Századok – 1969

Könyvszemle - Helytörténeti kiadványok (Dankó Imre) 805/IV

KÖNYVSZEMLE HELYTÖRTÉNETI KIADVÁNYOK * Az ismertetendő munkák első csoportjába azok a helytörténeti kiadványok tartoznak, amelyek egy-egy helység történetét a maga egészében tárgyalják. Ilyen Kovács András Villány (A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya Megyei Szervezetének kiadványai 2. Pécs. 1959. 64 1.) című munkája. Ez kronologikus áttekintés, mely egészen napjainkig követi Villány történetét. A gondosan áttanulmányozott szakirodalom alapján szól a község földrajzi viszonyairól, a régészeti leletek alapján a magyar honfoglalásig terjedő korokról, azután a honfoglalástól a török kiűzéséig terjedő időszakról. A hódoltság megszűntétől az első világháborúig terjedő időt egy korszaknak veszi. Azután a két világháború közötti korszak következik és végül a felszabadulástól napjainkig tartó időszakról beszél. A szerző maga is említi, hogy munkája összeállításában Csekey István segítette. Illusztrációi jók, beszédesek. * Szőke Sándor: Dombóvár. (Hely n. [Dombóvár], 1965. 244 1.). Az öt fejezetre osztott feldolgozás jól átgondolt, részletező, sok adaton alapuló kópét adja a községnek. Az öt fejezet a következő: földrajzi helyzet, a település története, Dombóvár népességének és közoktatásának fejlődése, a község gazdasági élete (ez a fejezet sokrétű, külön szól az üzemekről, az ipari vállalatokról, a mezőgazdaságról, a közlekedésről), Dombóvár településformája és végül: Dombóvár fejlődésének távlata. Minden fejezethez sok levéltári adatot használ fel, a mai viszonyok felvázolása is pontos, sokrétű. Kár, hogy ez az érdekes munka rota-eljárással készült és különösen képmellékletei teljességgel élvezhetetlenek. * Kevermes község telepítésének 150. évfordulóját használta fel arra, hogy történetét megirassa. A feladatot Pelle Ferenc összeállításában egy munkaközösség oldotta meg (A 150 éves Kevermes község története. Hely n. [Kevermes], 1965. 304 1.). A vaskos kötetet igen ízlésesen és igényesen az utóbbi időben sok helytörténeti kiadványt is előállító, erős fejlődésben levő gyulai nyomda készítette. A kiadvány minden vonatkozásában beletartozik abba a múltban is gazdag ós a jelenben is virágzó helytörténeti kutató- és feldolgozó munkába, ami Békés megyében, a Dél kelet-Alföldön kifejlődött s amit Haán Lajos, Zsilinszky Mihály, Nádor Jenő, Márki Sándor, Implom József, Veress Endre, Scherer Ferenc stb. neve és munkássága fémjelez. A kevermesi összeállításban megtaláljuk a község és környéke természeti földrajzát Lippai Aladár, a település általános történetét a szerkesztő, Pelle Ferenc, a gazdasági életet ugyancsak Lippai Aladár bemutatásában, a közegészségügyet ismét Pelle Ferenc mutatja be. Beck Zoltán a kevermesi szent Iván napi népszokásokat írja le. A Pelle által írt „általános történet" igen részletes, máig viszi el Kevermes történetét. A középkori falu 1596-ban elpusztult. Területe a felszabadító háborúk után kamarai birtok lett, majd 1815-ben Tököly Sebők bérlőbirtokos főleg a Dél-Alföldről származó kertész-dohánykertósz telepesekkel telepítette be. * Bálint Sándor Tápéról írt kis összefoglalása mintaképe a helytörténet és a néprajz összeötvöződésének (Tápé. Falutörténet és népélet. Hely n. [1965] 40 1.). Az irodalmilag, néprajzilag fontos falu múltját, népéleti hagyományait jó stílusban, röviden, sok idézettel mutatja be. A füzetet jól összeválogatott irodalomjegyzék zárja le. * A község fennállásának 150. évfordulójával függ össze a Zsótér József szerkesz-