Századok – 1969

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 821/IV

826 FOLYÓIK ATSZEMLE az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelmét. — HIKÁDÉ ALADÁR és POLÁK KÁROLY visszaemlékezései a KMP megalakulásának előzményeire és tevékenységének néhány mozzanatára világítanak rá. — CKCSKNYI LAJOS és SÍPOS PÉTER Korvin Ottóról írtak életrajzi tanulmányt. — S. TÖRTÉNELMI SZEMLE X. óvf. (1967). 4. sz. — BARTHA ANTAL: Ötven esztendő. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kirobbanásának és győzelmének 50. évfordulójára írott méltató megemlékezés. — B. SIRENDIB: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Mongóliában. A Mongol Tudományos Akadémia elnöke végigkíséri a szocialista forradalom útját hazájában. A század elején Mongóliában a feudális, nomád állattenyésztő gazdaságok domináltak, s az országban a naturális gazdálkodás volt a jellemző. A mandzsu ós mongol földesurak, a kínai kereskedők ellen a dolgozó nép, a tönkrement arátok mind határozottabban mozdultak meg. Létrejött az Októberi Forradalom hatására a Mongol Népi Párt, létrehozták Vörös Hadseregüket, mely a fiatal szovjet állam segítségével 1921 júliusára az ideiglenes népi kormány kezébe tette a hatalmat. A szerző nyomon kíséri a fokozatosan lezajlott forradalmi változásokat (nagybirtok kisajátítása stb.), melyek eredményeként 1940-ben kitűzhették a szocializmus felépítésének programját. — MÁLYUSZ ELEMÉR: 1526 előtti okleveleink forrásértéke c. tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy okleveleink a parasztság, a dolgozó tömegek sorsáról csak közvetve adnak felvilágosítást, a városi levéltárak elpusztulása pedig a polgárság szerepének pontos megrajzolását akadályozzák. A magyar polgári történetírás ki is használta okleveles anyagunk egyoldalúságát, az uralkodó osztályok életének megrajzolása során. Utal ezután arra, hogy a marxista történetírás miképpen igyekezett ellensúlyozni az egyoldalúságot; milyen eredmények és milyen feladatok találhatók e téren. A kiadott anyag áttekintési nehézségeit érintve hangsúlyozza, hogy nagy szükség lenne olyan bibliográfiára, amely az oklevéltárakat tartalmilag is, bár röviden, ismertetné. — PALOTÁS EMIL: Ausztria-Magyarország és a balkáni kérdés a XIX. század végén. A szerző megállapítja, hogy a 80-as években a balkáni kérdésben békés viszony alakult ki Oroszország és a Monarchia közt. Ügy látszott, hogy Ausztria befolyása ekkor sokkal erősebb, mint Oroszországé. Vizsgálja ezzel kapcsolatban — részben új levéltári anyagok alapján — az osztrák-magyar külügyminiszterek orosz politikáját. Kálnoky igyekezett összehangolni, illetve egymás mellett fenntartani az oroszellenes szövetségi rendszert és a megbékélésre törekvést Oroszországgal. Az előkészített tárgyalásokat 1895-ben a közel-keleti válság megakadályozta, s ezután az új külügyminiszter, Goluchowski arra törekedett, hogy a Közel-Keleten is létrehozhasson egy oroszellenes koalíciót, melyhez remélte Németország és Anglia támogatását. A szerző bemutatja, hogyan vezettek a nyugati hatalmakhoz fűződő viszonyok az újabb,. 1897-es orosz—osztrák tárgyalásokhoz, végül tárgyalja az 1897-es egyezményt. — RÁcz JÁJTOS: Az Üzemi Bizottságok a termelés megindításáért és az öntevékenyen kialakított hatáskör fenntartásáért c. tanulmánya bemutatja, hogy a Vörös Hadsereg által felszabadított területeken létrejövő Üzemi Bizottságok milyen helyet foglaltak el az 1945. év elején. A kormány januári határozata az ÜB feladatát a termelés ellenőrzésében és segítésében jelölte meg, ugyanakkor elismerte a kapitalista magántulajdont. így az ÜB-ok nem egyszer szembekerültek a határozattal, és magával a munkáspártok, a KMP és az SzDP vonalával. A szerző rámutat, hogy az ÜB-ok nem marasztalhatók el egyértelműen e téren, mert bennük kifejezésre jutott a munkások demokrácia iránti igénye és antikapitalizmusa. — H. HARASZTI ÉVA: A fasizmus történetéből. A cikk ismerteti az 1966-ban megindult új angol folyóirat, a „The Journal of Contemporary History" első, a fasizmussal foglalkozó számát. Jellemzi általában a folyóiratot, majd az egyes tanulmányokat veszi sorra. XI. évf. (1968) 1 — 2. sz. - PACH ZSIGMOND PÁL: A nemzetközi ideológiai harc és viszonyunk a polgári társadalomtudományokhoz. Á MTA I., II. ós IX. osztályának együttes ülésén, 1968. június 11-én elhangzott felszólalás szövege. Abból indul ki, hogy még ma sem ismerjük eléggé a nyugati polgári történetirodalom koncepcióit, pedig, mint Molnár Erik 1955-ben megállapította, amíg e lemaradást nem pótoljuk, nem tudunk eleget tenni a marxista történettudomány nemzetközi feladatainak. Az eszmei harc egyik fő célja, a nyugati „fellazító" célzatok elhárítása. Ezzel kapcsolatban utalt a,,nemzetekfeletti állam" eszméjére és ennnek kapcsolatára a Habsburg-monarchia értékelésével. Ez a harc nem azt jelenti, hogy el kell zárkóznunk a burzsoá történeti elméletek bizonyos eredményeinek „kritikai elemzés útján történő adaptációjától". Elsősorban a francia történettudomány példáin bizonyítja, hogy minden elméleti-módszertani tisztálatlanságuk ellenére is vannak olyan eredményeik.