Századok – 1969

Tanulmányok - A IV. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszus 66/I

72 A IV. NEMZETKÖZI GAZDASÁGTÖRTÉNETI KONGRESSZUS kulása elé, századokra szólóan, Közép- és Kelet-Európa országaiban. Kovalcsenko egyben rámutatott arra is, hogy bár a servage, a kreposztnicsesztvo túlsúlya a közép- és kelet-európai országok fejlődésének közös jellemzője, ezen belül az egyes országokban számos sajátos vonással találkozunk. Oroszország viszonylatában ezt egyrészt az állami parasztok magas arányában jelölte meg, másrészt abban, hogy Délen és Keleten sok volt a szabad föld, ami extenzív lehetőséget is adott az agrárfejlődésnek. (Vö. a VIII. szekció témájával.) Az ülés vitája túlnyomóan a főreferátumhoz kapcsolódott és igen eleven volt. A méltányló hozzászólások mellett — Kovalcsenko (Moszkva), Kakh (Tallinn) — nem hiányoztak az ellenvetések sem. A referátum alapvető koncepcióját, a régi és modern típusú nemzetközi kereskedelem fogalmának bevezetését stb. a hozzászólók nem vitatták; érdemi bíráló megjegyzést tett viszont a belga Ch. Verlinden, rámutatva, hogy a németalföldi textiláruknak a spanyolamerikai gyarmatokra irányuló — általa is immár modern típusúnak nevezett , — exportja már a XVII. század közepe előtt jelentősebb volt annál, mint ahogy erre az előadás rövid megfogalmazásából következtetni lehetett. Más észrevételek részben félreértésből fakadtak (Kellenbenz), részben a nyugatkeleti gazdasági kapcsolatok tárgyalt periódusában az áruforgalmon túlmenően tőkebefektetési, ill. tőkekiviteli mozzanatokat is felfedezni véltek (Stromer, Klíma), sőt a „vállalkozói talentumok exportját" is Nyugat-Európából Kelet-Európába, ahogyan ezt egy holland kolléga megfogalmazta. Ezekre a megjegy- t zésekre az előadón kívül Makkai László adott választ. Az első szekció negyedik ülése a tőkés fejlődés Európán kívüli kiterjedését tűzte napirendjére. Az előadások a középkori Iszlám kapitalista elemeit, az Oszmán Birodalomban található tőkés mozzanatokat és a Mogul India gazda- , sági struktúráját mutatták be. Az ülés tehát voltaképpen nem az európai kapitalizmus Európán kívüli kiterjedésével foglalkozott, hanem az Európán kívüli társadalmaknak azon endogén és autochton gazdasági jelenségeivel, amelyeket — okkal vagy ok nélkül — az európai kapitalizmussal szoktak párhuzamba állítani. Űgy tűnik, nehezen lehetne kimutatni a tárgyalt jelenségek szerves összefüggését és kontinuitását az érintett népek vagy területek modern kapitalista fejlődésével. Kivételt talán egyedül a japán eset képez, amelynek a XIX. századi európai hatás előtti endogén kapitalista elemeit Y. Takenaka (Osaka) vázolta fel előadásában. 3. Az első szekció munkálatai és vitái a XVI- XVIII. századra összpontosultak és az ipari forradalom küszöbéig terjedtek. Magának az ipari forradalomnak és a kapitalizmus fejlődése XIX. századi menetének — a müncheni kongresszus e fontos témáinak — most Bloomingtonban nem volt külön szekciója; bár más témák kapcsán utalások estek erre a problematikára is. Külön figyelmet szenteltek viszont ezúttal a tőkés fejlődés legújabb periódusának: a kongresszus II. szekciója azokkal a változásokkal foglalkozott, amelyek a XX. század folyamán az ipari és gazdasági struktúrában bekövetkeztek. Az ülésszak szervezője, az angol P. Mathias, az oxfordi egyetem profeszszora előkészítő munkájában ugyancsak következetes összehasonlító elemzés kereteit kívánta megteremteni. Énnek megfelelően a különböző régiókat megtestesítő országokból válogatta az előadókat. Maga rövid általános bevezetőjében a struktúra-változás vizsgálatának metodológiai-kutatási szempontjai-