Századok – 1969

Figyelő - Bölöny József: Pihent szemmel – az olvasó érdekében III. 869/IV

878 FIGYELŐ kizárólag Mária Terézia és utódai a magyar királyi trónon használták és hasznaihatiák pápai adományozás alapján. Az „apostoli" cím nem a hatalom eredetére utalt, hanem a ke. reszténység megalapítására Magyarországon. A hatalom isteni eredetére az „Isten kegyel, méből" jelző utal egyes uralkodók eímében, mégpedig nemcsak az abszolút monarchiákban ,,porosz császár": a most tárgyalt hibák betetőzése, egy II., „átdolgozott" kiadásból: ,,laibachi kongresszus . . . amelyen I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és III. Frigyes Vilmos porosz császár (sic !!) vitatta meg .. ." Történik: 1821. Még 50 évvel később sem volt „porosz császár", csak porosz király és egyszemélyben német császár. További tévedése a szaklexikonnak, hogy sem a soha nem létezett „porosz császár", sem II I. Frigyes Vilmos porosz király nem vett részt személyesen a kongresszuson, hanem a két császár mellett csak a nápolyi király és a modenai herceg. Még az ilyen hiba sem marad azonban ismétlés nélkül. Egyik napilapunk 1967. V. 16-i számánalt Mária Terézia e. glosszájában olvassuk, hogy a trónraléptekor ellene alakult koalícióhoz később csatlakozott „II. Frigyes porosz császár" is. Akkor ínég a porosz királyság is csak alig volt 40 éves. főherceg : Ez a cím egyedül ós kizárólag a Habsburg-család tagságához volt kötve III. Frigyes császár 1453 jan. 6-i diplomája alapján és senki mást soha meg nem illetett. A többi uralkodócsalád tagjai császári, illetve királyi hercegek, a Romanov-család bizonyos tagjai és a nagyhercegségek uralkodói pedig nagyhercegek (a németben pl. külön elnevezés van a kettőre: a Romanovok címe Grossfürst, az uralkodó nagyhercegeké Grossherzog). 1804-ig, az osztrák császári cím fölvételéig az örökös tartományok uralkodója Ausztria főhercege volt. Ezért nemcsak felesleges, hanem értelemzavaró is a családtagok nevénél az „osztrák" főhercegi rang feltüntetése (számtalan helyen). Még II. Lipót sem volt „toszkánai főherceg" a német-római császári és a magyar királyi trónra lépése előtt, pedig ő főherceg is volt, mint a Habsburg-Lotliaringiai család tagja és uralkodott is Toszkánában: tehát Lipót főherceg, toszkánai nagyherceg volt. Gyermekei természetesen nem a toszkánai hercegi, hanem a magasabb főhercegi rangot használták, ami azonban akkor is megillette volna őket, ha atyjuk nem lett volna uralkodó nagyherceg. Napóleon nővére, Mária Eliza annál kevésbé volt „toszkánai főhercegnő", mert egyáltalában nem volt főhercegnő, toszkánai nagyhercegnő volt, mint a toszkánai nagyhercegség uralkodója; Frigyes Ágost sem volt „szász főherceg", hanem szász herceg, pontosabban : szász trónörökös (később király); az idősebb Condé herceg sem volt „főherceg"; Ileana román királyi hercegnő sem volt „román főhercegnő"; II. Viktor Emánuel leánya sem „szavojai főhercegnő" volt, hanem szavojai hercegnő: Viktória királynő férje sem „Albert főherceg" volt (ezzel is találkozunk, méghozzá egy különleges gonddal szerkesztett kettős életmű-sorozatban), hanem Albert szász-kóburg-gótai herceg. Prince Consort of England; végül az angol királynő legkisebb fia sem „az angol trónutódlásban harmadik főherceg" (napihírek a születésekor), hanem csak herceg. A főherceg felesége nem vette fel férje nevét, hanem belépett az uralkodóházba ós saját keresztnevéhez járult a főhercegnői (főhercegasszonyi) rang, ha egyenrangú családból származott. Ha nem, megtartotta a korábbi, vagy a házasságkötéskor, esetleg később nyert nevét és rangját. Ferenc József anyja, Zsófia, tehát nem „osztrák főhercegnó" volt, mégkevésbé „bajor főhercegnő" (ezzel is találkozunk, méghozzá egy 1968-as történelmi munkában), hanem jelző nélkül: főhercegnő vagy főhercegasszony . a Bourbonok : az úgyszólván minden magyarázatban ós névmutatóban fellelhető hibás adatok rögzítője és valószínű forrása egyik lexikonunk, melynek „Bourbon" címszavával szemben meg kell állapítani, hogy a Bourbon-család orléans-i ága 1. nem volt önálló harmadik ága a dinasztiának, hanem csak egy oldalága; mégkevésbé volt önálló uralkodócsalád; 2. az ifjabb ága a Bourbon-családnak eszerint 1589-től nem 1830-ig uralkodott Franciaországban, hanem 1848-ig; 3. nem az ifjabb ága a családnak halt ki tehát Chambord gróffal 1883-ban. hanem csak az 1589-től uralkodott ifjabb ágnak 1830-ig uralkodott egyenes ága; 4. a Bourbon-család ifjabb ágának oldalága (orléans-i ág) ma is ól. „Egalité Fülöp" címszó alatt már a következő ellentétes megállapítást olvassuk ugyanott: „a francia Orléans hercegi család tagja".Tehát az Orléans-ok itt márnemis a dinasztia