Századok – 1969

Könyvszemle - Helytörténeti kiadványok (Dankó Imre) 805/IV

KÖNYVSZEMLE 809 nak és aprólékos részletességgel tárgyalja a békési vörös katonák küzdelmeit a Vörös Hadsereg különböző honvédő harcaiban. Hasonló alapossággal mutatja be a békési munkás-paraszt hatalom megsemmisítését, a román megszállást. Az elmondottakat gondos jegyzetelés és forrásfölsorolás kiséri. * Színvonalas kiadvány a Szolnok megye 1918/19-ben című kötet is (Kaposvári Gyula, Kisfaludi Sándor, Mészáros Ferenc és Szabó Lajos szerkesztésében, Szolnok. 1961. 132 1.). Szolnok városa és a megye a magyar forradalmi mozgalmakban rendkívül jelentős szerepet játszott. Szolnok megye az 1918-as polgári demokratikus forradalomban címmel, mintegy bevezetik az eseményeket, azután felsorolják a proletárdiktatúráért küzdő Szolnok megyei kommunisták neveit, munkáját, s nagy részletességgel ismertetik Szolnok megye életét a Tanácsköztársaság idején. Nem egyszerű eseménytörténetet adnak, hanem elemzik is az eseményeket, amikor a Tanácsköztársaság kikiáltásáról, a direktóriumok megalakulásáról, a kommunisták és szociáldemokraták direktóriumbeli tevékenységéről, a Vörös Őrség megalakításáról, feladatáról, munkájáról, a tanácsválasztásokról, az első szabad május elseje megünnepléséről, a Tanácsköztársaság Szolnok megyei eredményeiről írnak. Nagy egységet alkot a munkán belül a Vörös Hadsereg Szolnok megyei harcairól szóló rész. Gondosan, nagy pontossággal nyomon követik a Vörös Hadsereg megszervezését, toborzásait, a Tisza vonalának megvédésére tett erőfeszítéseket, az egyes harci mozzanatokat. Külön foglalkoznak Szolnok elestével (Szolnok a fehérgárdisták kezén), felszabadításával (Visszafoglaljuk Szolnokot), a Tiszán való áttöréssel. A kötet anyagát pontos jegyzetapparátus, képanyag, dokumentumok, hely- és névmutató gazdagítja. Függelékként a Tanácsköztársaság Szolnok megyei sajtójának bibliográfiája járul a munkához. * Érdekes összeállítás Tóth János Harcoltunk a Szovjethatalomért. Jászsági internacionalisták visszaemlékezései. (Jászsági Füzetek 2. Jászberény. 1967. 48 1., képekkel) című füzete. A bevezető exponálja a mondanivalót s rövid tájékoztatást ad a témáról. Ezt követi Bessenyei József, Cserta Menyhért, Szikszai Kálmán, Szöllősi Béla, Varrja János, Rideg István és Swiermann Lajos visszaemlékezése. A kötet közli a visszaemlékezők arcképét és ahol lehetséges, hozzá kapcsolódó dokumentum anyagot is ad. A visszaemlékező internacionalistákmindegyike katonaként, hadifogolyként került ki Oroszországba és ott a forradalom katonájává lett. A proletárforradalom különböző helyeken, más és más feladatokat bízott rájuk. * Szabó Ferenc nagy szakértelemmel, tájékozottsággal állította össze kis terjedelmű, de igen sokoldalúan hasznosítható forráskiadványát: Dokumentumok az 1891. évi viharsarki földmunkásmegmozdulásokról (Békéscsaba. 1966. 24 1.). Szabó Ferenc magvas bevezetőbe a dokumentumok lelőhelyét, a Gyulai Állami Levéltárat ismerteti és gyakorlati tanácsokat ad a közölt dokumentumok felhasználására. Szintén az 1891. évi agrárszocialista mozgalom tárgyköréből állította össze tanulmánvkötetét Takács László Battonya 1891 "(Tanulmányok az agrárszocialista zendülés 75. évfordulójának emlékére. Battonya. 1966. 94 1. -f 15 tábla). A kötetben hat tanulmányt találunk. Szabó Ferenc a battonyai zendülés gazdasági és társadalmi hátterét mutatja be. Oltvai Ferenc a zendülés jelentőségével, Takács László a zendülés történetének, tanulságainak az ismeretterjesztésben, népművelésben való felhasználásáról ír. Ugyancsak ő gyűjtötte össze ós közli a zendülésre vonatkozó visszaemlékezéseket. A tanulmánykötetet Szabó Ferenc és Takács László közösen készített ajánló bibliográfiája zárja. Sass Ervin a viharsarki munkásmozgalom egy mártírját mutatja be (Az ember hiába nem él. Hely és év n. [Békéscsaba. 1963] 32 1.). A szerző írja munkájáról, hogy az: „eseményrajz Dundler Károly életéről". Dundler Károly gyulai asztalos volt, szinte gyerekkorában bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Szívós önképzéssel tanult, művelte magát s a proletárdiktatúra alatt ő volt a gyulai direktórium elnöke. 1919. április 26-án a Gyulabékéscsabai út kanyarulatában, a Veszelyhíd közelében oltotta ki életét a megtorlók fegyvere. * Végül néhány szót két érdekes helytörténeti vállalkozásról. Virágh Ferenc szerkesztésében nem régen egy, a békési helytörténeti tevékenységet összehangoló vállalkozás első száma látott napvilágot (Kőrösmenti Honismereti Közlemények. A Békés megyei Népművelési Tanács Helytörténeti Bizottságának Antológiája I. Békéscsaba. 1967. 841.). Az előszó után—mely a Helytörténeti Bizottság feladatát körvonalazza és az antológia szerepét tisztázza — rövid, inkább módszertani szempontból jelentős cikkeket találunk benne. Hídvégi Éva a békési internacionalistákról emlékezik meg (Sebes György, Padrah Lajos, Kulich Gyula stb.) az MSzMP Békés me-