Századok – 1969
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Barhudarjan; V. B.: A jereváni Történettudományi Intézet működéséről (1943–1968) 750/IV
756 V. В. BARHUDARJAN Történettudományi Intézet archívuma rendelkezik a honvédő háború történetére vonatkozó leggazdagabb gyűjteménnyel. Az összegyűjtött anyag alapján az elmúlt 25 esztendő során monográfiák (A. Mnacakanjan). kollektív munkák ós brosúrák születtek, amelyek többé-kevésbé teljes képet nyújtanak az örmény nép részvételéről a honvédő háborúban. Az utóbbi évtizedben az Intézet hozzálátott a köztársaság háború utáni történetével kapcsolatos problémák kutatásához. Tanulmányoztuk ós megírtuk Örményország történetének, a népgazdaság fejlődésének egyes kérdéseit, összegeztük a negyedik (194G — I960) és az ötödik (1951 —1955) ötéves terv, valamint a hétéves terv (1959 —1965) során a tudomány és a technika terén elért eredményeket. A jövőben — természetesen — e témakörben tovább mélyítjük és szélesítjük tevékenységünket. A legújabbkori periódus egyik fontos kérdése a Szovjet-Örményország-beli munkásosztály és parasztság története. Ismeretes, hogy a szovjet korezak előtti Örményország agrárország volt. egyike a cári Oroszország ipari tekintetben elmaradott vidékeinek. Éppen ezért a munkásosztály itt lényegében csak a szovjet hatalom győzelme után alakult ki, a köztársaság iparosítása során. Az örmény munkásosztály történetének e sajátos vonásaival az Intézet munkatársai (A. Grigorjanc, K.Kozmojan és mások) foglalkoznak. Gondosan feltárják a munkásosztály szert pét a szocialista építés különböző szakaszaiban, a háború éveiben és a háború utáni periódusban. A másik fontos kérdést — a parasztság történetét — az örmény falu szocialista átalakításával kapcsolatosan tárgyaljuk. Az intézet munkatársai nem csupán a mezőgazdaság kollektivizálásának éveit vizsgálják, hanem a kolhozfalu teljes történetét az utóbbi 20 esztendő során Határozott eredményeket értünk el a munkásosztály ós a kolhozparasztság együttműködési formáinak és az együttműködés eredményeinek a tanulmányozása terén, a szocialista építés periódusára vonatkozóan. A munkásosztály és a parasztság története egyes szakaszainak tanulmányozása alapot nyújt a kérdés félévszázados történetét felölelő mű elkészítéséhez. Az Intézet Szovjet-Örményország fennállásának 50. évfordulójára szándékozik elkészíteni ezt a munkát. Komoly lépéseket tettünk az örmény szocialista városok és üzemek történetének a megírása érdekében, jelentősen megkönnyítve így a munkásosztály történetének az elkészítését is. Az örmény tudósok munkáikban nem hagyják figyelmen kívül a kulturális építőmunka problémáit (K. Hudaverdjan), az örmény szovjet értelmiség történetét s egy sor mán hasonló kérdést sem. A legutóbbi időkig nem fordítottunk kellő figyelmet az örmény nép részét alkotó örmény települések (kolóniák) történetére. A kedvezőtlen történeti feltételek, a hódítók rabló politikája, a háborúk és az üldözések következtében az örmény nép jelentős része az évszázadok folyamán kénytelen volt elhagyni hazáját és jobb sors reményében más országokba költözni. Ez a periódikusan ismétlődő tömeges emigráció az örményeknek kb. a felét szétszórta a nagyvilágba és örmény települések keletkezését eredményezte a világ különböző részein. Ezek azonban nem szakították meg kapcsolataikat az anyaországgal E tele pülések történetének a tanulmányozása nélkül lehetetlen megalkotni az örmény nép tudományos történt tét. annál is inkább, mivel Örményország határain kívül található az örmény nép jelentős része, я ott vannak ezek társadalmi-politikai-kulturális központjai is. Az örmény települések kutatása feledésbe merült, vagy legalábbis ilyen irányban nem folytattunk komoly kutató tevékenységet. Az SzKP XX. kongresszusának határozatait követően lényeges változások történtek a történettudományban. Többek között megnőtt az érdeklődés a határokon túl élő örmények és örmény települések iránt. 1959-ben speciális osztály alakult (vezetője V. Voszkanjan), amely az örmény településekkel és azok történeti kapcsolataival foglalkozik. Az elmúlt évtized során az osztály elsősorban az Oroszország területén levő örmény települések történetével foglalkozott (V. Mikajeljan. V. Barhudarjan. V. Dilojan és mások). A témaválasztást nem csupán a szükséges források hozzáférhetőségének szempontja indokolta. hanem az is, hogy az oroszországi örmény települések rendkívül fontos szerepet játszottak az örmény nép társadalmi-politikai életében, különösen а XVIII — XIX. században. Sokat tettünk az Ukrajna területén levő örmény települések történetének a kutatása terén is. Az ukrán és örmény szakemberek egyes művein túl e téren nagy fontossággal bírtak az Örmény és az Ukrán Tudományos Akadémiák Történettudományi Intézeteinek részvételével rendezett közös tudományos ülésszakok (1959, 1962. 1967) Az ülésszakokon elhangzott előadások az ukrán és az örmény forrásokban található gazdag tényanyag
