Századok – 1969

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 821/IV

FOLYÖLLt ATSZEMLE 833 időszakában címmel azt a szívós és eredményes küzdelmet ismerteti, amelyet Miskolcon a Szociáldemokrata Párt Reisinger Ferenc vezetésével az 1920 januári titkos választásokra való felkészülés lehetőségeit kihasználva, a munkásszervezetek megőrzése és aktivizálása érdekében folytatott, bár a Szociáldemokrata Pártnak a választásokon való részvételét a fehérterror végül is lehetetlenné tette. — RÁTKI ANDRÁS Az 1945-ös parlamenti választások Borsod megyében a választási eredmények részletes elemzése után arra a következtetésre jut, hogy a helyi eredmények nem tértek el lényegesen az országostól. Bár a vártnál szerényebb eredmény a munkáspártok soraiban bizonyos csalódást és zavart keltett, a Kommunista Párt és a szociáldemokrata balszárny, a meglepetésből felocsúdva, úgyszólván a választás másnapján végrehajtott tömegdemonstrációval elreteszelte a reakció további előretörésének útját. 4. sz. — LEHOCZKY ALFRÉD A KMP szervezetek és a proletárhatalom létrejötte Borsod megyében c. tanulmányában rámutat arra, hogy bár a kommunista mozgalom Borsodban az ifjúmunkások, az értelmiségiek és katonák körében viszonylag korán, még 1918 decemberében jelentkezett, nem tudott annyira megerősödni, hogy megindíthatta volna a differenciálódást, a Kommunista Pártba való átlépést, a tömegeiben kétségkívül balra tolódott Szociáldemokrata Pártban. A forradalom fejlődésének objektív logikája azonban oda vezetett, hogy a szociáldemokrata munkásság egyre élesebben szembekerült a polgársággal. Ez végeredményben mind a városban, mind a megyében még 1919. márciils 21-e, a proletárdiktatúra kikiáltása előtt a munkásság hatalomátvételére vezetett. — B. FEJÉR MEGYEI SZEMLE. 1968. -FARKAS GÁBOR AZ őszirózsás forradalom és előzményei Fejér megyében című tanulmánya a megye társadalmi ellentéteinek általános felrajzolása mellett ismerteti a háborús helyzet és a megyei vezetés (Károlyi József főispán)miatt kelt elégedetlenséget, majd a Szociáldemokrata Párt helyi harcairól ír, különösen kiemelve a párt néhány vezetőjét: Velinszky Lászlót, Steiner Jákót. A főszolgabírói jelentések mind elkeseredettebb hangulatról adtak számot. A megyei vezetés október 31-én csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, de több helyen is elfojtották a szegénység megmozdulásait, katonaságot vezényelve a falvakba. — BuzÁs JÓKSEF: Kormánybiztosok Fejér megyében 1919. február 3. — március 22. között címmel az ellenforradalmi szervezkedés miatt eltávolított régi vezetőség helyébe lépő megyei és városi kormánybiztos — Tolnay Lajos és Horváth János — működésének legfontosabb jellemzőit mutatja be. — DANI LUKÁCS: Dunapentele (Dunaújváros), LUKÁCS LÁSZLÓ: Zámoly, SZALAY KÁROLY : Mezőszentgyörgy, KULCSÁR MIHÁLY—RÓNAY LÁSZLÓ—TAKÁCS LÁSZLÓ: Bicske, GULYÁS PÁL—TOBAK JÓZSEF: Csák vár, GENG ANTAL és LEHOCZKY ANTAL: Etyek, GYURKÓCZA BENDEGÚZ— MOLNÁR FERENC: Felcsút, BAJNAI GÉZA, KADÁCSI TAMÁSNÉ, SZABÓ ISTVÁNNÉ Vál község 1918—1919. évi forradalmi eseményeitismertetik, levéltári források, sajtóközlemények, visszaemlékezések alapján. — Szűcs ISTVÁN a szekszárdi Cséby testvérek kivégzésének történetét írja meg szemtanúk visszaemlékezése alapján. Az egyik Cséby a Vörös Hadsereg zászlóaljparancsnoka, a Tolna-megyei katonatanács elnöke, a másik Szekszárd katonai parancsnoka volt. A fehéreknek csak csellel áikerült őket elfogniuk. Vonaton Szélesfehórvár felé szállítva, Cecén leszállították őket, s előbb a tiltakozó állomásfőnököt, majd a két testvért hosszú kínzás után a mezőn agyonlőtték. — MAGYAR GYÖRGYNÉ Felszabadító hadműveletek és az élet meg-' indulása Pácalmáson 1944—1945-ben címmel ad az eseményekről áttekintést. — SZÁNTÓ JÓZSEF A termelőszövetkezeti mozgalom kezdete Alsószentivánon c. cikkében a földmfivesszövetkezeti mozgalom 1946— 1949 közötti kibontakozását, a termelőszövetkezet 1949 évi megalakulását és az 1963-ban bekövetkezett visszaesésig nyomonkísért fejlődését mutatja be. — SZABÓ GYÖRGY Mozaikok Pázmánd község történetéből címmel az 1775-től a felszabadulásig terjedő időszak néhány eseményét ragadja ki. — ZÁVODSZKI JENŐ Lajoskomárom 1802—1807 közötti években történt telepítéséről ad áttekintést. — FARKAS GÁBOR Nagy karácsony szállás története címmel a XIX. század végéig tekinti át a XI. században települt község sorsának alakulását, különösen a XVIII. és XIX. századi gazdálkodást tárgyalva részletesebben. — JENEI KÁROLY Székesfehérvár történetében azt a gazdasági és politikai fejlődést teszi vizsgálat tárgyává, amely a török kiűzésével vette kezdetét. — POLGÁR ANTALNÉ: Az úrbéres viszonyok felszámolásához Magyaralmáson 1848 előtt címmel értekezik. — MÓRA MAGDA Fejér-megye Kossuth Lajoshoz intézett május 21-i hűségnyilatkozatát közli. — G. SOPRONI SZEMLE. XX. évf. (1968) 3. sz. — KÖRNYEI ATTILA az 1753—1925 között működő brennbergi bánya és az ottani munkásmozgalom történetét — TÖRÖK 15 Századok 19B9/4. sz.