Századok – 1969

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 821/IV

832 FOLYÓIK ATSZEMLE ciált képet ad a párt összetevő elemeiről, az új szociáldemokrata ellenzék mellett különösen a régi és ennek bizalmi hálózata kiemelkedő szerepéről, a forradalmi szocialisták két garnitúrájáról, az oroszországi hadifogoly-mozgalomról s az új forradalmi párt kijegecesedésének folyamatáról, mindenütt gondosan korrigálva a korábbi szemlélet hibáit, egyoldalúságait, torzításait. Végkövetkeztetése az, hogy „ebben az időben a hazai csoportok még nem nőttek fel a mozgalom előtt álló feladatokhoz. De ugyanakkor ezek a csoportok 1917—1918 folyamán megkezdték idehaza is a szociáldemokratastratégia, taktika felülvizsgálását, kritikáját." Ez alkalmassá tette őket az oroszországi hadifogolycsoport által közvetített leninista eszmék befogadására s az új forradalmi párt megalakításában valórészvételre. — HAJDÚ TIBOR .dz osztályviszonyok néhány kérdéséről az 1918— 1919-es forradalmakban címmel azt emeli ki, hogy az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom demokráciája a tőke és a munka, a földbirtokosok és a parasztok, a magyar, román, szláv, német nemzeti törekvések harcának pillanatnyi erőviszonyain alapuló átmeneti kompromisszum volt, amely a polgári demokrácia bal- és jobbszárnyának 1918 decemberi—1919 januári harca, s az utóbbinak a kormányból való kiszorulása után a Károlyi-párt baloldalának a Szociáldemokrata Párt jobbszárnyával és centrumával való szövetségévé, vagyis a dolgozó kispolgárok pártjainak a kispolgári szociáldemokratákkal való blokkjává változott, anélkül, hogy az országban a hatalom egyszerűen a kispolgárság kezébe ment volna át. — KŐVÁGÓ LÁSZLÓD nemzetiségi kérdés 1918—1919-ben c. tanulmánya azt fejtegeti, hogy a nemzetiségi kérdés 1918/19-es burzsoá demokratikus megoldásával szemben reális lehetőség volt egy proletár internacionalista megoldás a Szovjet-Oroszországgal szövetséges kelet-európai országok szocialista államszövetsége formájában, azonban, amint kifejti, „a szomszédos országokban— éppen a történelmi fejlődés különbözősége, egyenlőtlensége miatt — az az idő, amely alatt Magyarország eljutott a polgári demokratikus forradalomtól a proletárforradalomig—, kevés volt arra, hogy a nemzeti függetlenségüket alighogy elnyert, nemzeti egységüket alighogy megvalósított államok munkásai és szegényparasztjai nemzeti keretekben, a magyarországihoz hasonló eredménnyel végigvigyók az osztályharcot. Kevés volt az idő ahhoz, hogy a Monarchia elnyomott nemzeteinek dolgozóiban élő téves felfogást — amely az osztályelnyomást is nemzeti elnyomásként tüntette fel — megsemmisítse." — PETRÁK KATALIN A Magyar Tanácsköztársaság művelődési és szociálpolitikája c. tanulmánya a művelődóspolitika vázlata mellett elsősorban a szociálpolitika, a lakáskérdés, társadalombiztosítás, egészségügy, gyermekvédelem terén felmerült nagyszabású terveket és ezeknek a körülmények megszabta részleges végrehajtását ismerteti. — LIPTAI ERVIN A Magyar Tanácsköztársaság katonapolitikája és honvédő harcai címmel az újtípusú proletárhadsereg kialakulásának, szervezeti, stratégiai, taktikai kérdéseinek tárgyalása mellett mozgalmas képet rajzol a magyar Vöröshadseregnek a román és különösen a csehszlovák burzsoá csapatok ellen folytatott hősi küzdelmeiről. — A Történelmi arcképek rovatban Kiss GYÖRGY Károlyi Mihály életútjáról és politikai fejlődéséről, HETÉS TIBOR pedig Stromfeld Aurél politikai fejlődéséről és katonai-hadvezéri pályafutásáról ad plasztikus képet. Kiss főként Károlyi életútjának egységben való láttatására, Hetés pedig Stromfeld lelki és politikai fejlődésének hiteles ábrázolására törekszik. — A Módszertani anyagok c. rovatban SIKLÓS ANDRÁS az 1918—11919. évi magyarországi forradalmak iroda máról ad áttekinést. — Tárgyalja a folyóirat, a történelmi évfordulók ismertetésének néhány elvi, tartalmi kérdését, köztük a magyar és az orosz szocialista forradalmak kapcsolatát ós egységét, a munkásosztály történelmi hivatását, szövetségesi politikáját, a forradalom békés útját, a nemzeti érdek és az internacionalizmus kapcsolatát, a béke ügyét, a szocialista humanizmust, a marxi -lenini eszmék hatását. — STERL ISTVÁN és SZABÓ FERENC Az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság című, 55 képből álló diafilmhez ad képcsoportokra bontott tézisszerű magyarázatot. — B. (Helytörténeti és helyismereti folyóiratok] BORSODI SZEMLE XII. évf. (1968) 3. sz. — LEHOCZKY ALFRÉD Az őszirózsás forradalom Miskolcon és Borsod megyében címmel a polgári demokratikus forradalom első, 1918. november 7-ével záruló szakaszát tárgyalja. Ez a szakasz jórészt a polgárságot és kispolgárságot képviselő erők kezébe adta a hatalmat. A hatalom tömegbízását a Szociáldemokrata Párt által képviselt munkásság jelentette. A proletariátus és a polgárság eltérő osztályérdekei vonalán nemsokára bekövetkezett ázonban az erők polarizálódása. — TÓTH PÁL A miskolci munkásság a fehérterror