Századok – 1969

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Barhudarjan; V. B.: A jereváni Történettudományi Intézet működéséről (1943–1968) 750/IV

758 V. В. BAEHUDAEJAN nép átfogó, rendszerezett történetének a megírása volt, beleértve a középiskolák részére szóló három kötetes tankönyv elkészítését is. Ennek kiadása 1958-ban fejeződött be. A tankönyv első része a legrégibb időktől a XVIII. század végóig öleli fel Örményország történetét. A második rész а XIX. századot és а XX. század első két évtizedét tárgyalja, míg a harmadik rész Szovjet-Örményország történetét, 1956-tal bezárólag. Az örmény szovjet történettudomány által elért sikerek nyomán lehetségessé s egyben szükségessé vált egy átfogó, a fentemlítettnól szélesebb, tudományos tekintetben alaposabb kollektív mű létrehozása. 1960-ban a Történettudományi Intézet hozzálátott az örmény nép történetét a legrégibb időktől napjainkig felölelő nyolckötetes mű elkészítéséhez. A mű főszerkesztője A. G. Hovhanniszjan akadémikus. A munkában rósztvesznek a köztársaság más tudományos intézményeinél, valamint Moszkvában és Leningrádban működő örményszakos specialisták ós történészek is. Gazdag múltja ellenére az örmény történettudomány első ízben vállalkozik ilyen fundamentális, akadémiai jellegű mű elkészítésére. A korábbi történetírás gazdag anyagainak, s különösen az örmény szovjet történettudomány által a legutóbbi időkben elért eredményeknek a felhasználásával kívánjuk bemutatni az örmény nép történeti fejlődési folyamatát, azt a hosszú utat, amelyet az örmény nép a történelem legrégibb korszakaitól a szocializmusig megtett. Már megjelent az 1917 —1940 közötti periódust felölelő VII. kötet. Lényegében befejeztük a többi köteteket is. A legközelebbi évek során kiadásra kerül a nyolckötetes sorozat. Az elmúlt 25 esztendő során új történész szakemberek nőttek fel. Az idősebb ós az ifjabb nemzedékhez tartozó szakemberek közös erőfeszítései nyomán a Történettudományi Intézet jelentős sikereket ért el. Megtisztelő hivatásának megfelelően az Intézet vezető szerepet játszott és játszik a köztársaság történettudományának fejlesztésében. Napjainkban még fontosabb feladatok várnak az Intézetre, amelyeket sikerrel fog megoldani a baráti köztársaságok történetíróival való szoros együttműködés jegyében. A beszámolóban említett munkák: Agajan. C. P.: Revoljucionnoe dvizsenie v Armenii v 1905—1907 gg. (Forradalmi mozgalom Örményországban az 1905—1907 években) Jereván. 1955. — Agajan C.P., Halejan, E.M.: Ocserki po isztorii Szovetszkoj Armenii. 3 (1935/1945 (Tanulmányok Örményország történetéből) 3/1935/1945. J. 1960. — Agajan, С. P. : Oktjabr'szkpja revoljucija i oszvobozsdenie armjanszkogo naroda (Az októberi forradalom és az örmény nép felszabadulása). J. 1957. — Agajan, С. P..: Velikij Oktjabr' i bor'ba trudjascsiliszja za pobedu szovetszkoj vlaszti v Armenii (A Nagy Október és a dolgozók harca a szovjet hatalom győzelméért Örményországban). J. 1962. — Akopjan, A.M.: Szovetszkaja Armenija v period voszsztanovlenija narodnogo hozjajsztva (1921 — 25) (Szovjet Örményország a népgazdaság helyreállításának időszakában [1921 — 25]). J. 1963. — Akopjan, A. M.: Szovetszkaja Armenija v godü pjatoj pjatiletki kommuniszticseszkogosztroitel'sztva (1951 — 55) (Szovjet Örményország a kommunizmus építésének ötödik ötéves terve [1951 — 55] éveiben). J. 1963. — Akopjan, A. M., El'csibekjan. A. M.: Ocserki po isztorii Szovetszkoj Armenii (1917 —1925) (Tanulmányok Szovjet Örményország történetéből [1917 —1925]). J. 1955. — Akopjan, V. A. szerk.: Armjanszkaja kniga kanonov (Az örmény egyházi jog könyve). J. 1964. — Akopjan V. A. szerk.: Melkie hroniki (XIII — XVIII. vv.). T. I—II. (Rövid krónikák [XIII-XVIII. sz.]. I—II. köt. J. 1951—1956. — Akopjan, Sz.E.: Isztorija armjanszkogo kreszt'jansztva v period rannego feodalizma. T. I—II. (Az örmény parasztság története a korai feudalizmus korában). I—II. köt. J. 1957—64. — Akopjan, Sz. M.: Zapadnaja Armenija v planah imperialiszticseszkih derzsav v period pervoj mirovoj vojnü (Nyugat-Örményország az imperialista hatalmak terveiben az első világháború idején). J. 1967. — Ambarjan, A.Sz.: Razvitie kapitaliszticseszkih otnosenij v armjanszkoj derevne (1860 —1920) (A kapitalista viszonyok fejlődése az örmény faluban [1860 — 1920]). J. 1959. — Ambarjan, A Sz.: Agrarnüe otnosenija v Zapadnoj Armenii (1856—1914) (Agrárviszonyok Nyugat-Örményországban [1856—1914]) . J. 1965. —Anaszjan, A. Sz. : Nacional'no-oszvoboditel'noe dvizsenie zapadnüh armjan v XVII. v. (A nyugati örmények nemzeti-felszabadító mozgalma a XVTI. században). J. 1962. — Anaszjan, A. Sz.: Armjanszkaja bibliologia. T. I. (Örmény bibliológia). I. köt. J. 1959. — Barszegjan, H. A. : Raszprosztranenie markszizma v Armenii (1880 —1904) (A marxizmus elterjedése Örményországban [1880 — 1904]). J. 1967. — Bartikjan, R. M. : Isztocsniki dija izucsenija isztorii pavlikianszkogo dvizsenija (Források a paulikiánus mozgalom történetének tanulmányozásához). J. 1961. — Bartikjan, R.M.: Prokopij Keszarijszkij ob Armenii i armjanah (Cesariai Procopius Örményországról és az örményekről). Publikáció. — Barhudarjan, V. В.: Isztorija Novo-Nahicsevanszkoj