Századok – 1969

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Barhudarjan; V. B.: A jereváni Történettudományi Intézet működéséről (1943–1968) 750/IV

A JEREVÁNI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET MŰKÖDÉSÉRÖI. 757 felhasználásával sok szempontból tárgyalták az örmény és az ukrán nép közötti kapcsolatoknak és barátságnak még a középkori századokban indult történetét. Úgyszintén tanulmányozás tárgyai voltak a lengyelországi, bulgáriai (Sz. Hovnanjan), görögországi, franciaországi és egyéb örmény települések múltja és jelene. Az osztály hozzálátott a határokon túl élő örmények életének tanulmányozásához is. Vizsgáltuk a határokon túli örmény pártok tevékenységét (D. Hursudjan), nagy vonásokkal felvázoltuk Szovjet-Örményország és a határokon túli örmények kapcsolatait az 1920 — 1940 évek során, s úgyszintén az adott periódusra vonatkozóan a határokon túl élő örmények kultúrtörténetét (ld. ,,Az örmény nép történeté"-nek 7. kötetét). Az utóbbi években az Intézet tanulmányozza az örmény sajtót, elősegítve így az örmény nép történetével kapcsolatos kérdések kutatását, beleértve a külföldön élő örmények életét ós településeik történetét is. Az eddig végzett munka, valamint a megfelelő szakemberek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az elkövetkező években komoly kutatásokat végezzünk az örmény történettudomány történetére vonatkozóan. Sajnos, e téren nem folytattunk tudományos munkát, leszámítva az örmény historiográfiával foglalkozó néhány tanulmányt. Fontos munkát végeztünk a történeti földrajz és kartográfia terén is. Sz. T. Jeremjan értékes eredményeket ért el Örményország és a Kaukázuson-túli vidék történeti földrajzának kutatása során. A gazdag tényanyag áttanulmányozása alapján általa készített térképek széleskörű elismerésre találtak és felhasználásra kerülnek a szövetségi köztársaságok történészeinek munkáiban is. Meg kell jegyeznünk, hogy a Történettudományi Intézet jó munkájának egyik oka s egyben záloga volt. hogy helyesen értelmeztük a történettudomány fejlesztésével kapcsolatos alapvető feladatokat, elsősorban azt, hogy mennyire fontos a források tanulmányozására irányuló lankadatlan figyelem és gazdag forrásbázis létrehozása. Fennállásának első éveiben az Intézet folytatta örmény tudományos szövegeknek s örmény történeti emlékeknek még a háború előtt elkezdett kiadását. Sor került jónéhány középkori szerző művének tudományos-kritikai kiadására, amelyekhez részletes előszót és kommentárokat fűztünk. Forráskutatási művek jelentek meg a jelentős historiográfusokról, amelyek sorában megemlítendő G. Szárkiszjan munkája az örmény történetírás megalapítójának, Movszesz Horenacinak kronológiai rendszeréről. Ezzel egyidejűleg kiadtunk olyan forrásokat, amelyek eddig elkerülték az örmény szovjet forráskutatás figyelmét. Azokról az értékes egykorú beszámolókról és közleményekről van szó. amelyek az örmény középkori kéziratokban rejlenek, a másolók kolofonjai és rövid krónikák formájában. Az 60-es évek során három kötet látott napvilágot ,,A XIV—XV. századi örmény kéziratok kolofonjai" címen (L. Hacsikjan) s két kötet ,.Rövid krónikák a XIII—XVIII. századból" címen (V. Hakopjan). Az örmény történettudomány hanyatlása idején keletkezett kolofonok és krónikák igen fontos források a XIV—XVI. századi örmény történet tanulmányozásához. Az örmény jogi gondolkodásra s a középkori örmény politikai és társadalomtörténetre vonatkozóan értékes anyagok találhatók az örmény egyházi kánonokban. Ezzel kapcsolatosan megjegyezzük, hogy kiadásra került ,,Az örmény egyházi törvények könyvó"-nek tudományos szövege. Összeállítója V. Hakopjan. Tudományos jelentősége miatt speciális hely illeti meg H. Anaszjan „Örmény bibliológia" c. fundamentális művét, amely lényegében olyan forráskutatási enciklopédia, amely felöleli az örmény írásbeliség valamennyi emlékét, kezdve az örmény írásbeliség keletkezésétől egészen a XIX. századig. Az Intézet kiadott más jellegű forrásokat is, külföldi szerzők olyan műveit, amelyek értékes híradásokat tartalmaznak az ókori és a középkori Örményországra vonatkozóan. Napjainkig az „Idegen nyelvű források Örményországról és az örményekről" c. általános sorozatban napvilágot láttak vagy megjelenés előtt állnak latin, görög és arab források. Jelentős munkát végeztünk az orosz és az örmény nép történeti kapcsolataira ós kölcsönös viszonyára vonatkozó források ós anyagok kiadása terén. Gyűjteményes kötet jelent meg a XVII. század, valamint a XVIII. század első harmadának örmény-orosz kapcsolataira vonatkozóan, s ugyancsak napvilágot látott az „Örményország egyesítése Oroszországgal" e. dokumentumsorozat I. kötete. Nagy tudományos érdeklődésre tarthat számot a XIX — XX. századi örményországi paraszti mozgalmakról és az agrárviszonyokról (V. Rstuni) szóló, az első világháborúig terjedő dokumentumkiadvány két kötete. Egy másik dokumentumkiadvány az októberi forradalommal ós a szovjet hatalom örményországbeli győzelmével foglalkozik. A közeljövőben látnak napvilágot a Szovjet-Örményország kulturális forradalmát bemutató dokumentumok s úgyszintén azok а т. anyagok, amelyek számot adnak az örmény nép részvételéről a nagy honvédő háborúban, A háború utáni periódusban az Intézet elsőrendű fontosságú feladata az örmény