thumbnails
Contents