Századok – 1969

Vita - Sárközi Zoltán: Válasz Stephan Ludwig Roth perének ügyében 743/IV

VÁLASZ STEPHAN LUDWIG BOTH PEltÉNEK ÜGYÉBEN 747 nagyszebeni hadtestparancsnok állott, aki már 1849 elején — szabad kezet kapván erre Schwarzenbergtől — elsőként hívta be Erdélybe az orosz cári önkényuralom (despotizmus) hadseregét? Ilyen lépésre pedig csak olyan egyén szánhatta el magát, aki tudatosan és eleve ellenforradalmi célkitűzéseket vallott. A személy és a korai időpont magát Carl Göllnert is elgondolkodtathatja ! Stephan Ludwig Roth tehát — mintegy szimbólumként — többek közt éppen ennek a legelső ,,muszkavezető"-пек többszöri kinevezése alapján végezte 1848 őszén közismert, sokoldalú, részben katonai jellegű tevékenységét.8 Mi késztette Rothot arra, hogy a még alkotmányosnak látszó, a lényegét tekintve azonban már ellenforradalmi fekete-sárga zászló alá álljon? Tőle magától kapjuk meg erre a választ egy 1848. október 14-én Johann Götthöz, Brassóba írt leveléből: „Als Deutsche ziehet das Herz uns immer zu Deutschen. Ist Ostreich uns feindlich, so ist Deutschland noch mehr entfernt. Ich, als Geistlicher, habe überdies geschworen, den Freunden des Kaisers ein Freund, seinen Feinden ein Feind zu sein. Die ungarische Revolution entbindet mich meines Eides nicht, selbst in dem Falle nicht, wenn alle unsere Bedingungen angenommen worden wären. Nun aber auch dieses nicht der Fall ist, wird die Entscheidung um so leichter, dadurch aber, dass die östreichische Konstitution liberaler ist, auch um so ehrenwerter."9 Lelkésztársa, a szintén tragikus sorsú Carl Gooss, akit a mai szász történetírás szinte teljesen elfelejtett, mindezek ellenére magyarbarát és unionista tudott lenni. Meg kell azonban mondanunk azt is, hogy az osztrák alkotmány legelőnyösebbnek látszó vonása a magyarral szemben éppen a nemzetiségi kérdés szerencsésebbnek Ígérkező megoldásában mutatkozott, ami Rothra és más nemzetiségi vezetőkre megtévésztőén hatott. A lényeget tekintve azonban Roth 1848 őszén és 1849 elején valóban ellensége volt a császár ellenségeinek. A császári hadseregben szokásos módon 1849. január 15-én Stefán Moldovánhoz, Küküllő megyei ideiglenes ügyvivő-helyettes társához írt levelében — többek közt — így nyilatkozott róluk: „Meiner brüderlichen Gesinnungen können Sie versichert sein, solange der Dienst und meine Rechtschaffenheit es nur erträgt: aber Ordo non turbat fratres. Machen Sie also, dass Sie kommen. Die feindliche Stellung der Rebellen an der Maros macht alles schwieriger und verantwortlicher."10 Az ellenforradalmi császári hadsereget Erdélyből 1849 tavaszán az a forradalmi magyar honvéd-hadsereg verte ki, melynek élén — szintén szimbólumként — az 1848 októberi bécsi felkelésből Magyarországra menekült Bem József lengyel tábornok állott. Úgy gondoljuk, hogy elég világosan felvázoltuk a forradalom és az ellenforradalom közti választó vonalat s ezen belül azt a helyet, ahol Stephan Ludwig Roth valójában állott. Vajon Carl Göllner szerint ezek után is változtatnunk kell azokon a megfogalmazásokon, melyekkel Rothnak az ellenforradalomhoz való viszonyát jellemeztük? Avagy más időpontot 7 AncLics Erzsébet: 1848— 1849. Tanulmányok. Bpest. 1968. 306 — 307. és 523. 1. 8 OHo Folberth: i. m. 108 — 164. 1. 9 Stephan Ludwig Roth : Gesammelte Schriften und Briefe. Aus dem Nachlass herausgegeben von Otto Folberth. 7. Bd.: Das Schicksal. Berlin, 1964. 116. 1. — Mennyivel más a Friedrich Hann által szerkesztett Transsilvania 1848. márc. 31-i számának a magyarról alkotott képe: . . .„wir sollen ihn lieben und ehren, als den kühnen Verfechter der alten Idee des Rechts." Vagy ugyancsak a Transsilvania 1848. ápr. 21-i számából egy Fr. Hann idézet: „Das Sachsenvolk tritt frei zur Union, Will Freiheit, Fürst- und Völkerliebe haben." 10

Otto Folberthneк а 2. jegyzetben i. m.-e 164. 1.