Századok – 1969

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 821/IV

F OLY ÓJRATSZEMLE 835 téhez címmel Kis-Kaposi István királyhelmeci református lelkész két levelét közlik, melyekben a felkelés utolsó szakaszában uralkodó hangulatról ad számot. — MARGÓCSY JÓZSEF: Száz éve született Vietorisz József című közleménye a nyíregyházi gimnáziumi tanár működésének leírását adja. 3. sz. — NÉMETH PÉTER: Dr. Sciáry Sándor és a Nyíregyházi,,Városi Múzeum". Nyíregyháza volt tisztiorvosának gazdag műgyűjteményét írja le, melyet végül is a városra hagyományozott. — SZILÁGYI BÉLA: Kapcsolatunk az első színházi törekvésekkel, az úttörő magyar színjátszókkal. Először az 1790-ben a fővárosi sikeres bemutatkozás ellenére szélnek eresztett magyar színtársulat járt Szabolcs-Szatmár területén. Őket követte 1815-ben Balogh István társulata, amely Kállay Miklósban, az akkori viceispánban, mecénásra talált. — FILEP JÁNOS: A közigazgatás újjászervezéséről címmel — további források bevonásával — néhány ponton kiegészíti az előző számban ebből a tárgykörből megjelent tanulmányt, amely véleménye szerint pozitív irányban eltúlozza az első főispán szerepét, ugyanakkor nem mutatja be a népi forradalmi erők szerepét. — HÁRSFALVI PÉTER: Demokrata politikus volt-e Erőss János főispán? címmel bírálja Némethné közigazgatás-történeti tanulmányának azon megállapítását, mely szerint polgári demokratikus beállítottságú lett volna a Horthy-rendszerrel egyébként szembenálló főispán. 4. sz. — A KMP megalakulásának 50. évfordulójára és a polgári demokratikus forradalom emlékére megjelentetett szám vezércikke a párt megalakulásának jelentőségét méltatja. — SZÁSZI FERENC: Szabolcs megye gazdasági és társadalmi viszonyai a századforduló idején. A tanulmány ismerteti a birtokmegoszlást, a gazdálkodás módját, a hitelviszonyokat, majd a közterhekről, a mezőgazdasági termékek értékesítési nehézségeiről, a kereseti viszonyokról ad áttekintést, s végül ismerteti az elégedetlenség megnyilvánulásait. — HÁRSFALVI PÉTER: AZ értelem lázadása címmel emlékezést közöl a fiatalon elhányt szabolcsi illetőségű Bosnyák Béláról, aki az 1910-es évek elején, 23 éves korára ismert nevű szociológusa lett a Huszadik Századnak. — GECSÉNYI LAJOS—KENDE JÁNOS: A munkásmozgalom kezdetei Szatmáron címmel Jócsák Kálmánnak a Párttörténeti Intézet Archívumában levő emlékirataiból közlik a vonatkozó részleteket. — Kiss IBOLYA: Gsászy László. A Tanácsköztársaság bukása után kivégzett kisvárdai gimnáziumi tanár pedagógusi működését ismerteti a szerző, megvilágítva 15* hírlapi cikkei és visszaemlékezések alapján egész gondolkodását. — MOLNÁR MÁTYÁS: Károlyi Mihály a Heves megyei nép emlékezetében című írásában megszólaltat néhány visszaemlékezőt az „első szocialista gróf"-ról, aki földjét felosztotta. — GESZTHELYI NAGY ZOLTÁN: A leveleki sortűz. 1918. november 5-én a faluba érkezett különítményes csoport a községháza előtt vitát provokált a földosztásról, majd hirtelen géppuskával tüzet nyitott a tömegre. A tüzet hiába viszonozták a rosszul felfegyverzett vörösgárdisták, a szegényparasztság két vezére — Csendi István és Dudás József — elestek a géppuskatűzben. — NYÉKI KÁROLY: Adatok Zalka Máté első, nyomtatásban megjelent írásaihoz. Bizonyítja, hogy az eddigi megállapításokkal szemben, nem a hadifogolytáborban születtek meg Zalka első írásai, hanem már a világháború előtt is írt a Mátészalka című lapba. — G. VASI SZEMLE. XXII. évf. (1968). 3. sz. — HECKENAST JÁNOS Szombathely város zöldterületei és zöldövezeti terve című tanulmánya áttekinti a szombathelyi fásítás és parkosítás történetét az 1860-as évektől kezdődően. — ORDAS IVÁN Vidos Józsefre, a vasi reformkor egyik vezető alakjára, majd 1848-ban a magyar nemzetőrség parancsnokára emlékezik. — HAROLD PRICKLER cikke a szombathelyi domonkosrendi templom építőjét G. B. Ceresola személyében véli megtalálni, s ennek kapcsán érdekes képet rajzol a XVII. században a Nyugat-Dunántúlon megtelepedő olasz építőmesterekről ós kőművesekről, akik itt (Szombathelyen, Lékán) nagy épitészcéheket alapítottak. 4. sz. — BÉKEFI ANTAL Adatok Szombathely zenetörténetéhez című tanulmánya (első rész az előző számban) először a város egyházzenei emlékeit ismerteti: majd a világi zenének főleg a XVIII. század utolsó negyedében megszaporodó emlékanyagát. — LÁSZLÓ GÁBOR—MARKOVITS JÓZSEF a Vas megyei nemzeti bizottságok szervezetét és jogállását ismertetik, kitérve a bizottságok állásfoglalására is fontosabb politikai kérdésekben. — GAZDA ANIKÓ Petőmihályfa műemlékké nyilvánított régi szőlőhegyi pincéiről ír, közölve többnek részletes felmérési rajzát, építészeti megoldásait, felszerelését. — SZÖVÉNYI ISTVÁN Chernel Kálmánnak (1822-1881), Kőszeg történetírójának naplói alapján bőséges szemelvényekkel mutatja be a dualizmuskori gazdasági fejlődésében megállt, megmerevedett kisvárosi társadalom jellegzetes figuráit, eseményeit. — MERÉNYI OSZKÁR a 2 — 4. számban adalékokat