Századok – 1969

Figyelő - Bölöny József: Pihent szemmel – az olvasó érdekében III. 869/IV

FIGYELŐ 879 harmadik ágaként szerepelnek, hanem mint önálló hercegi család. Égalité Fülöp azonban a francia királyi család tagja volt, a Bourbon-család Orléans-i oldalágáé, amely mindössze XIV. Lajostestvéröccsével tért el a XIV., ill. XV. Lajostól leszármázó egyenes ágtól. Ennek az alapnak a felépítményeként azután lépten-nyomon találkozunk azzal a téves felfogással, amely szerint a Bourbon-ház csak 1830-ig volt Franciaország üral, kodóesaládja, ettől fogva pedig az Orlóans-ház uralkodott, mint külön dinasztia. A két ágat önálló családként tünteti fel még a már többször hivatkozott sorozat 1968-ban megjelent III. kötete is. Túltesz ezeken is az a jegyzetszótár, amely szerint ,,Bourbon — francia uralkodó család 1589—1830-ig. A fiatalabb ág 1848 után (sic!) is volt uralmon", vagy az, amely szerint a „Bourbonok — hasonló nevű francia és spanyol uralkodócsalád tagjai. A család egyik ágának jelvénye volt a liliom." „Hasonló nevűek" voltak, az igaz, de csak annyiban, amennyiben ugyanannak a családnak a tagjai többnyire hasonló nevűek szoktak lenni. A liliom is éppen ezért nem ,,a család egyik ágának" volt a jelvénye, hanem az egész családé. De a pálmát kétségkívül az a magyarázat viszi, amely szerint a ,,Bourbonok — francia császári (sic ! !) család". Végül egy idézet e témakörben a korábban már ismételten tárgyalt 3 kötetes összefoglaló munka II. kötetének névmutatójából: ,,Bourbon-dinasztia — történelmi francia arisztokrata család, amelyhez több ország uralkodója tartozott (Franciaországban 1589 —1792 és Spanyolországban 1814 —1830 uralkodtak)." 1. Nem arisztokrata család volt, hanem uralkodócsalád. 2. Nem „tartozott hozzá több ország uralkodója", hanem leszármazottjai más országok trónján is ültek. 3. Franciaországban nemcsak 1589—1792 uralkodtak, hanem 1814—1848 is. 4. Spanyolországban nem 1814 — 1830, hanem 1700—1808 és 1814—1931. 5. Ezenfelül Nápoly-Szicíliában 1735-1860; Pármában 1731 — 1735, 1748 — 1802 és 1817—1859. Téves uralkodási időpontok: XIII. Alfonz a hasonló címszó szerint „(1886—1941): Az utolsó spanyol király, uralkodott 1902-től 1932-ig." Nem 1902-től uralkodott azonban, hanem 1886-tól. születése pillanatától (már királyként született), mert posztumusz volt s atyja halála után mintegy fél évig fenn volt tartva a trón a születendő méhmagzat részére. Az uralkodói jogokat nagykorúságáig anyja, Mária Krisztina rógenskirályné gyakorolta nevében. A tévedés magyarázata: a lexikon összetéveszti az uralkodást az uralkodói jogok személyes gyakorlásával. Nem 1932-ig uralkodott továbbá, hanem csak 1931-ig (ápr. 14.). A hibák öröklődésének törvényei szerint részben ugyanezt olvassuk egy 1966-ban megjelent regény magyarázó jegyzeteiben: ,,Alfonz, XIII. (1886 — 1941) . . . 1902-től 1931-ig uralkodott." A már többször idézett prózai munkáknak 1966-ban megjelent / VI. kötete jegyzeteiben ezt a hibás közlést egy mindmáig megfejthetetlennek bizonyult alapon nyugvó változtatással közli: „Alfonz király, XIII.: 1896-tól spanyol király, nagykorúságáig anyja uralkodott helyette." Az 19Ó2-es hibás évszám eredete világos: akkor töltötte be a király 16. életévét, nyilvánították nagykorúvá és vette át az uralkodói jogok személyes gyakorlását. De 1896-ban? csak 10 éves lett ! „XIV. Lajos francia király 1661 — 1715-ig uralkodott". Aki tudja, hogy XIV. Lajos 72 évig, tehát a leghosszabb ideig uralkodott, keresni fogja az eltérés magyarázatát ós azt ugyancsak a fenti okban fogja megtalálni: XIV. Lajos már 1643-tól uralkodott. anyjának, Ausztriai Annának régenssége mellett; 1661-ben csak az uralkodói jogok személyes gyakorlását vette át. „Lipót karlsruhei nagyherceg — olvassuk egy 10 kötetes munka fordításának jegyzeteiben. Minthogy Karlsruhe nevű állam sohasem létezett, Karlsruhe nevű város azonban van, mégpedig korábban a bádeni nagyhercegség fővárosa, — ily módon megállapíthatjuk, hogy a bádeni nagyhercegről van szó, akit a szöveg Lipót nagyhercegként említ és aki a saját székvárosában, országának fővárosában, Karlsruhéban tett valami említésre móltót. Persze a hiba elkerüléséhez elég lett volna arra gondolni, hogy az angol király sem „londoni" király azért, mert történetesen fővárosában végzett valamilyen funkciót. Fordítási hibák : Az ebben az összefüggésben tárgyalandó fordítási hibák tökéletes összefoglalása egy újabb német író spanyol tárgyú életrajzi regényének az egyik legújabb sorozatban megjelent fordítása. Ez a könyv iskolapéldája annak, mennyire nem elég a fordításoknál a magyarázó jegyzetek felülvizsgálatára szorítkozni, mennyire szükséges magá-