Századok – 1969

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 836/IV

840 FOLYÓIK ATSZEMLE fejlődésével kapcsolatban, különösen a reformligához való viszony kérdését, és a részvételt az 1868-as választásokon a liberális politikusok pártfogása alatt. Marx már a hetvenes évek elején rámutatott a munkásarisztokrácia kialakulására. — A. K. VOROBJOVA: K. Marx és F. Engels az oroszországi forradalmi mozgalomról és a forradalmárokról (44—69. 1.) megmutatja kapcsolatukat a forradalmi mozgalom három szakaszának képviselőivel: a nemesi szakaszból elsősorban Bakunyinnal és Herzennel, a második szakaszból a narodnyikokkal, és végül Plehanov körével, amely már a harmadik szakaszt képviseli. Herzennel elvi ellentótben álltak, nem egyszerűen félreismerték, mégpedig az obscsina idealizálása miatt. Igaz, hogy utolsó éveiben írt munkáit nem ismerték. 1849 után megnőtt érdeklődésük az orosz fejlődés iránt, 1878 táján már a közelgő orosz forradalomról szóltak. Igen élénk volt a kapcsolatuk N. F. Danyielszonnal és az I. Internacionálé orosz szekciójának a tagjaival. — К. V. SZOLOVJOVA: K. Marx és az I. Internacionálé orosz szekciója (60—73. 1.) egy 1967-ben kiadott dokumentumgyűjtemény alapján részletesen elemzi az 1870-ben megkezdett kapcsolatot, amelyben a fő kérdés az Internacionálé elveinek oroszországi propagandája volt. — A vita-rovatban. G. A. BELOV: A Szovjetunió állami levéltárai kiegészítésének problémái (74—87. 1.) az 1965—66-ban a folyóiratban erről a kérdésről folytatott vita lezárása. Az 1950-es évek derekától kezdve a levéltárakba beérkező új anyag selejtezésénél és átvételénél már a történeti szempontok a döntőek. A mai levéltári anyag 5/6 része a szovjet korszakból származik, a fennmaradó az előző négy évszázadból. Az új rendszer értelmében csökkentették azoknak az intézményeknek a számát, amelyeknek az iratanyaga bekerül a levéltárakba, az évente keletkező anyag mintegy 4%-a kerül megőrzésre. 1967-ben tájékoztató jegyzéket jelentettek meg a megőrzendő iratok típusairól. — A. JA. GUREVICS: A földtulajdon problémája Nyugat-Európa pre feudális és korai feudális társadalmaiban (88—105. 1.) az ázsiai termelési módról folyó vitához nyújt szempontokat. Hangsúlyozza a korai feudális szakaszban a személyes viszony fontosságát, a föld a rajta ülő paraszttal együtt került a földesúr tulajdonába. A földmagántulajdonvoltakóppen csak a kapitalizmus kezdeteivel egyidőben alakul ki. A frank, angolszász és norvég fejlődés vizsgálata alapján úgy látja, hogy az aliódium sohasem volt szabadon elidegeníthető. A kizsákmányolás formáinak a megállapításában a hagyomány és egyéb, a gazdaságtól távol álló elemek nagy, olykor döntő szerepet játszottak. A parasztnak ugyanolyan joga volt a földhöz, mint a földesúrnak. Senior ós vazallus közt is a személyes viszony a döntő, nem a liűbérbirtok. A korai feudális államok nagybirtokhoz hasonlítottak. — I. I. AORANOVSZKIJ : Elsőízben elolvasva. (A K. Marx-archivum létrehozásáról a Szovjetunióban, kéziratainak elolvasásáról, fordításáról és kiadásáról.) (106—124. 1.) 1921-től ismerteti az anyag összegyűjtését (részben eredeti kéziratokról van szó, részben másutt levő anyag fotókópiáiról). Utal arra, hogyan ferdítette el Kautsky Marx egyes kéziratait a kiadás alkalmával. Ismerteti néhány kézirat kiadástörténetét, utalva az olvasási nehézségekre. — K. L. SZELEZNYOV: Karl Marx a költészetben. (Egy történész jegyzetei.) (125—137. 1.) az 1890-es évekig kíséri nyomon (miután Marx néhány saját versét is közli), hogyan mutatkozott meg elsősorban a németül verselő költőknél a marxi tanítás hatása, ill. milyen sok költemény szól személy szerint Marxról és Engelsről. — Befejeződik JIRÍ DAVID feljegyzéseinek a közlése (138—147. 1.), itt a gazdasági és társadalmi kérdésekkel foglalkozó fejezetek kerültek kiadásra. — Sz. Z. LEVIOVA: Új kutatások a marxizmus történetéről (148—153. 1.) az utóbbi tíz esztendőben megjelent munkákat elemzi. — N. V. SZINYICINA: A feudális Oroszország történetének tanulmányozása Angliában (183 — 195. 1.) ugyancsak az utóbbi tíz év irodalmát tekinti át, s úgy látja, hogy számos részletkutatás komoly tudományos eredményeket hozott, a tudománytalan munkák pedig a burzsoá történetírás képviselőiben is kritikát váltottak ki. — A. I. ORLEANSZKIJ: A „Tőke" első orosz kiadásának első orosz visszhangjai (211 — 214. 1.) megállapítja, hogy az 1870-es évek elején mintegy 150 ismertetés jelent meg a kötetről, s felsorolja a jelentősebbeket. — L. I. BUCSINA: Még egyszer az Uljanov családról (215 — 216. 1.) N.' Sz. Tagancev pétervári egyetemi tanár (1843—1923), mérsékelt liberális 1920-ban írt emlékiratait ismerteti, ahol Tagancev személyes ismeretség alapján emlékezik meg Ilja Nyikolajevies Uljanovról, Lenin atyjáról. — I. JEFIIEMOV: A fiatal Marx mint szerkesztő (217 — 218. 1.) a kölni levéltárból előkerült levelet ismertet, amelyet a Rheinische Zeitungnak küldtek be. Marxnak a kéziraton tett javításai mutatják, milyen gondos és lelkiismeretes munkát végzett. — N. NOVAJA I NOVEJSAJA ISZTORIJA 1968. 1. szám. — O. F. SZOLOVJOV: AZ Októberi Forradalom néhány problémája a burzsoá történetírás megvilágításában (3 —