Századok – 1969

Krónika - A Magyar–Szovjet Történész Vegyesbizottság megalakulásáról (Bartha Antal) 896/IV

KRÓNIKA 897 Az 1969. évre elfogadott munkaterv a két fél egyetértése alapján inkább a magyar és a szovjet történészek lehető széles körének kölcsönös személyes ismerkedését és a két ország történészeit foglalkoztató problémákban való kölcsönös tájékozódást tűzte ki fő célul. Figyelembe véve a két ország történelmi kapcsolatainak jellegét, a munkaterv a hagyományos értelemben vett történettudományon kívül együttműködést irányoz elő a néprajz ós a régészet terén is, s számításba veszi a magyar őstörténet kutatásának feladatait, is. Megjegyzendő, hogy az őstörténeti kutatások terén való együttműködés a maga jelentőségének arányában helyet kap a vegyesbizottság távlati elgondolásaiban is. Az évi munkatervnek megfelelően a következő, a Szovjetúnióban megrendezésre kerülő tudományos ülésszakokon vesznek részt magyar kutatók : a Magyar Kommunista Párt megalakulásának ós a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésszakon. A Történelem és etnográfia c. metodológiai szimpóziumon. Az európai népi demokratikus országok 25 éve, A II. világháború okai és jellege, Szovjet emberek az ellenállási mozgalomban, A baskírok etnogenezise c. tudományos ülésszakokon. Magyarországon az alábbi rendezvényeken látunk vendégül szovji't kutatókat: a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakon, A Magyar Vörös Hadsereg hadműveletei, A művelődéstörténet elvi és módszertani kérdései, A szájhagyományozás törvényszerűségei nemzetközi néprajzi konferencián, A honfoglalás és a feudalizmus kialakulása Magyarországon c. tudományos konferenciákon illetve vitákon. A Magyar Tanácsköztársaság tiszteletére rendezett moszkvai és budapesti ülésszakok sikeresen megvalósultak. A moszkvai ülésszakon részt vett magyar delegáció kijelölésekor a rendezők figyelembe vették vegyesbizottságunk magyar szekciójának javaslatait, a budapesti ülésszakra érkezett szovjet delegációnak öt tagja a vegyesbizottság szovjet szekcióját képviselte. Csupán ebben az évben terveink szerint harminc magyar történész, néprajzos és régész vehet részt a Szovjetunióban megrendezésre kerülő tudományos ülésszakokon, ahol bővíthetik nemzetközi tapasztalataikat és gyarapíthatják a szovjet történet- és társadalomtudományok helyzetéről szerzett ismereteiket. A Magyar Turlományos Akadémia Filozófiai ós Történettudományi Osztálya nagy jelentőséget tulajdonít a magyar—szovjet történész vegyesbizottságnak és biztosítja sikeres működéséhez a feltóteleket. így vált lehetővé az, hogy már ebben az évben is szekciónk az eddigieknél jelentősebb számban tudott javaslatot tenni magyar szakemberek szovjetuniói utazására. Reméljük, hogy a következő években a kiküldetéseknek a lehetőségei bővülnek majd. Mivel a személyi tudományos kapcsolatokra vegyesbizottságunk nagy súlyt fektet, a magyar szekciónak állandó gondja lesz a kölcsönös látogatások fokozása. A fentieken kívül a vegyesbizottság már ebben az évben is előirányozta a tudományos információk cseréjét; így kölcsönösen tájékoztatjuk egymást országainkban folyamatban levő kutatásokról, javaslatot teszünk a lefordításra érdemes művekre és folyamatosan tájékoztatjuk egymást 1970-ben, a Szovjetunióban sorra kerülő nemzetközi gazdaságtörténeti ós a nemzetközi történész kongresszus előkészületeiről. Terven kívüli eredményként kell méltatni a Moszkvában kiadásra kerülő Magyar— Szovjet Régészeti kötetet, melynek egyik szerkesztője a vegyesbizottság magyar szekciójának tagja, a kötet egyik tanulmányának szerzője pedig a magyar szekció titkára. A munkaterv által a magyar szekció vezetőségére háruló szervezési feladatok jelentősek. A munkaterv érdemi teljesítésével járó feladatok hiánytalan ellátása érdekében a magyar szekció tagjai sorából témafelelősöket jelölt ki, akik az egyes feladatok teljesítése érdekében a vegyesbizottság magyar szekciójának nevében és a két fél által aláírt, a MTA nemzetközi egyezményeinek részét képező okmányok szellemében munkálkodnak a vegyesbizottság ezévi munkatervének valóraváltása érdekében. Az alakuló ülésen elhangzott magyar felszólalások kifejtették azt a véleményt, hogy, mivel az ezévi munkaterv inkább az együttműködés további lehetőségeinek felkutatását célozza, az elkövetkező években kívánatos irányt venni a két ország történettudományát közösen foglalkoztató problémák kölcsönös, illetve együttes kutatására, továbbá szűk létszámú szakértők kötetlen napirendű munka-megbeszélésének, tapasztalatcseréjének szorgalmazására. Szovjet kollegáink azt javasolták, hogy a kezdés tapasztalatainak felmérése során az 1969. év végén a Moszkvában sorra kerülő vegyesbizottsági együttes ülésen térjünk vissza ezen elképzelések konkretizálására. A jövőt illető elképzelések nem véletlenül bukkantak fel a témafelelősök tevékenységével kapcsolatban. Kívánatos ugyanis, hogy a jelenleg érvényben levő munkaterv megvalósításán fáradozva tájékozódjunk az együttműködésnek azokról a lehetőségeiről, amelyek történészeink széles körének javaslata alapján kerülnének a magyar szekció 19 Századok 1969/4. sz.