Századok – 1969

Krónika - A Lengyel Történelmi Társulat X. általános kongresszusa (L. Nagy Zsuzsa–Unger Mátyás) 898/IV

384 KRÓNIKA plénuma elé. A témafelelősök munkájának állandó jelleget kölcsönözne az, ha szűkebb szakterületük művelői tanácsainak megfontolásával, velük egyetértésben gazdagítanák a magyar-szovjet történész együttműködés programját. E program vázául szolgálhatna, néhány jól megválasztott elméleti és tárgyi szempontból egyaránt fontos téma, mint pl. a feudalizmus ós a kapitalizmus genezisének közös kutatása. Éppen ezért a magyar—szovjet vegyesbizottság tevékenységének nélkülözhetetlen feltétele minden történész tanácsa és segítsége. Célunk az, hogy a szovjet partnereink elé terjesztendő javaslatainkban történészeink és egyéb társadalomtudósaink elgondolása jusson kifejezésre. A magyar és a szovjet szakemberek széles körének bevonásával megrendezésre kerülő viták és konferenciák mind a személyes kapcsolatok, mind pedig a tájékozottság gyarapításának hasznos és nélkülözhetetlen eszközei, ezekről a jövőben sem kívánunk lemondani. Kívánatos volna azonban, ha a magyar—szovjet történész vegyesbizottság működésének távlataiban nemcsak ezek az alkalmak kötnék le erőnket. Döntően a magyar és a szovjet történészek széles köreit ós emellett a nemzetközi tudományos közvéleményt tartósan foglalkoztató elméletileg is igényes problémák megvitatása, kidolgozása kínálkozik olyan lehetőségként, amelyek köré kívánatos csoportosítani a közreműködésüket felkínáló erőket. A tárgyilagos, kötetlen, a nézetazonosságokat és különbségeket felszínre hozó eszmecserék, amelyekben tapasztalt valamint kevésbé jártas kutatók egyaránt részt vállalnak, hozhatják meg azt, hogy kölcsönös áttekintés és kielégítő ismeretek birtokába kerüljünk országaink történettudományának sok egyéni színt magába foglaló helyzetéről. De még inkább azt a kívánatos eredményt, hogy közös munkálkodásunk eredményei kölcsönösen, vagy közösen közzé tett tanulmányokban, kötetekben álljanak minden érdeklődő rendelkezésére. Ennek a kívánatos eredménynek az elérése érdekében bizonyára helyesen járunk el akkor, lia a lehetőségekhez mérten tért adunk történészek egyéni kezdeményezésének is egyes témák megvitatását, közlésre szánt feldolgozását illetően. A magyar történész közvélemény megkülönböztetett érdeklődése a szovjet történészek tevékenysége iránt közismert. Az immár hagyományosnak tekinthető kollegiális érdeklődés és kapcsolatok szellemében kívánja kifejteni tevékenységét a megalakult magyar—szovjet történész vegyesbizottság. Hartha Antal A LENGYEL TÖRTÉNELMI TÁRSULAT X. ÁLTALÁNOS KONGRESSZUSA A Lengyel Történelmi Társulat 1886-ban alakult meg Lwówban, Xawery Lisk kezdeményezésére, s Lengyelország függetlenségének elnyerése után gyors ütemben építette ki szervezeteit az ország egész területén. A népi Lengyelország megszületése a Lengyel Történelmi Társulat életében is új fejezetet nyitott. Ma mintegy háromezer tagja negyven részlegben végzi munkáját. A hagyományos előadói és kiadói tevékenység, a kutatás és népszerűsítés mellett — mint arra Stanislaw Herbst professzor, a Társulat elnöke rávilágított — igen jelentős előrelépést jelentett, hogy négy tudományos kutató-állomást (csoportot) hoztak létre. Ezek a helytörténeti kutatómunka szervezését, támogatását, eredményeinek népszerűsítését szolgálják. A Lengyel Történelmi Társulat a legjobban szervezett valamennyi lengyel tudományos társaság, társulat között. Bizonyítja ezt az is, hogy a már említett tevékenysége mellett rendszeresen tart nyári egyetemeket, a doktoránsok számára szemináriumokat. Legfontosabb feladatának a haladó történelmi hagyományok ápolását tekinti. A Lengyel Történelmi Társulat rendszerint ötévenként tartja általános kongresszusát. Ilyen módon egy, a kutatás szempontjából már jelentősnek mondható időszak eredményeit bocsátják a szakközönség nyilvánossága ós vitafóruma elé. A X. általános kongresszust Lublinba, 1969. szeptember 9—13-a között hívták össze. Ezt, Herbst professzor megnyitó szavai szerint, különösen aktuálissá tette a népi Lengyelország megszületésének 25., a második világháború kitörésének 30. évfordulója. Az idei helyszín, Lublin városának kiválasztása több körülménnyel függött össze. Az első világháború után e városban alakult az első egyetem, a második világháború után a felszabadult Lublinban indult meg először az egyetemi élet, mint azt a kongreszszust köszöntő beszédében az állami egyetem rektora, Zbigniew Lorkiewicz elmondotta. A kongresszust különösen aktuálissá tevő történelmi évfordulók és események is szoros kapcsolatban álltak e várossal. A német megszállás idején Lublin elővárosában, Majdanekben állt az egyik hirhedt fogolytábor; a lublini körzetben igen jelentős partizánegységek harcoltak; a náci csapatok kiűzése után az első népi lengyel kormány Lublinból indította el hazai tevékenységét. «