Századok – 1969
Krónika - A Lengyel Történelmi Társulat X. általános kongresszusa (L. Nagy Zsuzsa–Unger Mátyás) 898/IV
KRÓNIKA 901 VIII. szekció : Történeti módszertan J. Topolski: Történelem és történelmi metodológia 0. Labuda : Történelem és szociológia S. Piekarczyk: Az idő kérdése а történelemben (A társadalomtudományok vitájának tükrében) C. Bobinska: Állandóság ós változás a történettudományban IX. szekció: Történeti didaktika T. Slowinski: A történettanítás története vizsgálatának jelenlegi állapota és a jövő követelmányei K. Augustynek: Megjegyzések a történelmi fogalmak megértési fokáról az általános iskolás tanulóknál a krakkói körzetben végzett kutatások alapján J. Ridka: Az audio-vizuális eszközök használatának befolyása a tanulók történelmi gondolkodásának fejlődésére G. Petrykowska: Az anyag; kultúra történetének alakító-nevelő hatása a történelem tanításában S. Wróbel: A történelem tanterve és az iskolai gyakorlat X. szekció: Történelmi segédtudományok A. Gieysztor: A segédtudományok helye a történészkópzésben 1. Ihnatowicz: Kibernetika és történeti kutatás H. Karczowa: A fonografikus források használatának és kritikájának kérdései K. Kerstenowa: A jelentés, mint történeti forrástípus A. Tomczak: A diplomatika határterületének kérdéséhez M. Bielinska: A levéltárak időszerű feladatai A- Wyrobisz: Régészeti források а XIV—XVIII. századi lengyel városok történetének vizsgálatában Az érdeklődés középpontjában — nem utolsó sorban az évfordulók következtében — főként a legújabbkori történet kérdései álltak. A plenáris üléseken elhangzott hét előadásból öt ezzel az időszakkal foglalkozott. A lengyel történészek elsősorban az önálló lengyel állam létének, a lengyel sorskórdós történeti alakulásának problémáit vizsgálták. Az előző, 1963-ban tartott kongresszus ennek a kérdésnek középkori vonatkozásait emelte ki a lengyel állam ezeréves fennállása ünnepségeinek keretében. A jubileumi X. kongresszus lényegében véve ennek folytatását jelentette tematikusan kiszélesítve, kronológiailag pedig napjainkig kiterjesztve. A kongresszus egész munkáját a kötetlen és igen rövid előadások, a rendkívül élénk vita jellemezte, ahol előadók és hozzászólók egyaránt szabadon ós nem felolvasva adták elő mondanivalójukat. A nagy vitalehetőséget azzal biztosították, hogy a kongresszusra készített referátumokat két terjedelmes kötetben a Lengyel Történelmi Társulat kiadásában publikálták. (Pamietnik X powszechnego zajazdu historykow polskich w Lublinie. 17 — 21 wrzesnia 1968.1.—II. köt. Szerk. Antoni M^czak. Polskié Towarzystwo Historyczne. Warszawa, 1968. — A köteteken feltüntetett dátum annak következménye, hogy a kongresszust eredetileg 1968-ra tervezték.) Mint kiadási módszer érdemel említést, hogy a referátumok beérkezésére csak egy előre kitűzött határidőig vártak, a kötetek végén pedig feltüntették azok neveit, akiknek cikkeit a késői vagy egészen elmaradt leadás miatt már nem tudták közzétenni. A vitában kedvezően éreztette hatását az is, hogy Lengyelországban Varsón kívül számos jelentős tudományos centrum működik (Krakóvv, Poznan, Lódz, Lublin, Gdansk stb.), amelyek bizonyos tekintetben sajátos színt, kutatási területeiknek, érdeklődésüknek, az elért eredményeknek megfelelően eltérő vonásokat képviselnek egy országos, általános kongresszuson. A kongresszuson felmerült probléma-tömegből csak igen keveset van módunk jelezni. A tanácskozás lengyel nyelven folyt, s még a személyi tolmácsolás sem tette lehetővé, hogy teljes egészében tudj uk követni a vitát. Két tagú delegációnk a párhuzamosan futó tíz szekció munkájában természetszerűleg nem vehetett részt, így csak a III., VII. ós IX. szekció, valamint a plenáris ülések problémáinak töredékét említhetjük.
