Századok – 1969

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 821/IV

834 FOLYÓIK ATSZEMLE LÁSZLÓ a historizmusok korának soproni építészetét ismerteti. — SIMKOVICS GYULA A soproni szociáldemokrácia ideológiája című tanulmányában (I. része a 2. számban) 1920-ig terjedően vizsgálja tárgyát, ismertetve a szoc. dem. ideológia elterjedésének a város társadalmában ós gazdasági helyzetében rejlő sajátos okait. Érdekes portrét rajzol a városi pártszervezet vezetőjének, Wajdits Bélának alakjáról és tevékenységéről is. — CSATKAI ENDEE a soproni barokk festészethez, különösen Dorfmeister s kortársai életéhez közöl adatokat. — SZALATNAI REZSŐ cikke Martin Kukuöin szlovák író 1884/85. évi soproni diákságát mutatja be. 4. sz. — HOLL IMRE a legújabb ásatások eredménye alapján Sopron városfalairól ír, rámutatva azok római alapjaira. — CSENÁR JÁNOS cikke Bokor Nándor, nagycenki mezőgazdasági „gép- ós eszközgyárával" foglalkozik, melyben a múlt század 50-es éveiben nagy tömegben gyártották a cenki ekéknek nevezett, vasborítású ekefejes, különben még egészükben faekéket, később az első vetőgépek egyikét a Monarchiában s még sokféle más mezőgazdasági gépet. — MIHALIK SÁNDOR a herendi gyárat kis fazekasműhelyével 1825-ben megindító s azt 1837-re már a porcelán készítéséig felfejlesztő soproni Stingl Vincze élettörténetét tárgyalja. — WINKLER GÁBOR Sopron XIX. századi építészetét tekinti át az esztétikai értékelésen túl gazdasági, technikai, sőt szakmai adottságokat is figyelembe vevő tanulmányában. — FENYŐ JÓZSEF a Balfra hurcolt zsidó munkaszolgálatosok meggyilkolására emlékezik. — V. SZABOLCS-SZATMÁRI SZEMLE II. évf. 1967. 4. sz. — RÁzsó GYULA: A forradalmi stratégia születése c. tanulmánya az októberi forradalom előkészítésének és lefolyásának tapasztalatait összegezi. — OROSZ SZILÁRD : Magyarok forradalmasodása a Nagy Októberi Forradalomban címmel azokat a tényezőket elemzi, melyek nyomán az orosz hadifogságba került magyar katonák az orosz forradalom mellé álltak. ír a nemzetközi helyzet alakulásáról, a hadifoglyok sorsáról, a közöttük megtalálható politikai áramlatokról, az általuk kiadott újságokról. — KOVÁCS JÓZSEF: A Nagy Októberi Forradalom hatása a világirodalomra c. írása előbb a nagy orosz írók, költők életművének a forradalomhoz kapcsolódó részét tekinti át, majd arról szól, hogy a nyugati irodalom néhány kiemelkedő egyéniségére (Dreiserre, Wellsre, Shawra stb.) milyen hatással volt az orosz forradalom. Végül a magyar irodalomra tér ki röviden. — Szabolcsi Gvula szovjet-orosz\ országi volt vöröskatona emlékeit FARKAS JÓZSEF közli. — LUSZTIG KÁROLY: Dokumentumok a beregi munkásmozgalom történetéből címmel a Beregi Munkás c. lap alapján a helyi mozgalom néhány fontos mozzanatát eleveníti fel 1918. február 5. és április 19. között. — NYÉKI KÁROLY: Név és élet c. közleménye Zalka Máté (Franki Béla) gyermekkorának, névváltoztatásának körülményeit írja le, majd irodalmi tevékenységének kezdeteiről közöl néhány adalékot. — A folyóirat a forradalom évfordulója alkalmából közli Móricz Zsigmond Orosz vórpatak és Szamuely Tibor Világ királyai egyesüljetek c. írását. (Ez utóbbi a Szociális Forradalom 1918. augusztus 7-i számában jelent meg először.) III. évf. (1968) 1. sz. — FAZEKAS ÁRPÁD: Dr. Jósa András a mai orvos szemével c. írásában az 1834—1918 között élt európai hírű orvosról kiadott munkái és kéziratai alapján fest portrét. — MOLNÁR JÓZSEF A 130 éve meghalt Kölcsey Ferencről, elsősorban Szatmárhoz fűződő kapcsolatairól emlékezik meg. — CSERMELY TIBOR: Adatok a Szabolcs-Szatmár megyei Nyírbogdány község történetéhez címmel felsorakoztatja a községnek a koraközépkortól 1848-ig fennmaradt töredékes történeti anyagait, s röviden kitekint az utolsó 100 év történetére is. — VÁRADI-STERNBERO JÁNOS a történeti munkák szerzőjeként is ismert Pálóczi Horváth Péternek egy 1820-ból való agrártörténeti jelentőségű kéziratát („Nyiri gazda, avagy a nyíri nevezetesebb termesztmények és azok nemesítése legigazibb módjának leírása") ismerteti, az Ungvári Állami Levéltár anyagából. — DÖMÖTÖR SÁNDOR:M bisi bachus nagykállói bevonulása 1790-ben című írásában a II. Lipót magyar királlyá koronázása alkalmából rendezett ünnepély egyes részleteit — máig is továbbélő hagyományokat — írja le. — КОРКА JÁNOS: Egy életút szabolcsi állomásai címmel Pálfy Ernő pályáját vázolja fel — visszaemlékezései alapján, — aki a 30-as évektől részt vett az illegális kommunista mozgalomban; 1945—48 között újságíróként dolgozott, majd főispán lett. 2. sz. — NÉMETH PÉTERNÉ: A közigazgatás újjászervezése Szabolcs megyében (1944 november — 1945 január) című tanulmányában leírja, miként történt a főispáni, majd az alispáni hivatalban, illetve a járási főszolgabírói hivatalokban a munka megindítása, a képviselőtestületek újjászervezése, s hogy a kialakuló politikai életben milyen küzdelem folyt az egyes pártok között. — KOVÁCS SÁNDOR IVÁN— KULCSÁR PÉTER: Újabb adatok az 1632-es felső-magyarországi népi mozgalmak történe-