Századok – 1969

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Barhudarjan; V. B.: A jereváni Történettudományi Intézet működéséről (1943–1968) 750/IV

A JEREVÁNI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET MŰKÖDÉSÉRÖI. 759 armjanszkoj kolonii (1779 — 1861) (Anovo-nahicsevániörmény település története [1779 — 1861]). J. 1967. — Voszkanjan, V.K.: Russzko-armjanszkie otnosenija v XVII. v. (Orosz—örmény kapcsolatok a-XVII. században). Izvesztija, 1948. No. 1, 1957. No. 3. — Garibdzsanjan, G. В.: V. I. Lenin i bol'sevisztszkie organizacii Zakavkaz'ja (1893 —1924) (V. I. Lenin és a kaukázusontúli bolsevik szervezetek [1893 —1924) J. 1967. — Grigorjan, V. R. : Erevanszkoe hansztvo v koncé XVIII sztoletija (1780—1800) (A jereváni kánság a XVIII. sz. végén[1780—1800].) J. 1958. — Grigor'janc, A. K. : Formirovanie i razvitie tehnicseszkoj intelligencii v Armenii (1920 —1965) (A műszaki értelmiség létrejötte és fejlődése Örményországban [1920—1965]). J. 1966. — Dilojan, V.A.: Iz isztorii obscsesztvennopolitipseszkoj dejatel'noszti Lazarevüh (A Lazarev-család társadalmi-politikai tevékenységének történetéből). J. 1966. — Eremjan, Sz.T.: Osznovnüe csertii obscsesztvennogo sztroja Armenii v elliniszticseszkij period (Az örményországi társadalmi rend alapvető vonásai a hellenisztikus korban). Izvesztija, 1948. No. 1. — Eremjan, Sz. Т.: О rabsztve i rabovladenii v drevnej Armenii (A rabszolgaságról ós a rabszolgatartásról az ókori Örményországban). Vesztnik drevnej isztorii, 1950. No. 1. — Eremjan, Sz. Т. : К voproszu ob etnogeneze armjan (Az örmények etnogenezisének történetéhez). Voproszü Isztorii, 1952. No. 7. — Eremjan, Sz. T. : Razvitie gorodov i gorodszkoj zsizni v drevnej Armenii (A városok ós a városi élet fejlődése az ókori Örményországban). Vesztnik drevnej isztorii, 1953. No. 3. — Eremjan, Sz. T.: Armenija po Armjanszkoj geografii VII. veka (Örményország a VII. századi Örmény geográfia szerint). J. 1963. — Eremjan, Sz. T. : Opüt periodizacii isztorii Armenii feodal'noj epohi (Kísérlet Örményország feudalizmuskori történetének periodizálására). Voproszü Isztorii, 1951. No. 7. — Zulaljan, M.K.: Dvizsenie dzselaliev i polozsenie armjanszkogo naroda v Oszmanszkoj imperrii (A dzselalik mozgalma és az örmény nép helyzete az Oszmán birodalomban). J. 1966. — Ioanniszjan, A.G.: Ocserki isztorii armjanszkoj oszvoboditel'noj müszli. Kn. 1 — 2 (Az örmény felszabadítási eszme rövid története. 1 — 2. köt.). J. 1957. 1959. — Ioanniszjan. A. R.: Priszoedinenije Zakavkaz'ja к Roszszii i mezsdimarodnüe otnosenija v nacsale XIX. sztoletija (A Kaukázusontúli vidék Oroszországhoz csatolása ós a nemzetközi viszonyok а XIX. sz. elején). J. 1958. — Kazarjan, G. M. : Szocial'no-ekonomicseszkoe i politicseszkoe polozsenie za' padnüh armjan v Í800—1870. gg. (A nyugati örmények társadalmi-gazdasági és politikai helyzete 1800 — 1870 között) J. 1967. — Kazahecjan, V. N. : Szovetszkaja Armenija v god velikogo pereloma (Szovjet Örményország a nagy fordulat évében). J. 1962. — Kapancjan, G. A.: Kul't Ara Prekrasznogo (Szép Ara). 1944. — Kapancjan. G. A.: Hajasza — kolübel' armjan. Etnogenez armjan i ih nacsal'naja isztorija (Hajasza — az örmények bölcsője. Az örmények etnogenezise és történetük kezdeti szakasza).,!. 1947. — Karapetjan, O. Sz.: Majszkoe voszsztanie v Armenii 1920 g. (A májusi felkelés Örményországban 1920-ban). J. 1961. — Karapetjan, O.Sz., Melikszetjan, V.G.: Ocserki po isztorii Szovetszkoj Armenii (1926—1934) (Tanulmányok Szovjet-Örményország történetéből. [1926 —1934]). J. 1958. — Kozmáján, K. Sz.: Leninakan (Leninakan). J. 1957. — Kozmojan, K. Sz. : Alaverdi (Alaverdi). J. 1966. — Kokinosz, P.A.: Iz isztorii armjanszkoj kolonii v Grecii (1918 — 1927) (A görögországi örmény település történetéből [1918 — 1927]). J. 1965. — Leo: Isztorija Armenii. T. II (Örményország története. II. köt.). J. 1946. — Leo: Isztorija Armenii. Т. III. (Örményország története III. köt.). J. 1947. — Manandjan, Ja. A. : Kriticseszkij obzor isztorii armjanszkogo naroda. Т. III (Az örmény . nép történetének kritikai áttekintése. III. köt.) J. 1952. — Melikszet-Bek, L. M. : Gruzinszkie isztoesniki ob Armenii i armjanah. Izvlecsenie iz gruzinszkih podlinnikov v armjanszkom perevode sz prediszloviem, vvodnümi ocserkami i primeesanijami. T. III (Grúz források Örményországról és az örményekről. Kivonatok grúz forrásokból, örmény fordításban, előszóval, bevezető tanulmányokkal ós jegyzetekkel. III. köt ). J. 1955. — Mikaeljan, G. G. : Isztorija Kilikijszkogo armjanszkogo goszudarsztva (A kilikiai örmény állam története). J. 1952. — Mikaeljan, V. A. : Isztorija armjanszkoj kolonii v Krümu (A krimi örmény település története). J. 1964. — Mnacakanjan, A. M. : Letopiszi podvigov voinov-armjan (1941 —1945) (Az örmény harcosok hőstetteinek krónikája [1941—45]). J. 1947. — Mnacakanjan, A.M.: V.l. Lenin i oszvoboditel'naja bor'ba armjanszkogo naroda (V. I. Lenin és az örmény nép felszabadítási mozgalma). J. 1963. — Mnacakanjan, A. N.: Armjanszkij narod v Velikoj Otecsesztvennoj Vojne. 1941 —1945 (Az örmény nép a nagy honvédő háborúban. 1941 —1945). J. 1954. — Muradjan. D. A. : Armenija v godü pervoj ruszszkoj revoljucii (1905 —1907) (Örményország az első orosz forradalom idején [1905 —1907]). J. 1964. — Nersziszjan, M. G. : Â.V. Szuvorov i ruszszko—armjanszkie otnosenija v 1770 —1790. gg. (A, V. Szuvorov és az orosz—örmény kapcsolatok az 1770 — 1790-es években). J. 1944. — Nersziszjan. M. G.: Oszvoboditel'naja bor'ba armjanszkogo naroda protiv tureckogo deszpotizma. 1850—1870 (Az örmény nép felszabadító harca a török despotizmus ellen. 1850 —1870). J. 1955. —Nersziszjan, M.G.: Iz isztorii ruszszko—