Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 836/IV

842 FOLYÓIK ATSZEMLE 1943 (119—138. 1.) folytatja emlékezéséit a konferencia menetéről, a második front körül folytatott vitákról, néhány részlettel egészítve ki az ismert képet. — B. N. KOMISSZAROV:(T. Langsdorf/1821 — 1829-i expedíciójának anyaga mint Brazília történetének forrása (139—150. 1.) Langsdorff 1824—28 német és portugál nyelven írt naplóját, levelezését ós az orosz expedíció egyéb anyagát tekinti át, s utal forrásértékére, hiszen Langsdorffot elsősorban a gazdasági és társadalmi viszonyok érdekelték. Számos rajza is hasznos forrás. 2. szám. — LOTHAR BERTHOLD: A SzKP KB ,,A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötven éve" téziseinek jelentősége a történettudomány számára (3—10. 1.) kiemeli, milyen jól világítják meg a Szovjetunió történeti útját, hangsúlyozzák, hogy a szocialista forradalom itteni formája nem az ország fejletlenségének volt a következménye. A szovjet fejlődés a gyakorlatban bizonyította be a történelmi materializmus igazát. A tézisek feltárják a fejlődés nehézségeit is, de megmutatják, hogy a problémák megoldása nem erőszak útján történt, ahogy azt még szocialista történészek is állítják. A tézisek a történelem tudományos feldolgozásának mintapéldái. — К. K. ROKOSZOVSZKIJ: Sztálingrád irányában (12 — 29. 1.) személyes élményeit közli a sztálingrádi csata előkészítéséről és katonai vezetéséről, a győzelemig. — M. A. DODOLEV: AZ 1808-1814-es spanyol forradalom befolyásáról az európai államok külpolitikájára (30—40. 1.) orosz levéltári anyag alapján az orosz—francia viszonyra gyakorolt hatást vizsgálja. I. Sándor a franciákat támogatta. A spanyol forradalom meggyengítette a kontinentális zárlatot. A spanyol ellenállás nagy hatást gyakorolt egyéb országokra, igyekeztek Oroszországot is eltávolítani a franciáktól. Ez idővel sikerült, de 1810-ben Napoleon éppen a spanyol ellenállás miatt nem tudott Oroszország ellen fordulni. A spanyol forradalmárok kihasználták ezeket az ellentéteket. 1813—14-ben Oroszország felszabadító háborúja a spanyolok helyzetét is megkönnyítette. — JUAN FRIEDE: AZ agrárviszonyok történetéből a gyarmati Columbiában. Az encomiendától a földmagántulajdonig (41 — 52. 1.) a muiszka indiánok kezén volt földek sorsát vizsgálja a spanyol hódítástól kezdve. A muiszkák társadalmi szervezete ekkor a korai európai középkorra emlékeztetett. Föld bőven volt, könynyen elvándoroltak, nem tartották vagyontárgynak. Ezért a spanyolok sem találtak ki jogi igazolást arra, hogy a földet elvették. Az államhatalom nem látta szívesen a nagybirtok kialakulását, az egész földet királyi tulajdonnak tekintette, a spanyol hódítókat csak birtokosoknak. A hódítókat is elsősorban az ingó vagyon és az indián munkaerő érdekelte. így alakult ki a repartimiento (az indián munkaerő elosztása) és az encomienda (az indiánok „védelme") rendszere. Az állam szabályozta a spanyolokra bízott indiánok adóját, nehogy feudális nagybirtokok alakuljanak ki, az indiánok munkával és terménnyel, vagy aranytárgyakkal adóztak. Az encomiendák közt idővel nivellálódás ment végbe, a túl sok vagy túl kevés indiánt foglalkoztatók eltűntek. Minthogy az encomienda birtokosát is megadóztatta az állam, idővel sok birtok gazdátlan maradt. A XVI. sz. vógén a hatóságok átalakították az agrárrendszert, a föld egy része indián közösségek kezében volt (resguardo), másik része adóval terhelt magántulajdon, a harmadik pedig állami. A XVIII. században a magántulajdonban levő föld tovább terjedt. — MARIAN WILK: A Szovjetunió gazdasági segítsége a lengyel népnek a háború befejező szakaszában, 1944—1945 (53 — 59. 1.) az 1944 nyarán meginduló segítségre sok konkrét adatot sorakoztat fel. Az első élelmiszersegélyek után 1944 októberében már kereskedelmi szerződést kötött a két állam, ennek értelmében későbbi lengyel szénszállítmányok fejében nyújtott a szovjet állam áruhitelt. A kikötők helyreállításánál technikai sesítséget adott, a kiemelt német hajók egyharmada lengyel tulajdon lett. Különösen jelentős volt a Varsó újjáépítésének megkezdéséhez nyújtott segítség. — P. VASZILJEV: A „Weserbund-Süd" hadművelet. Megszállás puskalövés nélkül (60—68. 1.) Dánia német megszállásának eseménytörténetét ismerteti, ebben az addig folytatott németbarát politika következményét látja. — B. JE. BORISZOVSZKIJ: A Ford-színházban lezajlott bűntény színfalai mögött. Lincoln meggyilkolása (69—81. 1.) sok részletet közöl a vizsgálat lefolyásáról, a felelősség elmosásáról. A bíróság elé került vádlottakat nem vonták felelősségre. — N. A. HALFIN, A. SZ. AVETJAN: A kolonializmus és neokolonializmus történetének problémái a háború utáni szovjet történetírásban (82 — 90.1.) időszerűnek látják egy nagyobb szintézis elkészítését. — V. I. BORISZOV: Gazdasági és politikai problémák Brazília történetírásában és publicisztikájában, 1960—1966 (91—100. 1.) az iparosítás ós az agrárreform kérdésére vonatkozó felfogásokat ismerteti: az előbbinél a haladó körök ellenzik a külföldi tőke bevonását, mások szerint viszont annál gyorsabban valósulna meg, minél több tőke áramlana ide. A továbbiakban az utóbbi évek politikai fordulatainak a visszhangját mutatja be. — V. D. KULBAKIN: A NSzK burzsoá