Századok – 1969
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Barhudarjan; V. B.: A jereváni Történettudományi Intézet működéséről (1943–1968) 750/IV
A SZOVJETUNIÓ ÉS A IN ÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖ RTÉN ÉSZFRO JN T J A V. B. Barhudarjan ; A jereváni Történettudományi Intézet működéséről A sok évszázados múltra visszatekintő örmény történettudomány az ó- és középkori történetírók számos nemzedéke által létrehozott gazdag írásos emlékanyaggal rendelkezik. Örményország történetéről az első örmény müvek az V. század második negyedében készültek, két-három évtizeddel az örmény írásbeliség kialakulása után (405). Az elkövetkező évszázadok során az örmény történetírók és krónikások a művek egész sorát alkották, írásaik értékes forrásai nem csupán Örményország és az örmények, hanem mindazon Kaukázus-vidéki, közel- és közópkeleti népek történetének, amelyekkel sok évszázados történetük során az örmények kapcsolatba kerültek. A történettudomány ós az örmény népi kultúra fejlődése terén azonosan rendkívüli jelentősége van a legutolsó ötven esztendőnek. Az októberi forradalom győzelme s a szovjet hatalom létrehozása Örményországban új szakasz kezdetét jelentette az örmény nép politikai, gazdasági és kulturális életében. Az örmény nép az igazi kulturális újjászületés útjára lépett. A szovjet állam különös gondot és figyelmet fordított mind az armenisztika, mind az örmény történettudomány fejlesztésére, a marxista metodológia alapján. Az örmény nép történetének kutatását már akkor tudományos intézetekbe koncentrálták. A munkába bevonták a régi értelmiség legkiválóbb tudósait s az ú j szakembereket. Egyidejűleg egyéb tudományos centrumok is alakultak, amelyek elsőrendű fontosságot tulajdonítottak a történelem tanulmányozásának. 1921 februárjában alakult a Kulturális-Történeti avagy Tudományos Intézet, 1922-ben a Történeti Múzeum, 1923-ban az Örmény KP KB mellett működő Párttörtóneti Intézet, 1925-ben az Öi-mény Tudomány- és Művészettörténeti Intézet. 1933-ban létesült az Örmény Történelem és Kultúra Intézete, amely a későbbiek során (1935-ben) átalakult Történet- és Irodalomtudományi Intézetté. 1935-ben a Szovjet Tudományos Akadémia örmény filiálójának keretében megalakult a Törtónettudományi-Archeológiai-Etnográfiai Intézet. 1938-ban ehhez csatlakozott a párhuzamosan működő Történet- ós Irodalomtudományi Intézet. Az új tudományos intézmény, amely kezdetben a Történettudományi és Archeológiai Intézet nevet viselte, 1940 végén a Történelem és Anyagi Kultúra Intézete nevet vette fel, magába olvasztva a Történeti Múzeumot is. Az örmény történettudomány fejlődése szempontjából döntő jelentőségű volt az Örmény SzSzK Tudományos Akadémiájának létrehozása 1943 novemberében. Az Akadémia keretében a Történelem és Anyagi Kultúra Intézete helyett megalakult a Történettudományi Intézet. Az Intézet létrehozása és tevékenysége az első években elszakíthatatlanul összefonódik I. A. Orbeli akadémikus, az Örmény Tudományos Akadémia első elnökének nevével. Az új tudományos intézmény hamarosan maga köré gyűjti az örmény történettudomány neves művelőit. Az idős történész-nemzedék egyes képviselői mellett a munka zömét már a szovjet korszakban felnőtt marxista történetírók végzik. A Történettudományi Intézet a történeti gondolkodás alapvető vezető központjává válik a köztársaságban. S míg az elmúlt évtizedek során a történeti kutatások az armenisztika egyéb ágaival karöltve folytak, minek következtében bizonyos mértékig azonos jelleget viseltek, az Akadémia keretében a külön Történettudományi Intézet létrehozása nyomán lehetővé vált a kizárólagosan történeti jellegű kérdésekkel való foglalkozás, továbbá mélyebb ós specializáltabb kutatások végzése, a tematika gazdagítása, az egy témának szentelt figye-
