Századok – 1969
Figyelő - Bölöny József: Pihent szemmel – az olvasó érdekében III. 869/IV
872 FIGYELŐ a lexikonok nyomán számos névmutató állítja, hanem 1917—18 is. Burián István br. sem csak ,, 1903-tól 12-ig" voltjközös pénzügyminiszter, hanem még kétszer: 1916-ban és 1916-tól 18-ig; 1913-tól 15-ig pedig a király személye körüli miniszter volt. ,,Lukács László 1912 tavaszán volt miniszterelnök." Akkor is, de még 1913 nyarán is. Metternich nemcsak „Ferenc császár minisztere volt", hanem 13 éven át Ferdinándé is. Minthogy pedig ezeknek az ismertetéseknek a célja távolról sem szőrszálhasogatás vagy kellemetlenkedés, hanem kizárólag segítő szándék és a legteljesebb tárgyilagosság, hangsúlyozottan kell itt kiemelni azt is, hogy számos olyan hiba öröklődik, melynek átvétele korántsem jelent felületességet vagy hanyagságot. Elvégre azt igazán nem lehet senkitől sem megkívánni, hogy egy közkeletű dátum ellenőrzésére napokat vagy heteket fordítson. Márpedig éppen a dátumoknál nem egy hiba vezethető vissza évtizedekkel ezelőtti elírásra, amely azóta úgyszólván mindenütt meggyökeresedett. Elég a kézzel írott hónaprövidítések közül a „jún." vagy ,,júl."-t ,,jan."-nak olvasni, s az illető mindjárt egy félévvel idősebbként szerepel a koránál. Az írott vagy nyomtatott 3-as szám 5-nek olvasva viszont legalább 2 évvel fiatalít. Az ugyancsak kézzel írott 6-os szám 0-nak olvasása is egy hét eltérést eredményezett adott esetben. A gyanús nyom észrevétele és felgöngyölítése a szó legszorosabb értelmében vett kutatói vagy már inkább nyomozói munka, annak minden izgalmával és a felfedezés örömeivel együtt. Felhasználom az alkalmat egy-két ilyen legfrissebb eredmény közlésére a miniszterek születési és halálozási adatai köréből. Széli Kálmán nem 1845-ben született, hanem 1843-ban; Tisza Kálmán nem 1830. dec. 10-én, hanem 16-án; Perczel Béla nem 1819 január, hanem június 15-én; Baross Gábor sem 1848 július, hanem június 6-án; Emich Gusztáv nem 1863-ban, hanem 1866. nov. 3-án; Bánjfy Dezső br. nem 1911. máj. 23-án halt meg, hanem 24-én; végül Korányi Frigyes br. sem 1935. dec. 25-én, sem 27-én, hanem 26-án. Példák az értelmetlen magyarázatokra: ázsiás — „nagy értékű tallér, mellyel bármilyen váltót ki lehetett fizetni". Nemcsak értelmetlen, hanem komolytalan is. Bármilyen váltót mindig ki lehetett fizetni a felvett összegnek, kamatainak és költségeinek ugyanabban a pénznemben történt megfizetésével. Ehhez nem volt szükség lázsiásra. sub camera charitatis — „a jótékonyság ürügyével", mondja egy népszerű szépirodalmi sorozat lapalji jegyzete. Elképzelhetjük a jobb sorsra érdemes olvasó meghökkenését, sőt megdöbbenését, mikor ezt a „magyarázatot" egybeveti az ugyanazon az oldalon található szöveggel, aminek elolvasására a jegyzet írójának már nyilván nem maradt ideje: „Te nem tudhatsz arról semmit, . . . mert az még államtitok. En is csak sub camera charitatis értesültem róla." Törheti szegény fejét, hogy lehet értesülni egy titokról „a jótékonyság ürügyével". Remélhetőleg megkönyörült rajta valaki és elárulta a mondat jelentését: „Én is csak bizalmasan értesültem róla." Ez persze újabb fejtörés elé állítja: regényt olvas, avagy rejtvényt fejt? és mi szükség van az olyan félrevezető magyarázatra, amely nélkül magától is rájött volna a szöveg értelmére? ! „Darnay Kálmán 13 éves korában alapította a sümegi múzeumot", miután előzőleg „kereskedőként kezdte pályáját". Pályáját eszerint csodagyerekként kezdte. Habsburg István címszó alatt a 244. oldalra utal az egyik legújabb névmutató. Itt azonban korántsem a nádor-főhercegről van szó, hanem az István főherceg szállodáról, amely hotel aligha volt tagja a Habsburg-családnak. (Jellemző példa arra is, mire vezet a felesleges ós értelmetlen habsburgosítás: István főherceg nádor helyett „Habsburg István".) „Colowrat — gróf", mondja szűkszavúan egy másik névmutató. A feltüntetett oldalon azonban a bécsi „Kolowrat-Ring"-ről van szó és nem az egyébként is hibásan írt nevű grófi család ismeretlen keresztnevű tagjáról. Khevenhüller-Metsch Rudolf gróf „(1884—1910) — 1903 a Monarchia párizsi nagykövete" — állítja a fentebb is bemutatott sorozat 1968-ban megjelent VIII. kötetének jegyzete. Ebből csak az a már önmagában is kevéssé valószínű tény lenne megállapítható, hogy 19 éves korában lett nagykövet. Az 1903. dec. 10-én párizsi nagykövetté kinevezett Khevenhüller-Metsch azonban már jóval előbb nagykövet volt. Mégsem 10 éves korában lett nagykövet és már születése előtt belgrádi követ, mert nem 1884-ben született, hanem 1844-ben. skapuláré ..bizonyos szerzetesrendek ruhadarabja, a mellen és háton átvetett széles szövetsávok". Ez helyes volna, ha a magyarázott szöveg nem így hangzanék:
