Századok – 1969

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 821/IV

FOLYÖLLt ATSZEMLE 831 NYELVTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK LXX. köt. (1968) 2. sz. — GREGOR FERENC A bányászszókincs történetéből címíí tanulmányában a magyar és a szlovák bányászati terminológia elemeit mutatja be. — DOMOKOS PÁL PÉTER TOR&OS József és az ,,oroszországi magyarok" eímű kisebb közleményében az előbb győri, majd soproni evangélikus lelkész 220 éve megjelent, a finnugor rokonnépek sorsáról a korabeli tudomány színvonalán Magyarországon először beszámoló művét ismerteti. A Torkos József által „Jugoria vagy Juhoria" néven emlegetett terület a mai komi, „Wogulitzia vagy Ugoria" a manysi és a ehanti, a Volga-vidék pedig a mari területtel azonosítható. — Kiss LAJOS tanulmányának tárgya: szőlő- és borfajtáink szláv eredetű nevei. — B. TÖRTÉNELEMTANÍTÁS XII. évf. (1968) 4. sz. — SZEBENYI PÉTER Divat-e a korszerűség az általános iskolái történelemtanításban címmel szól hozzá Szabolcs Ottó: Korszerűség ós divat a történelemtanításban című előző számban megjelent tanulmányához. Szabolcs Ottó alapvető megállapításait elfogadva, hangsúlyozza, hogy valóban fennáll az új törekvések félreértésének, túlzásba vitelének, helytelen alkalmazásának a veszélye, de e hibákat rendszerint olyan tanárok követik el, akik „vállalják a kísérletezéssel járó többletmunkát és a tapasztalatlanságból eredő kockázatot". Hibáikat — véleménye szerint — természetesen nyesegetni kell, de e közben nem szabad megfeledkezni arról, hogy ők vannak kevesebben és a fő probléma még mindig a korszerű törekvésektől idegenkedők többségénél keresendő. — SZABOLCS OTTÓ: Még egyszer a korszerűség és a divat kérdéséről címmel válaszol Szebenyi Péternek. Egyebek között kijelenti, hogy a „rossz divat ellen legjobb orvosság, ha idejében harcbaszállunk vele, nem pedig akkor, amikor már általánossá vált". 6. sz. — EPERJESSYGÉZA A helytörténeti irodalom és a történelemtanítás című tanulmányában megállapítja, hogy a helytörténeti és honismereti kutatómunka napjainkban országos mozgalommá vált. Az iskolai történelemtanítás igényeinek figyelembevételével felsorolja az egyes nagyobb múzeumok ós vidéki egyetemek, főiskolák gondozásában megjelent helytörténeti munkákat, majd részletesebben ismerteti a használatos helytörténeti olvasókönyveket, amelyek a történelemtanítás rendelkezésére állnak. — SZABOLCS OTTÓ A magyar nép történetének tanítása a jugoszláviai iskolákban címmel ismerteti az 1968. október 21 — 24. között Novi Sadon tartott szemináriumot, melynek célja az volt, hogy felkészítse a tanárokat a magyar történelem tanítására az új oktatási programnak megfelelően, amely a történelemtanításra szánt időnek kb. 20%-át a szomszéd népek történelmének tanításé ra irányozza elő. — K. Kulturális és ismeretterjesztő folyóiratuk JELENKOR. XI. évf. (1968) 7-8. sz. — LIPTÁK GÁBOR Siófoki tudósítás címen többek között rövid, népszerű vázlatot ad a fürdőtelep kialakulásáról is a múlt század 60-as évei óta. 9. sz. — SZENTISTVÁNYI D. ZSUZSANNA oktatásügyünk szocialista fejlesztésének történelmi előzményeiről, az 1945—1948. évek kultúrpolitikai fejlődéséről, az oktatás demokratizálásának kibontakozásáról ír. — BARBARITS MIKLÓS az 1918—1919. évi pécsi munkásmegmozdulásoknak a szociáldemokrata és a keresztényszocialista sajtóban megfigyelhető visszhangját mutatja be forrásszemelvényekkel. 11. sz. — THIERY ÁRPÁD kortársak megszólaltatásával eleveníti fel a pécsi őszirózsás heteket, az érlelődő, majd a szerb megszállás miatt csak rövidéletű pécsi forradalom történetét. — KANYAR JÓZSEF az őszirózsás forradalom somogyi történetét ismerteti. — GÁL ISTVÁN a Babits-hagyatékból dokumentumokat közöl a költőt Szabó Ervinhez fűző meleg barátságról. — V. TÖRTÉNELEM 1968. 8. sz. — MÓD ALADÁR Az 1918-as októberi forradalom jellege és ellentmondásai' címen elemzi a forradalom megoldásra váró kérdéseit és megoldásuk módját, így az állam jellegének és az államfonnának, a hadseregnek a szövetséges hatalmakkal s a szomszéd népekkel való megegyezésnek, a földkérdésnek, a munkásosztály és a hatalom kérdésének problémakörét s hangsúlyozza a tömegeknek a burzsoá köztársaságon túlmenő, a nép közvetlen részvételét magábafoglaló néphatalomra való igényét. Ebben a fejlődési folyamatban a szociáldemokrata baloldal mellett kiemeli a centrum, személy szerint Kunfi lényegében pozitív szerepét. — MXLEI GYÖRGY A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásáról címen részletes és differeii-