Századok – 1969

Figyelő - Bölöny József: Pihent szemmel – az olvasó érdekében III. 869/IV

FIGYELŐ 873 a behajózok tarka csoportjának tagjai „félig rongyaik alá rejtett olvasót, skapulárét hordanak". Nyilvánvaló, hogy itt is a szövegtől független életet él a jegyzet: nem a „szerzetesrendek ruhadarabját" rejtették rongyaik, hanem a nyakukban hordott Mária-érmet vagy szövetdarabkát. Ugyanennek az 1958. évi regényfordításnak egyéb helyei: Erzsébet „angol királynő (1553 —1603)" (524. old.) és a következő oldalon: Boleyn Anna „1507 —1536 ... a későbbi Erzsébet királynő anyja". Tehát a lánya születése előtt 17 évvel halt meg az anya! Dubois „(1656 — 1723) — bíboros, XIV. Lajos kiskorúsága, a rógenssóg idején miniszter" (525. old.). Két oldallal hátrább: XIV. Lajos „(1638 — 1715), aki ötéves korában került a francia trónra, 1661-től önállóan uralkodott". Tehát az akkor már bíboros, 5 éves koráig volt miniszter! Mortimer „(1286 —1330) —-angol udvaronc, II. Károly feleségének, Francia Izabellának szeretője". Itt már nem világítja meg önmaga értékét a jegyzet annak egyidejű közlésével, hogy II. Károly 1660-ban lépett trónra, csekély 3 l/2

századdal az állítólagos feleségének ballépése után. Erről az utóbbi 3 hibáról lehet azt mondani, hogy elírás vagy sajtóhiba eredménye, — bár az ilyen sorozatos szarvashibák ezzel sem menthetők. A következő kiadás mindenesetre alkalmat nyújtana a megszabadulásra legalább az ilyen vicclapba kívánkozó hibáktól. Az 1958. évi kiadásnak ezeket a hibáit is változatlanul átveszi azonban a következő, 1962-es kiadás a 466., 467., 469. és 473. oldalán és csak az 1964-es kiadásból küszöbölte ki az utóbbit és hagyta el egyszerűen az Erzsébet királynőre és Dubois bíborosra vonatkozó jegyzeteket a kiadó, miután e sorok írója felhívta a figyelmét arra. hogy Erzsébet királynő nem 1553-ban született, hanem 1533-ban, Dubois nem XIV. Lajos kiskorúsága alatt volt miniszter, hanem XV. Lajosé alatt és Francia Izabella nem II. Károly angol király felesége volt, hanem II. Edvárdé. Minthogy ez az utóbbi hiba végképp nem minősíthető sajtóhibának, érdekes fényt vet az elírási lehetőségekre, mint hibaforrásokra az az adat, hogy Izabella, II. Edvárd angol király felesége, IV. Károly francia királynak volt a nővére. А „II. Károly" magyarázata tehát a férj és fivér nevének akaratlan összevonása. Példák az ellentmondó magyarázatokra: IV. Károly címszó alatt azt olvassuk, ismét az egykötetes szaklexikonban, hogy „az Ausztriában és Magyarországon kiütött forradalom 1918 november 12-én, illetve 16-án az államügyekben való részvételről lemondásra kényszerítette", legitimista államcsíny kísérlet címszó alatt pedig ugyanott, hogy „IV. Károly 1918 novemberében lemondott mind az osztrák (11-én), mind a magyar trónról (12-ón)". A háromszoros ellentmondásból helyes a nov. 11-i dátum és az államügyekben való részvételről történt lemondás, mindkét helyen téves azonban éppen a magyar lemondás dátuma: sem nov. 12., sem 16., hanem nov. 13. III. Boriszt e címszó alatt bolgár királynak, 46 oldallal később Bulgária címszó alatt cárnak nevezi egy másik lexikon minden további magyarázat nélkül. Den Haag címszó alatt azt olvassuk ugyanott, hogy „Hollandia fővárosának neve a közhasználatban. Magyarul Hága, hivatalosan s'Gravenhage".Az utóbbi címszó ezt mondja: „A 16. sz. végétől a 19. sz. elejéig Hollandia fővárosa volt." Tehát hivatalos neve alatt csak volt főváros, közhasználatú neve alatt ma is az. A megfejtést Amsterdam címszó alatt találja meg az, aki már úgyis tudja, hogy Hollandia fővárosa Amszterdam. Persze aki ezt a lexikonból akarja megállapítani, az előtt ez az utóbbi címszó csak tovább bonyolítja a kérdést. Azt ti. egyik címszó sem árulja el, hogy Hága Hollandia székvárosa. Egy másik lexikon kót adata: 1. Az Élet és Irodalom 1957 júniusában indult meg. 2. Fülöp János 1956-tól az Élet ós Irodalom munkatársa. Gellért püspököt 1046-ban megölték, de csak 1047-ben hált meg, tudjuk meg ugyanabból a forrásból. Kazinczy András címszó alatt azt közli, hogy atyját, Kazinczy Pétert „csak a katolizálás mentette meg a fej vesztéstől", de már a közvetlenül utána következő Kazinczy Ferenc címszó oda módosítja ezt, hogy Kazinczy Péter fiának, Andrásnak a fejét mentette meg a valláscsere.