Századok – 1969
Tanulmányok - R. Várkonyi Ágnes: Historiográfiai törekvések Magyarországon a XIX. században 939/V–VI
HISTORIOGRÁFIAI TÖREKVÉSEK MAG VARORSZÁGON 967 Ismeretes, hogy Szalay és Flegler között Zürichben szoros barátság szövődött, és ez Szalay hazatérte után is megmaradt közöttük. Barátságuk a kölcsönös egymásrautaltságból táplálkozott. Fleglert romantikus érdeklődéssel izgatta Magyarország sorsa. Szalaynak viszont hallgatóra, érdeklődő közönségre volt szüksége, mert reális képet akart kapni Magyarország jövőjéről. Végig tanulmányozta Magyarország történetét és idegfeszültségét feloldotta, levezette, hogy Fleglerben odaadó hallgatóra talált. Flegler hűségesen követte Szalayt hangos töprengéseiben. Szalay pedig most jön rá, hogy nem elég értenie hazája múltját, másokkal is meg kell értetnie azt. Már megvilágosodott előtte történetírói hivatása, már levelez a Magyarország története kiadásáról, már tudja, hogy a magyar ifjúságnak ír, de vizsgálódásainak meggyőző erejét Flegleren póbálja ki. Flegler pedig most már rendszeresen tanul—még magyar nyelvet is — Szalaytól. Ennek a tanár—tanítványi viszonynak termékét látjuk A magyar történetírás történelme című mű tetemes részében. Vezéreszméit és anyagát Szalay katedra híján hosszú esti beszélgetéseken és közös sétáikon adta elő. A magyar történetírás történelme feltűnő részletességgel foglalkozik olyan XVII—XVIII. századi emlékiratokkal, amelyeken Szalay éppen az 50-es években dolgozott. így a történelmi irodalom közé sorolja pl. Bethlen Miklós Önéletírását, sőt Károlyi Sándor emlékiratait és naplójegyzeteit is, noha ez meglehetősen önkényes, egyéni felfogásra valló eljárás. Pethő Gergely krónikája előkelő helyet kap a munkában s ugyanígy Engel is. Hasonló összevetésekre még sok lehetőség nyílnék. Nyitott kérdések is adódnak bőven az ilyen jellegű vizsgálatokból, de mindezek előszámlálása szétfeszítené fejezetünk kereteit.41 Ennyi is elegendő viszont, hogy jelezzük: Flegler e munkájának jelentős részében Szalay vezéreszméit követte, s ilymódon a mű Szalay historiográfiai felfogásáról is ad, ha közvetett módon is, összefoglaló áttekintést. ,,A magyar történetírás történelme" Bevezetésének tanúsága szerint ,,A magyar történetírás történelme" egy sajátosan értelmezett összehasonlító historiográfiai áttekintés szándékával készült el. Szerzője a magyar történelmi tárgyú műveken belül akarta elvégezni az összevetéseket; az anyanyelvű irodalmat kívánta kapcsolatba hozni az idegen-nyelvűvel, hatásukat egymásra kimutatni és ilymódon közös haladásukat végigkísérni. Célkitűzése meglehetősen homályos, tehát nem is sikerült megvalósítania. Ennek ellenére a hazai történetírásnak a szabadságharc előtti korszakáról készült összefoglalása anyagát tekintve jelentős mű. Szempontjaival pedig sokáig szinte egyedülálló. Egységre törekszik, széles keretek közé feszíti ki képeinek vásznát. Távlataira jellemző, hogy a nép történeti hagyományával éppen úgy számol. Wien 1813—1814) c. munkájáról —, nicht so sehr der Daten wegen, als darum, weil es eine spezielle Richtung der ung(a)rischen Historiographie bezeichnet: die protestantisch-bürgerliche." Szalay — Zürich, 1850. szept. 29. — Geibel Károlyhoz. Szalay (}.: Szalay László levelei 142—145.1. Vö.: Szalay L. : Magyarorszarszág története. I—IV. köt. 1851—1859 jegyzetanyaga tele van historiográfiai részletekkel, így többek között Engel hibáira is kitér. Vö. pl. Magyarország története 2. kiad. III. köt. 458/2, 481/2. 44 Például: Flegler összefoglalásának némely hiányossága (Kollár A., II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai) az Ipolyi Magyar Mythologiája körül kirobbanó vita, ami Szalayt és Fleglert egyaránt foglalkoztatta, stb. olyan részletkérdések taglalását kívánja, melyet munkánk egyéb fejezeteiben érintünk.
