Századok – 1969

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 821/IV

FOLYÖLLt ATSZEMLE 825 Levéltár kollektívája a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó 64-féle területi és helyi szerv szervezeti ős igazgatástörténetét, ügyköreit ismerteti a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (I. része az előző számban). — SCHRAMM FERENC tanulmánya Nógrád megye déli részeinek, az ún. Kisnógrád megyének 1686—1848 közötti történeti néprajzát adja gazdag levéltári forrásanyag alapján. — Kiss DEZSŐ a Fiumei és Magyar Horvát Tengerparti Kormányzónak a Rijekai Állami Levéltárban őrzött 1870—1918 közötti levéltárát ismerteti. — SASHEGYI OSZKÁR a milánói állami levéltár magyar vonatkozású anyagairól tájékoztat, — PADÁNYI GULYÁS GYULÁNÉ pedig a Havas irodának, az Archives Nationalesba került levéltáráról. — Az évfolyam mindegyik számában megtaláljuk BENOA KÁLMÁN egy-egy levéltárismertető rádióriportjának szövegét: a szombathelyi és a soproni (1. sz.) és a miskolci (2. sz.) megyei levéltárról és a bécsi Kriegsarchivról (3. sz.) — V. PÁRTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK 1968. 2. sz. — Marx Károly születéso 150. évfordulójának szentelt emlékszám. Lis-SAUER ZOLTÁN: Marx és a kortörténet c. tanulmányában a tudományos szocializmus megalapítójának történeti módszerével foglalkozik. Ennek fő vonását a történeti anyag állandó gyűjtésében és tanulmányozásában, a történelem mozgástörvényének felfedezésében ós a történelem formálásában, azaz a forradalmi harcokban való aktív részvételben látja. — A szovjet W. S. WIGODSKY: A tudományos kommunizmus marxi elmélete és korunk néhány problémája, valamint az NDK-beli INGE TAUBERT: Marx és Engels materialista történetjelfogásához (A „német ideológia" első fejezetének néhány elméleti problémájáról) c. munkáikban elvi síkon vizsgálják a marxista történetszemlélet kialakulását és korszerű alkalmazását. — A marxizmus lenini továbbfejlesztésének kérdéseit egy adott vetületben tárgyalja KIRSCHNER BÉLA cikke: Lenin a demokratikus és szocialista forradalomról (1893—1917). A szerző végigkíséri a „permanens forradalom" felfogás kialakulását, elemzi Lenin álláspontját az 1905—7-es időszakkal, az első világháborúval és az 1917-es forradalmakkal kapcsolatban. — JEMNITZ JÁNOS Marx 100. születésnapjának méltatásáról ír az európai szocialista sajtó tükrében: a születésnapot 1918-ban a szociális forradalom és az internacionalizmus jegyében ülték meg. — Erdős László életrajzát FRISS ISTVÁNNÉ ismerteti. 3. sz. — HABUDA MIKLÓS: A korszerű szervezkedés kérdései a magyar szakszervezeti mozgalomban a felszabadulás után (1945 — 49) c. tanulmánya az iparági elv érvényesülésének történetét mutatja be. — CSATÁRI DÁNIEL: Élő hagyományok — élő nemzetköziség c. cikkében az észak-erdélyi népmozgalmak ébredését vizsgálja 1943 első felében, különös figyelemmel a román ós magyar néptömegek közös küzdelmének hagyományaira, s arra, miként alkalmazta a KMP Észak-Erdélyi Tartományi Titkársága a demokratikus erők összefogásának politikáját. — SZAKÁCS KÁLMÁN a KMP falusi szervezeti tevékenységét vizsgálja a II. kongresszus határozataiból kiindulva 1930 tavaszától az 1933 májusi letartóztatásokig. Rámutat a sorozatos kudarcok okaira ós következményeire: a szektás irányvonalra, a konspirációs válságra és a paraszti pártszervezetek erejének rendkívüli meggyengülésére. — LIPTAI ERVINNÉ cikke azt a kérdést vizsgálja, mennyiben érvényesült az MSzMP-ben az illegális KMP irányítása. — DÓSA RUDOLFNÉ a Nemzeti Munkaközpont szerepót ismerteti az ellenforradalmi rendszer munkáspolitikájában. — ERÉNYI TIBOR az anarchoszindikalizmust értékeli, a jelenség történeti útjának áttekintésével. — HEGEDŰS SÁNDOR Békés Glasz Imréről, H. KOHÜT MÁRIA Csorba Gézáról írt életrajzot. 4. sz. — Emlékszám a KMP megalakulása 50. évfordulójára. MILEI GYÖRGY: A hazai baloldali szocialista irányzatok a proletariátus felad,atairól (1917 novembei— 1918 december) c. tanulmányában áttekinti a hazai baloldali szocialisták és különböző csoportjaik nézeteit a magyar társadalomról, a proletariátus és pártja legfontosabb feladatairól, a megoldás útjáról, eszközeiről ; felméri, hogy e csoportok mennyiben járultak hozzá a KMP megalakításának előkészítéséhez. — Mucsi FERENC: Szabó Ervin politikai tevékenysége az első világháború idején című tanulmánya a KMP és a forradalmak egyik kimagasló szellemi előkészítőjének utolsó éveit veszi számba. Elemzi Szabó azon írásait, amelyekben az első világháború okait s következményeit kutatja, és keresi a mozgalom új lehetőségeit, feladatait; ismerteti azokat a gyakorlati lépéseket, amelyeket az új igazságok társadalmi megvalósításáért tett vagy tenni szándékozott. — ERÉNYI TIBOR cikke áttekinti az 1948 novemberében megalakult Munkásmozgalmi, jelenleg Párttörténeti Intézet kót évtizedes tevékenységét, és utal a további feladatokra. — GÁBOR SÁNBORNÉ a Népszava szerkesztőségéhez érkezett levelek, a vasasszakszervezet néhány dokumentuma, képviselőházi felszólalások és katonai törvényszéki anyagok alapján érzékelteti azt a légkört, amely előkészítette