Századok – 1969

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 821/IV

830 FOLYÓIK ATSZEMLE jut, hogy az anyasági rokonság rendjét nemcsak az ugorkorban tartották számon, hanem a magyar népi világban még sokkal később, egészen a magyar középkorig, sőt újkorig. — SIMONYI DEZSŐ Tárlcány helységeink és az avarság című kisebb közleményében az avar—magyar kontinuitás álláspontját képviselve azt fejtegeti, hogy a honfoglalás idejére nyelvileg már majdnem teljes mértékben végbement asszimiláció alapján joggal lehet beszélni a kései avarság magyar nyelvű népközösségéről, s az avar méltóságnévből lett Tárkány helységneveink előéletét régészeti emlékek tanúsága szerint is egészen az avar korig, a VII—Vili. századig vissza lehet vezetni. — B. MAGYAR NYELVŐR 92. évf. (1968) 3. sz. — ZSOLDOS JENŐ Szemelvények Szepsi Csombor Márton útleírásából címmel az Europica varietas szókincsének vizsgálatával nyelvi téren is igazolja azt az irodalomtörténeti megállapítást, hogy szerzője elsőnek tágítja ki irodalmunkat polgári témakörrel. A bazilikától a parlamentumig terjedő 16 szó elemzése illusztrálja, hogy Csombor útirajza páratlanul gazdag műveltségszavakban, becses forrás latin és görög jövevényszavaink történetéhez, s nem egy jó magyar kifejezés korai használatát tanúsítja. 4. sz. — PURUCZKI BÉLA Buda magyar dűlőneveiről írt tanulmányában a budai tanács 1847. június 11-i, a város hegyeinek és völgyeinek magyar elnevezéséről, útakról és a régi német nevek megmagyarosításáról hozott, összesen 58 helynevet (Árpádoromtól Zöldmáiig) rögzítő névadási határozatát ismerteti ós elemzi nyelvészeti szempontból. Ezenkívül rámutat arra, hogy a határozat világosan mutatja a nemzeti függetlenség gondolatának érlelődését az 1848/49-i szabadságharc előestéjén. A szabadságharc bukása nyilván közrejátszott abban, hogy az új — egyébként nagyrészt Döbrentei Gábortól ajánlott — helynevek egyrésze nem honosodott meg. — A Szó- és szólásmagyarázatok rovatban ZSOLDOS JENŐ — többek között — kimutatja, hogy a .feudális', ,félfeudalizmus' kifejezés francia hatásra az 1830— 40-es években terjedt el hazánkban. — B. MŰEMLÉKVÉDELEM. 12 évf. (1968) 3. sz. — Győr-Sopron megye műemlékvédelméről számol be s ennek keretében részint a megyében folyó műemlékvédelmi munkáról (KRISZT GYÖRGY), részint Sopron belvárosának (KISSNÉ, NAGYPÂL JUDIT) illetve Győr városának műemlékvédelmi problémáiról. — LEVÁRDI FERENC a győri székesegyház helyreállításáról szóló cikkében a templom rövid építéstörténetét is adja; -•— CZIGÁNY JENŐ pedig a győri ún. Magyar Ispita templomának tervezőjét határozza meg a karmelita Wittwer Józsefben, benne feltételezve a győri karmelita templom építőjét is. — MANNINGER EGON a győri Káptalan-domb néhány házának műemléki helyreállítási munkálatait ismertetve, alaprajzokon mutatja be e régi polgárházak szerkezetét és évszázadok alatt végrehajtott átépítéseiket. 4. sz. — Az egész szám — eltekintve DERCSÉNYI DEZsőnek az Országos Műemléki Felügyelőség 1966- 1967. évi tevékenységét ismertető beszámolójától—a mű -emléki restaurátori munka különféle kérdéseivel, vagy ahhoz kapcsolódó problémákkal foglalkozik. Közülük I )ÁVID FERENC a soproni műemléki kutatásokat bemutató rövid cikkében a falazások és vakolások koronként változó jellegzetességein keresztül azoknak a datálásban való felhasználásához ad támpontokat. — LENTE ISTVÁN a esempesz-kopácsi — RÁDY FERENC a nógrádsápi templom falfestményeiről, azok feltárásáról tájékoztat. — F. TÁRSADALMI SZEMLE, XXIII. évf. (1968) 10. sz. — ERÉNYI TIBOR: Az 1918 októberi demokratikus forradalom ötvenedik évfordulójára c. írásában méltatja a forradalom jelentőségét s rámutat arra, hogy a horthysta rendszerben csak gyűlölettel szóltak róla. Hosszú ideig a kommunista mozgalom sem értékelte megfelelően. 11. sz. — Az Ötvenéves a magyar kommunista mozgalom e. szerkesztőségi vezércikk a párt megalakulása körülményeit taglalja s bemutatja a fiatal pártnak az évszázadok alatt fejlődő magyar progresszióhoz való viszonyát. — Visszaemlékezések a KMP megalakulására (közli: PETRÁK KATALIN és BALÁZS GYÖRGY) keretében a galileista KELEN JOLÁN (Korvin Ottó sógornője) arról számol be, hogy mint készültek a forradalomra a forradalmi szocialisták, mint szervezkedtek a galileisták s hogyan alakították meg lakásukon Kun Béla vezetésével a KMP-t. HAJDÚJÁNOS, aki már korábban, Oroszországban belekapcsolódott a hadifogoly-mozgalomba, a debreceni 1918 őszi eseményekről, LABOTA ISTVÁN pedig a IX. kerületi pártszervezet megalakulásáról számol be. — ZSILÁK ANDRÁS A párttörténet kutatásának húsz esztendeje címmel rövid áttekintést ad azokról az eredményekről, melyeket a Párttörténeti Intézet elért. - G.