Századok – 1969
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Barhudarjan; V. B.: A jereváni Történettudományi Intézet működéséről (1943–1968) 750/IV
A JEREVÁNI TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET MŰKÖDÉSÉRŐL 755 szakasz tanulmányozása lényegében csak az Örmény Tudományos Akadémia megalakulása után kezdődött meg. Ezt megelőzően a részleges kutatás tárgya csupán a szovjet hatalom létrejöttének és az első szocialista reformoknak a kérdése volt. Szovjet-Örményország átfogó tudományos története kidolgozásra várt. Meg kell említeni, hogy a legújabb kor s így Szovjet-Örményország történetének kutatása nagy nehézségekbe ütközik, mert e téren nem rendelkeztünk tudományos tradíciókkal, amelyek jelentős mértékben megkönnyíthették volna a kutató munkát és iránymutatóul szolgálhattak volna ama bonyolult jelenségek megvilágítása során, amelyeknek kortársai és szemtanúi mi magunk vagyunk. Nem csekély nehézségeket okoz az a körülmény is, hogy az adott periódusra vonatkozó elsődleges források, dokumentumok és anyagok nagyobb része szét van szórva a még feltáratlan levéltárakban és a sajtóban. Éppen ezért túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az elmúlt 25 esztendő során az Intézet legjelentősebb eredménye Szovjet-Örményország történetének tudományos kifejtése volt. Az ezzel a periódussal kapcsolatos kutató munka központja a szovjet társadalom történetével foglalkozó osztály, amelynek első vezetője M. Gr. Nersziszjan volt. 1948 — 1951 során C. P. Agajan irányította az osztály munkáját, míg 1951-től napjainkig az osztály vezetője A. M. Hakopjan [Akopjan.] Az intézet figyelmének középpontjában elsősorban a szovjet hatalom létrejöttének problémája állott, az örmény nép sok évszázados történetének e fordulópontja. A kaukázusi népek sorában az örmény nép is súlyos és megfeszített harc éveit kényszerült átélni, amennyiben az 1917 őszén és 1918 elején kibontakozó forradalmi mozgalom nem eredményezte a hatalom megragadását. Az ezt követő kaukázusi török támadás, a nemzetközi imperializmus aktív beavatkozása az ország belügyeibe s a burzsoá-nemzeti kormányok létrejötte gyökeresen megváltoztatta a helyzetet és új feladatokat tűzött ki a szovjet hatalom győzelméért harcoló erők számára. C. Agajan, G. Garibdzsanjan, G. Galojan, A. Mnacakanjan, A. Elcsibekjan, L. Hursudjan, 0. Karapetjan ós mások munkáiban alapos megvilágítást nyert az 1917 — 1920-as évek, a szovjet hatalom győzelméért folytatott harc alapvető szakaszainak története. Tudományos kifejtést nyertek olyan fontos kérdések is, . mint Örményország helyzete a februári polgári-demokratikus forradalom után, az ideiglenes kormány kaukázusontúli szerveinek tevékenysége, az ellenforradalmi erők konszolidációja ós a kaukázusontúli komisszáriátus valamint szejm létrehozása, a dolgozók harca a dasnakok uralma ellen, а hősi májusi felkelés, a szovjet hatalom létrejötte Örményországban. A. Hakopjan megírta az 1921.évi februári ellenforradalmi dasnak lázadás történetét, leverését, majd a szovjet hatalom megerősödését Örményországban. G. Garibdzsanjan és A. Mnacakanjan feltárta V. I. Lenin és munkatársai szerepót az örmény nép felszabadító harcában. A már elvégzett, jelentős munka ellenére az Intézet a jövőben folytatja e kérdések vizsgálatát a szovjet hatalom létrejöttével és a polgárháború történetével kapcsolatosan Örményországban. A szovjet hatalom örményországi győzelme után az örmény nép hozzálátott a szétrombolt népgazdaság helyreállításához, a szocializmus építéséhez. A szakértők (A. Hakopjan, Sz. Harmandarjan, V. Kazahecjan és mások) műveikben gazdag tényanyag alapján tárják fel a szocializmus építésének alapvető feladatait, e munka szakaszait, elsőízben nyújtva tudományos átfogó értékelést Szovjet-Örményország történetének erről a periódusáról. Tárgyalják többek között a népgazdaság helyreállításánek, az ipar fejlesztésének, a mezőgazdaság kollektivizálásának, a szocialista építés befejezésének kérdéseit, a kommunista társadalom felépítésével kapcsolatos átmenet problémáit. E művekben a szocializmus építésének örményországi története szorosan összefonódik aszocializmusfelépítésének általános feladataival a Szovjetunióban, azonban ugyanakkor e szerzők feltárják és megvilágítják a köztársaság történeti fejlődésének sajátos vonásait is. Szükséges megjegyezni, hogy Szovjet-Örményország történetének feldolgozásával kapcsolatban nagy jelentősége van annak, hogy az osztály munkatársainak egy csoportja rövid tanulmányokat készített Szovjet- Ö r m á n у о rs z ág történetének egyes kérdéseiről. A nagy honvédő háború éveiben az örmény nép bebizonyította határtalan odaadását a szocialista haza iránt. Hős fiai bátor tetteikkel fényes oldalakat írtak a háború krónikájába. Az örmény nép részvétele a háborúban — az Intézet egyik fontos és meg_ tisztelő kutatási fela lata volt ós marad. Meg a háború idején az Intézet keretében meg' alakult a nagy honvé lő háború szektora (vezetője E-.M Halejan), melynek feladata az volt, hogy gyűjtse, rendszerezze é3 a pusztulástól megóvja a háborús évek dokumentumait és anyagait, s tu lomxnyomn feldolgozza azokat. Viszonylag rövid idő alatt létrejöttek az örmény nemzetiségű katonai egységekre, az örmény hősökre, a parancsnoki karhoz tartozó tábornokokra ós a szovjet közkatonákra, az örmény partizánokra vonatkozó dokumentumok ós illusztrált anyagok fondjai, valamint a hátországban különösen kitűnt szervezetekre ós egyes személyekre vonatkozó fondok. Napjainkban a köztársaságon belül a 10*
